Hiányolja Brüsszel a társadalmi párbeszédet

Különösen gyenge a társadalmi párbeszéd szintje és jelentősége Közép-Európában –állapította meg az Európai Bizottság tanulmánya, amely szerint ennek részben a gazdasági válság az oka. A testület szerint viszont a közelmúltban egyes reformokat kifejezetten az érintettek kihagyásával hajtottak végre az európai kormányok, pedig azok végrehajtásának sikeréhez Brüsszel szerint a munkaadók és a munkavállalók hozzájárulására is szükség lenne.

Az európai szociális modell kulcseleme a társadalmi párbeszéd, ezért nem lenne szabad ezt elhanyagolni – mondta csütörtökön az Európai Bizottság foglalkoztatási ügyekért felelős tagja, aki bemutatta a testület frissen készített jelentését az európai uniós munkaügyi kapcsolatokról (industrial relations).

Andor László szerint Unió-szerte tapasztalható, hogy részben a gazdasági válság következtében egyre gyengébb a szociális párbeszéd, azaz egyre kevesebb kormányzati intézkedést előz meg egyeztetés a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ez, mint kiderült, csak részben fakad kormányzati nemtörődömségből, vagy a szociális partnerek tudatos kirekesztéséből, legalább ekkora probléma az is, hogy például a munkavállalók körében is egyre kisebb jelentősége van a szakszervezeti létnek, amely viszont Andor szerint az egyetlen hatékony és erős eszköze lenne a dolgozói érdekérvényesítésnek.

A Bizottság megállapította, hogy egyre problémásabbak Európában a munkaügyi kapcsolatok, főként abból fakadóan, hogy azok a társadalmi szereplők (munkáltatók és munkavállalók), akikről általában egy munkaügyi jellegű kormányzati döntés szól, nem tudnak teljeskörűen részt venni a döntések előkészítésében. Ezáltal egy intézkedés terhei nem oszlanak el egyenlően, ami további társadalmi konfliktusokat szül – mondta az uniós biztos.

Andor László azt mondta, a szociális párbeszéd intézménye komoly kihívásokkal néz szembe Európában, a problémák sokrétűek, de szerinte mind a makroegyensúly megbomlásához, valamint általában a nehezedő gazdasági helyzethez köthető. A politikus szerint számos ország példája bizonyítja, hogy ahol kellően erősek a szociális párbeszédet bonyolító intézmények és erős a társadalmi egyeztetés, ott a helyzet is jobb, és rugalmasabb a gazdaság.

A jelentés külön foglalkozik a közép-európai régióval, ahol a Bizottság fokozottabb veszélyt lát ezzel összefüggésben. Andor László elmondta, Szlovéniát leszámítva a régió minden országában „gyengék és töredezettek a társadalmi párbeszéd intézményei”. Így a magyar Országos Érdekegyeztető Tanács is. A bizottsági értékelés szerint néhány reform aláássa a szociális partnerek bevonását a döntési folyamatokba.

Éppen ezért Brüsszel úgy látja, hogy életet kellene lehelni egyes országokban a munkaügyi kapcsolatokba, és népszerűsíteni kellene a konszenzuskeresés szükségességét, hogy valóban hosszútávon is fenntartható gazdasági és társadalmi reformok szülessenek.

Andor László szólt a szakszervezeti részvétel fontosságáról is. Míg az Európai Unió régi országaiban a munkavállalók kétharmada tagja valamilyen érdekképviseletnek, a közép-európai tagállamokban ez az arány 40 százalék alatt van. Az uniós biztos szerint a konklúzió egyértelmű: ahol a munkáltatók és a munkavállalók nem vesznek részt intézményesített érdekérvényesítésben, ott kevésbé hallatszik a hangjuk.