Angela Merkel rekordot döntött

Angela Merkel az első nő és az első keletnémet, aki kancellár lett, december 18-án pedig már azt is elmondhatta magáról, hogy 2584 napja tudhatja magáénak a német kormányfői címet. Ezzel beállította Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellár rekordját, aki 2583 napig állt Németország élén.

Angela Merkel kereszténydemokrata politikus életében 2005. november 22. jeles nap volt: Németország kancellára lett. A megtisztelő címet nem mástól, mint Gerhard Schrödertől vette át, megdöntve ezzel a Németországban 1998 óta tartó szocialista időszakot. A beiktatás a szokásos protokoll szerint zajlott, meglehetősen kedélyes hangulatban. Merkel asszonyt köszöntötték, Schrödert búcsúztatták. 

A ceremónia végén Angela Merkel belépett a hetedik emeleti irodába, és átvette a kancellári hivatalt. Visszaemlékezők szerint Merkel nem maradt sokáig a szobában, elődeivel ellentétben nem időzött el a kancellári asztalnál üldögélve. Ez a mozzanat jól jellemzi egész eddigi politikai tevékenységét: mindig menni, tenni a dolgunkat. 

A beiktatás óta 2585 nap telt el, két nappal több, mint amennyit Gerhard Schröder hivatalban töltött. Angela Merkel így a negyedik legtöbbett kormányzott kancellár Németországban. Olyan politikusok előzik csak meg, mint Helmut Schmidt (8 és fél év), Konrad Adenauer (14 év) és Helmut Kohl (16 év).

Egy kis nosztalgia

A kancellári iroda praktikusan berendezett, tágas szoba, amelyből fantasztikus kilátás nyílik a Reichstagra és az állatkertre. Minden adott ahhoz, hogy Németország első embere megfelelően végezze a munkáját. Igaz, a Merkelhez bejárással bíró személyek viccesen megjegyzik néha, hogy ha a kancellár telefont tölt, vigyázni kell, hova lép az ember. Konnektor ugyanis csak a leglehetetlenebb helyeken van az irodában. 

Amikor Merkel kancellár lett, sok fanyalgó nem jósolt neki nagy jövőt. Óriási meglepetést okozott, amikor 2009-ben az ország úgy szavazott, hogy még egy ciklust kér Merkelből és a keresztény kormányból. Az újraválasztás mindig elismerés egy politikus számára, de Angela Merkel különösen nagyra értékelte a lakosság döntését. Ahogy akkor nyilatkozta: „A választás eredménye megerősített abban, hogy jól végzem a munkámat”.

Merkel és Schröder viszonya

Angela Merkel nem lehetett volna kancellár Gerhard Schröder nélkül. 2005 májusában Észak-Rajna-Vesztfália tartományi választást tartott, amelyet „a hagyományokhoz híven” nem a szocialisták nyertek. Az akkor kormányzó Schröder ezt jelzésnek vette, s előrehozott választást helyezett kilátásba.

Bár magyar szemmel talán szokatlannak tűnik a döntés, igenis racionális volt. Schröder Agenda 2010 programja látszott megkérdőjeleződni a tartományi választáson. Schröder jól tudta, hogy ha a legnagyobb szavazóbázis is ellene fordult, akkor nemcsak a kormány, de talán a párt is belebukik a bizalomvesztésbe. Bizalmatlansági indítványt kért maga ellen, s 2005. július 1-jén elveszítette azt. A szavazás eredménye nem jelentett meglepetést senki számára, különösen ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a szocialista párton belül sem támogatta már mindenki Schrödert. A szavazást követően, július 21-én hivatalosan is bejelentették, hogy a Schröder-kormány megbukott, szeptember 18-án választásokat tartanak.

Az országos választás eredménye ismert: Angela Merkel kancellár lett, de az általa vezetett CDU-CSU pártkoalíció nem tudott elegendő többségre szert tenni, így az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) is bekerült a kormányba, igaz Schröder nélkül. A német politikus visszaadta mandátumát, és kivonult a politikai életből. Ennek ellenére nem mulasztotta el kritizálni Merkel első lépéseit, különösen ami a külpolitikát illeti: 2008-ban a dalai láma Németországba látogatott, és Merkel személyesen fogadta őt hivatalában. Schröder szerint ez nagy meggondolatlanság volt. A kisebb nézeteltérések dacára a koalíció kiválóan működött, s ez első sorban annak volt köszönhető, hogy Angela Merkel egyenlő partnerként kezelte a volt kormány embereit. 

Kié a felelősség?

Az euróválság végül felszínre hozta a szocialista-zöld koalíció hibáit, amelyeket a Merkel-kormány nem akart felhánytorgatni. Csakhogy a válság áldozatokat követelt a lakosságtól, és a németek egyértelműen az aktuális kormányt tették meg felelősnek. Mivel a Merkel vezette pártszövetség fokozatosan veszített népszerűségéből, ideje volt felfedni a válság valós okát.

2003-ban, amikor még Schröder volt hatalmon, a vezetés megszegte az EU stabilitási kritériumait, de ügyesen elhallgatták az esetet. Merkel számos beszédében nevén nevezte az egykori kancellárt, aki nem volt hajlandó elismerni a hibáit, s egyre csak az általa bevezetett reformok sikereivel kendőzte magát. Az ügy végül elcsitult, de az SPD szavazótábora igencsak megfogyatkozott.

Lesz-e folytatás?

Bár még nincs pontos időpont, az már bizonyos, hogy 2013 szeptemberében Németország újra választ. A találgatások megindultak, a pártok a lehetséges esélyeket és koalíciós partnereket latolgatják. A CDU december 4-én újraválasztotta Angela Merkelt a párt vezetőjévé, az SPD pedig december 9-én hivatalosan is kancellár-jelöltté nevezte ki Peer Steinbrücköt. A kisebb pártok, mint például a liberálisok vagy a zöldek egyelőre helyezkednek, bár nagy valószínűséggel megmarad a jelenlegi felállás, azaz a liberális párt (FDP) kitart a CDU-CSU szövetség mellett.

Elemzők szerint Merkel kancellári újraválasztásának nagy esélye van, a párt ugyanis magasan vezet az SPD előtt a felmérések alapján. A népszerűség oka nagy valószínűséggel Angela Merkel határozott fellépése a válsággal szemben.

Az SPD csak jövő évben indítja meg választási kampányát, de kemény csatát ígér. „A győzelemre hajtunk, nem csak parlamenti helyekre. Nem akarunk juniorpartnerek lenni egy nagykoalícióban. A piros-zöld győzelem a cél” – nyilatkozta a párt egyik politikusa.