Kiaknázható lehetőségeket rejtenek a magyar-brazil kapcsolatok

Egyre nagyobb lehetőségek bontakoznak ki az elmúlt egy-két évben megerősödött brazil-magyar kapcsolatok terén. Nem csak hazánk részéről figyelhető meg közeledés a latin-amerikai kontinens felé, hanem Brazília is megújította külgazdasági politikáját a kelet-közép-európai régiót illetően. Brazília magyarországi nagykövete is úgy véli, hogy „a két ország közötti kereskedelem nagy és kiaknázható lehetőségeket nyújt”.

A Brazíliában kéthavonta megjelenő IBEF (Pénzügyi Vezetők Brazil Intézete) gazdasági lap  2013. februári-máricusi számában jelent meg Sérgio Eduardo Moreira Lima, Brazília budapesti nagykövetének cikke a magyar-brazil gazdasági, politikai, oktatási és kapcsolatokról. A cikk kiemeli a 2012 novemberében rendezett gazdasági vegyes bizottsági ülés és a Sao Paulo-i üzleti fórum jelentőségét.

A nagykövet szerint hazánk és a dél-amerikai óriás igyekeznek új lépést tenni bilaterális kapcsolataik erősítésére, ezt  támasztja alá, hogy Brazíliavárosban, az Itamaraty Palotában novemberben megtartották a Magyar-Brazil Gazdasági Vegyes Bizottság első ülését, „amelynek célja szélesíteni a javak és szolgáltatások kereskedelmét, valamint olyan együttműködési projekteket előmozdítani, amelyek hozzájárulnak a két ország fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez.” A dél-amerikai óriás 2011-ben, Dilma Rousseff bulgáriai látogatásával újította meg külpolitikáját Kelet-Közép-Európa felé.

A GVB munkájának eredménye a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és brazil társszervezete, az APEX között létrejött megegyezések, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Mezőgazdasági, Állattenyésztési és Élelmezésügyi Minisztérium megállapodtak a mezőgazdasági együttműködésről. A Brazil Oktatásügyi Minisztérium valamint a Magyar Rektori Konferencia által aláírt egyezmény szerint 2013-tól a magyar egyetemek részt vehetnek a brazil Tudomány Határok Nélkül (Cięncia Sem Fronteiras) programban.

Az első GVB ülés keretében Săo Paulo Állam Gyáriparosainak Szövetsége (FIESP) székhelyén Brazil-Magyar Üzleti Fórumot tartottak, amelyen részt vettek a magyar és brazil kereskedelmi kamarák is. A FIESP elnöke, Paulo Skaf és Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár megállapodást írtak alá a két ország közötti kereskedelem és a befektetések bővítéséről. A fórum résztvevői megismerhették a brazil és a magyar piacok jellemzőit. Jelenleg három nagy brazil cég van jelen a magyar piacon, az élelmiszeripar területén a Brazil Foods, a cellulóz szektorban a FIBRIA, valamint a Sabó az autóipar területén. „A két ország közötti kereskedelem nagy és kiaknázható lehetőségeket nyújt” – véli Sérgio Eduardo Moreira Lima.

Magyarország Brazília 74. kereskedelmi partnere, a magyar befektetések Brazíliában, valamint a brazil befektetések Magyarországon 800 millió dollárt tesznek ki összesen, ami a jövőben növekedhet. A GVB alkalmával a dél-amerikai országba érkezett magyar küldöttség értekezleten vett részt a Rio de Janeirói Kereskedelmi Szövetséggel, valamint a Brazil Fejlesztési Bankkal (BNDES), mindkét ülés további lehetőségeket adott Magyarország számára abban, hogy a magyar tőke és technológia részt vehessen főként az infrastrukturális fejlesztéssel, valamint a 2014-ben és 2016-ban megrendezésre kerülő sporteseményekkel kapcsolatos brazil projektekben. Tekintettel a 2016-os Olimpiai Játékokra, a FIESP tárgyalásokat folytatott arról, hogy olyan sportágakban, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott – ilyen például a vízilabda és a kézilabda – szakembereket küldjön, s cserébe brazil röplabda-oktatók jönnének hazánkba, mivel a dél-amerikai ország ebben a sportágban is jeleskedik. Magyarország a 2012-es londoni olimpia összesített éremtáblázatában a 9. helyen szerepelt, míg Brazília 22. lett. A sport területén való együttműködésre való hajlandóságról már májusban, Martonyi János külügyminiszter brazíliai látogatása során is biztosították egymást a felek.

A brazil nagykövet cikkében kiemeli, hogy a két ország kapcsolatainak alakulását jelentősen befolyásolta a nagyszámú magyar emigráció, a latin-amerikai országok közül Brazíliában, Săo Paulóban él a legnagyobb magyar kolónia, melynek száma a százezret is meghaladja. A brazíliai magyarságnak jelentős szerepe volt a dél-amerikai ország fejlődésében, például a magyar származású Jorge Sabo 1946-ban megalapította az autóalkatrészekkel foglalkozó Sabó gyárat, amely mára multinacionális vállalattá nőtte ki magát, több kontinensen is jelen van. Oktatási intézmények létrehozása is fűződik magyarok nevéhez, magyar szerzetesek munkájának köszönhető a Săo Geraldo (Szent Gellért Kolostor) és a Colégio Santo Americano (Szent Imre Iskola) megalapítása.

Az 1970-es 1990-es évek között a magyar szakemberek jeleskedtek a félszáraz területeken való szőlőkultúra, a mezőgazdaság valamint az állategészségügy fejlesztésében. „A berlini fal leomlása, valamint az Európai Unió bővítése után a kelet-közép-európai országok a demokrácia és a nyugati értelemben vett piacgazdaság felé fordultak. Ez a politikai és gazdasági rendszerváltás lehetőséget adott az együttműködésre és az üzletek kötésére.” – fogalmaz a nagykövet, aki azt is kiemeli, hogy az európai országok közül Magyarország rendelkezik az egyik legrégebbi oktatási, tudományos hagyománnyal, bizonyíték erre a Nobel-békedíjjal kitüntetettek száma is.

Az elmúlt években magyar és brazil egyetemek között születtek együttműködési megállapodások, mint például a Getúlio Vargas Alapítvány (Fundaçăo Getúlio Vargas – FGV) és a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) egyzeménye. „Ennek a közeledésnek a hatásai a tudományon túllépve hozzájárulhatnak a demokrácia megszilárdulásához és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez Brazíliában, illetve Magyarországon” – állapítja meg Sérgio Eduardo Moreira.

A Brazil és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének keretében 2013 novemberében Rio de Janeiróban rendezik meg a VI. Tudományos Világfórumot (WSF), amelynek hagyományosan kétévente Budapest ad otthont és a világ legjelentősebb tudományos intézményeit gyűjti össze. „Brazília választása azt jelenti, hogy elismerik azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyeket az ország elért olyan területeken, mint az energia, az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, valamint a környezetvédelem.”

A fejlődésért tett erőfeszítéseken kívül a két ország együttműködött a nemzetközi közösséggel a globális kihívásokban is. Budapesten van a FAO két legjelentősebb regionális hivatala is. Júniusban az ENSZ Fenntartható Fejlődésről tartott konferenciáján (Rio+20) a magyar delegáció vezetője, Áder János köztársasági elnök azt javasolta, hogy 2013 őszén Budapesten tartsák az ENSZ vízügyi konferenciáját, s partnerként meghívta Brazíliát is.

„Brazília és Magyarország úgy döntöttek, hogy a gazdaságaik termelékenysége és eredményessége érdekében egyesítik erőiket. (…) A Brazil-Magyar GVB ülés megerősítette ezt a partnerséget a két ország között, ami az egész régióra kihat.” – véli a nagykövet.