Helyzetjelentés a francia gazdaságról

A francia Számvevőszék elnöke, Didier Migaud kedden adta át a szervezet éves nyilvános jelentését az államháztartás helyzetéről Francois Hollande francia elnöknek. A kormány szerdán beismerte, hogy az eddig hangoztatott ígéretét, miszerint a költségvetési hiány 3 százalék lesz 2013-ban- ami az uniós fiskális szabályozás elvárása is- nem fogja tudni tartani.

Kedden került nyilvánosságra a francia Számvevőszék aktuális közpénzügyi helyzetet és a 2013-as kilátásokat értékelő 1807 oldalas éves jelentése, amelyet Didier Migaud, az intézmény elnöke ünnepélyes keretek között nyújtott át Francois Hollande-nak.

A jelentés pozitívan értékeli a kormányzat eddig tett erőfeszítéseit, kiemelve a tényt, hogy a költségvetési hiány a 2009-es 7,5-ről 4,5 százalékra csökkent 2012-ben. Az utóbbi fél évben számos üdvözlendő strukturális átalakítás történt, mind a bevételek, mind a megtakarítások növelése céljából. Ezzel kapcsolatban azonban Migaud a Le Monde francia lapnak adott interjújában megjegyezte: „ez az erőfeszítés háromnegyed részben a kötelező levonások növekedését és egynegyed részben a kiadások megfékezését jelenti. Ezt egyensúlyba kell hozni”. Franciaországban az elmúlt fél évben a szocialista kormány a legkeményebben a legmagasabb jövedelműeket sújtó adóreformokat hajott végre.

A kormányzati kiadások terén 0,5 százalékos csökkentésre, vagyis csaknem 7 milliárd euró felszabadítására lenne szükség a francia számvevőszék szerint, hogy a kormány tartani tudja a 2013-ra kitűzött költségvetési hiánycélt. A jelenlegi kormány egyébként sokat köszönhet a még a Sarkozy-éra idején, 2007-ben elindított, a közpolitikák általános felülvizsgálatát célzó reformfolyamatnak (RGPP- Révision Générale des Politiques Publiques), – amely alapján csupán minden második nyugdíjba vonuló köztisztviselőt pótolnak- mivel ez 2012-ben mintegy 1,7 milliárd eurós megtakarítást hozott a költségvetésnek.

A nemzeti politika reakciója

A jelentés egyébként a kormány által a 2013-as évre ígért 0,8 százalékos gazdasági növekedés és a 3 százalékos deficit megvalósulására is kevés esélyt lát. S bár Hollande kedden kijelentette, hogy „semmi értelme célokat kitűzni, ha azokat nem lehet elérni”, illetve a francia Gazdasági és Pénzügyminisztérium is megerősítette, hogy a tervezett hiánycélhoz mindenképpen tartják magukat,-bár a gazdasági növekedés mértéke bizonytalan, sok más tényezőtől is függ, így annak felülvizsgálatára sor fog kerülni tavasszal a parlament elé benyújtandó stabilitási program kialakításakor- Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök a France3 tévécsatornának adott interjújában már másként nyilatkozott. „Nem leszünk pontosan 3 százalékon 2013-ban, annál az egyszerű oknál fogva, hogy mind a francia, mind az európai, mind a globális gazdasági növekedés gyengébb a vártnál”- mondta.

A miniszterelnök bejelentésére az ellenzék bizalmatlansági indítványról való szavazást helyezett kilátásba a kormány gazdaságpolitikája ellen. Jean-Francois Copé, az ellenzéki UMP (Unió egy Népi Mozgalomért) elnöke az Echos francia pénzügyi és gazdasági napilapnak így nyilatkozott: „Míg az elnök úr a parlamenti napirendet a homoszexuális párok házasságával és gyermek-örökbefogadásával, vagy a szavazási rendszer átalakítgatásával obstruálja, Franciaországban minden nap ezer fővel nő a munkanélküliek száma”.

A nemzetközi megítélés is borúlátó

A francia kormányzati jóslatok más felmérésekhez képest is irreálisan magas értékeket mutatnak: mind az Európai Bizottság, mind a Nemzetközi Valutaalap 0,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált az év végén 2013-ra, a múlt héten megjelent francia jegybanki jelentés szerint pedig az első trimeszterre csupán 0,1 százalékos növekedés várható.

A Bizottság adatai szerint idén és 2014-ben is 3,5 százalék lesz Franciaország költségvetési hiánya, amely meghaladja az EU által előirányzott 3 százalékos határt. Az ország egyébként 2009 óta van túlzottdeficit-eljárás alatt. A miniszterelnök bejelentése kapcsán szerda este Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős biztos a francia gazdasági minisztériumnak címzett levelében jelezte, hogy egy uniós tagállam „haladékot kaphat a túlzott deficit korrigálására, (…) ha a növekedési kilátások előre nem látható módon romlanak”.”Abban az esetben, ha megteszi a kért költségvetési intézkedéseket”-tette hozzá. „Ilyen döntések születtek tavaly Spanyolország, Portugália és Görögország esetében”- emlékeztetett a biztos.