Evo Morales elveszítheti az őslakosok támogatását

Hétfőn újabb fejezetéhez érkezett a bolíviai TIPNIS nemzeti parkot átszelő autóút-fejlesztési projekt ügye, amely feszültséget teremt a politikai karrierjét a térségben megalapozó neoszocialista elnök, Evo Morales, és természetes szövetségesei, az őslakos indiánok között.

Bolívia Legfelsőbb Választási Bírósága (Tribunal Supremo Electoral – TSE) január 7-én hozta nyilvánosságra az Isiboro Sécure Nemzeti Park (TIPNIS) indián őslakosaival folytatott konzultációról készült jelentését, amelyet a területet kettészelő új autóút megépítése kapcsán végeztek. Nem meglepő, hogy a konzultáció eredménye igazolja a kormányzat fejlesztési szándékait, miközben az őslakosok megkérdőjelezik az eljárást lefolytató intézmény illetékességét is.

Vilma Velasco, a TSE elnöke a jelentés hivatalos bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a konzultáció öt hónapos „komoly erőfeszítés” eredménye, melynek köszönhetően „minőségi elemzés” született. A beszámoló során elhangzott, hogy a 2012 júliusától decemberéig tartó konzultáción a TIPNIS területén élő 69 közösségből 58 vett részt, és a kérdezőbiztosokat mindvégig megfigyelőcsoportok felügyelték.

11 közösség elutasította a konzultáción való részvételt, és esetenként az Isiboro folyón elhelyezett drótkötél-akadályokkal nehezítették a kormányzati delegációk közlekedését. Ezen őslakos csoportok nem ismerik el a konzultáció végeredményét, és azzal vádolják a kormányt, hogy az csak az Evo Morales elnökkel szimpatizáló családokat kérdeztek meg.

A kormány eredeti szándéka szerint az új út a Cochabamba és Beni tartományok között elterülő, mintegy 1,2 millió hektáros TIPNIS nemzeti park, illetve annak lakosságának integrációját segítené elő.

A 306 kilométeres út építését 2008-ban az OAS brazil építőipari vállalat nyerte el, 415 millió dollár értékben, amelyből 332 milliót egy brazil állami bank finanszírozott volna. 2012 májusában azonban a kormány megsemmisítette a szerződést, azzal vádolva a brazil céget, hogy nem végezte el a szerződésben vállalt munkákat.

A konzultáció lezárulta előtt, 2012 novemberében a kormány megbízott két bolíviai vállalatot az út első szakaszának folytatásával, amely annak a Chapare megyének két faluját kötné össze, ahol Evo Morales a kokalevéltermesztő-szakszervezeti és politikai pályafutását kezdte.

A konzultáció eredményeit a bolíviai kormány már decemberben megelőlegezte, és ezzel zöld utat adott az útépítésnek, amelyet az őslakosok jelentős része még mindig ellenez, és amelynek a pénzügyi háttere sem biztosított.

A kormány szerint az új országút elindítja az őslakosok által lakott térség fejlődését, azonban a projektet ellenző indiánok – akik a múlt év során tiltakozó meneteket szerveztek a fővárosba – úgy értékelik, hogy az országút a nemzeti park kizsákmányolását és lerombolását eredményezi.

Fernando Vargas, a nemzeti park őslakos közösségeit képviselő ún. „Subcentral TIPNIS” elnöke hazugnak nevezte a jelentés eredményeit, és bejelentette, hogy tiltakozó menetet indít az Emberi Jogok Amerika-közi Bíróságához, Washingtonba.

Marcial Fabriciano, az indiánok karizmatikus vezetője is úgy vélekedik, hogy a konzultáció félrevezető volt és visszaélt az őslakosok tájékozatlanságával. „Egyszerűen fejlesztési projekteket ajánlottak, de mivel az indián közösségek nagy szükségben szenvednek, ugyan ki utasítana el bármilyen fejlesztést? Mindent elfogadtak, és aláírták ott, ahol kellett” – fogalmazott Fabriciano, aki megkérdőjelezi a Legfelsőbb Választási Bíróság illetékességét egy, a TIPNIS nemzeti parkot átszelő autóút ügyében.

A konfliktus komoly károkat okozott Evo Morales környezetvédő imázsának, és kikezdte népszerűségét az indiánok körében, amely közösséget ezzel a lépéssel soha nem látott mértékben megosztotta.