Korrupciós világranglista: Brazília a középmezőnyben

Latin-Amerika esetenként a háborús régiók értékeit produkálva a világ átlaga alatt teljesít – derül ki az állami szféra korruptságát vizsgáló Transparency International legfrissebb felmérésének eredményéből. Brazília a tavalyi 73. helyről a 69.-re lépett előre.

A régió legkorruptabb államai, Venezuela és Paraguay nem sokkal előzik meg a 176 országot tartalmazó lista sereghajtóit, Szomáliát, Észak-Koreát és Afganisztánt. A 20. helyen osztozó Chile és Uruguay az egyedüliek, akik együtt szerepelnek a világ fejlett országaival. A listát – a legbecsületesebb nemzetek – Dánia, Finnország és Új-Zéland vezetik.

A latin-amerikai régió többi országa a középmezőny alsó felében található, ahol a kenőpénz, a hatalommal való visszaélés és a hivatalnokok illegális egyezségei a leggyakrabban előforduló jelenségek.

Latin-Amerika az elmúlt évtizedben nagy gazdasági fellendülést élt meg, ami segített csökkenteni a szegénységet, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek tekintetében továbbra is a világ legsúlytottabb régiói között tartható számon.

A Transparency International munkatársai szerint a korrupció magas szintje erősíti a társadalmi különbségeket, gyengíti a demokráciát, táplálja az erőszakot, és helyet biztosít a bűnözés térnyerésének.

„A Korrupciós index 2012. évi vizsgálatának eredményei jól mutatják, hogy a társadalmak továbbra is sokat szenvednek a korrupció miatt” – nyilatkozta a Transparency Internacional elnöke, Huguette Labelle – számolt be a Reuters hírügynökség.

A tanulmány a jobb átláthatóság érdekében azt ajánlja, hogy a kormányok szigorúbb adatszolgáltatási törvényeket vezessenek be az állami intézmények és alkalmazottak számára.

A kutatások alapján és számos különböző értékelési forma felhasználásával mutatja meg a vizsgált országok állami szférájában tapasztalható korrupciós szintet.

Tíz hétköznapi példa a brazil korrupcióra

A Minas Gerais Állami Egyetem és a Vox Populi Intézet felmérése szerint majdnem minden negyedik brazil (a lakosság 23 százaléka) gondolja úgy, hogy a rendőrök lefizetése a pénzbírság megúszása érdekében nem tartozik a korrupció kategóriájába. A számok bizonyítják, mennyire mélyen gyökerezik a korrupció a brazil mindennapokban.

„Nagyon sokan csak az állami szférában elcsúsztatott pénzeket tartják korrupciónak, a magánéletben történő eseteket egyáltalán nem” – vélekedik Jairo Cruz Moreira ügyész, aki a Belügyminisztérium „Mi közöd van a korrupcióhoz?” címmel futó kampányának vezetője, aminek az a célja, hogy bemutassák, mennyire elfogadott az országban az etikai vétségek, illetve bűnök elkövetése.

Moreira a BBC Brasil munkatársainak segített összeállítani egy 10 pontból álló listát, ami megmutatja a brazilok legjellemzőbb “korrupt” szokásait, amelyeket sok esetben nem is tartanak hibás cselekedetnek:

1. Nem ad számlát2. Nem vall be személyi jövedelemadót3. Megpróbálja lefizetni a járőrt, hogy nem kapjon pénzbüntetést4. Diákigazolványt hamisít5. Hibásan ad/fogad el visszajárót6. Lopja a kábel televíziót7. Nem áll sorba8. Hamisított termékeket vásárol9. Hamisan igazolja a kolléga jelenlétét a munkahelyen (kilépéskor, belépéskor)10. Alárást hamisít

„Az apró rendellenességeknek elfogadása feljogosítja őket a nagyobb bűnök elkövetésére” – vélekedik az ügyész. „Ezen logika mentén a padtársáról jobb eredmény eléréséért probléma nélkül másoló kisfiú a későbbiekben úgy fogja lefizetni a rendőrt, mintha csak tejet venne a kisboltban” – teszi hozzá a szakértő.

A megkérdezettek 35% gondolja úgy, hogy vannak dolgok amik hibásak, de nem korruptak: ilyen például nem kifizetni az adót, ha az túl magas.

Optimizmus

Az átvilágításnak azért vannak pozitívumai is, mint az a tény, hogy a megkérdezettek 84%-a szerint bármilyen szituációban van esély a becsületességre.

A pszihológus Lizete Verillo, az Amarribo szervezet vezetője (a Transparency International brazíliai képviselője) állítja, hogy az elmúlt 12 évben végzett korrupció ellenes munkája során még soha nem volt ennyire optimista – és éppen a fiatalok miatt.

„Amikor elkezdtük ezt a munkát, a fiatalokat még sokkal kevésbé érdekelte a politika” – mondja Lizete. „Egyáltalán nem voltak elkötelezettek, csak a buli érdekelte őket. A korrupció kicsit sem.”

Az internet segít a fiataloknak

„A fiatalok körében az elmúlt két évben nagy változást látok. Sokkal inkább részt vesznek a közéletben, több az elvárásuk sokféle területen, nem csak a politikában.” – Lizete szerint ez a javuló tendencia több elemnek köszönhető, különösen a közösségi hálók internetes megjelenésének, melyek a fiatalok körében hihetetlenül népszerűek és kitűnő közegnek számítanak a közélet ellenőrzésének népszerűsítésére és az emberek mozgósítására.

De ha az internet segít a fiataloknak, akkor az arra mutat a pszihológus szerint, hogy az iskolák nem dolgoznak eleget a probléma tudatosításán és az ügy melletti elkötelezettség “magvainak” elültetésén: „Általánosságban véve elmondható, hogy az iskolák végtelenül hanyagok. Még nagyon az elején járnak ennek a munkának, elszigetelt próbálkozásaik vannak. Ami hiba, mert muszáj ezeket a gyerekeket etikára nevelni, hogy ne legyen rejtegetni valójuk, hogy tisztességes állampolgárokká váljanak”.

Politikusok kontra állampolgárok

A szakértők egyetértenek abban, hogy a hétköznapi korrupciót a politikai korrupció táplálja. Lizete szerint, ha a felsőbb körök büntetlenül csinálhatnak bármit, akkor annak a következménye, hogy ugyanez a jelenség megismétlődik a hétköznapi állampolgárok szintjén is, és súlyos következményekkel. 

A Belügyminisztérium szerint a korrupció a társadalom számos rétegét érinti és a közszolgáltatásoktól az ország gazdasági és szociális fejlődéséig – a jelen és a jövő generációinak életét károsítva – mindent befolyásol.