Nem jött be a csoda a republikánusoknak

Komoly stratégiai harc zajlott a színfalak mögött a 2012-es amerikai elnökválasztás során. Barack Obama és kihívója, Mitt Romney elsősorban a csatatér államokban folytatott intenzív kampánytevékenységet a bizonytalan szavazók megnyerése érdekében. Azonban  a republikánusok a reflektorfényen kívül eső helyeken, így Michiganben, Minnesotában és Pennsylvaniában is jelentős erőforrásokat mozgósítottak azért, hogy bezsebeljenek néhány extra elektori szavazatot.

A három állam bár nem számít a demokraták fellegvárának, de az itteni szavazók jó ideje őket támogatták a választások során. Így volt ez 2008-ban is, amikor Obama fölényes győzelmet aratott mindhárom térségben. Az ok, amiért Romney versenybe szállt az itteni voksokért, egyszerű: az előzetes felmérések alapján a jelenlegi elnök egyik államban sem birtokolta a szavazatok több mint 50 százalékát. Russ Schriefer főtanácsadó szerint a republikánusok jó eséllyel pályáztak arra, hogy az említett államok valamelyikéből elhozzák az elektori szavazatokat. Vizsgáljuk meg, mik voltak az előzetes várakozások Michiganben, Minnesotában és Pennsylvaniában, és azt, hogy sikerrel járt-e Obama kihívója ezen államok valamelyikében.

Michigan

Michigant a legutóbbi választásokig egyértelműen a csatatér államok közé sorolhattuk, bár a szoros küzdelemből rendre a demokraták jöttek ki győztesen. 2008-ban azonban Obama elsöprő győzelmet aratott, s talán ez lehet a magyarázata annak, hogy a republikánusok vonakodtak az itteni aktív kampányolástól. Az autóiparáról nevezetes Michigan azért is nagy falatnak tűnt Romney számára, mert ellenezte az Obama által vezényelt állami mentőakciót az iparág életben tartására. Ezzel valószínűleg nem szerzett jó pontokat az itteni választók körében.

Az ok, amiért a republikánusok mégis fűzhettek némi reményt a michigani elektorok szavazatainak elhappolására, az országos eredmények szoros állása volt. Ha a két jelölt fej-fej mellett áll az országos felmérésekben, akkor valószínűleg ebben az államban sincs akkora különbség közöttük, hogy lehetetlen lenne a győzelem – szólt Romney és társai érvelése. Emellett a demokraták támogatottsága korántsem olyan átütő erejű, mint négy éve volt, a republikánusoknak pedig Michiganben rendelkezésére áll a megfelelő infrastruktúra a szavazók mobilizálására.

Minnesota

Minnesotához sem fűzhettek vérmes reményeket a Romney hívek, lévén az állam 1972 óta demokrata kézen volt. Ennek ellenére az utóbbi két évtizedben megválasztottak két republikánus és egy független szenátort, továbbá a jelenlegi demokrata kormányzójuknak ellenzéki többségű törvényhozzással kell együtt dolgoznia. Mivel Romney igencsak ritka vendég volt errefelé a kampány során, bizonyos körök a kihívó által dédelgetett itteni reménykeltést csupán blöffnek tartották.

Az ok, ami miatt a minnesotai győzelem képe mégsem annyira légből kapott, szintén a választásokat megelőző közvélemény-kutatásokban keresendő. A Minneapolis Star Tribune közölt egy felmérést, ami Obama három százalékpontos hibahatáron belüli vezetését mutatta. Tekintve, hogy a különbség elenyészőnek mondható, és Romney jól állt az itteni függetlenek körében, talán valóban racionális döntés volt az erőforrások részleges mozgósítása a republikánusok részéről Minnesota államban.

Pennsylvania

Három színterünk közül talán Pennsylvaniában volt a legizgalmasabb a helyzet. Bár a legutóbbi 5 elnökválasztás alkalmával a demokratáknak kedveztek az itteni választók, és 2008-ban Obama 11%-ot vert McCainre, a szakértők továbbra is a „swing state” (hintaállam) kategóriába sorolják az államot.

Az idei felmérések szintén a jelenlegi elnöknek kedveztek a „szén, az olaj és a függetlenség államában”, azonban előnye fokozatosan olvadni látszott. A jelenséget az okozta, hogy a délnyugati területeken egyre csökkent Obama népszerűsége szénipar-ellenes kijelentései miatt, Romney pedig republikánus létére meglepően jól teljesített Philadelphia külvárosaiban – értelmezte a kialakult helyzetet Christopher Nicolas, a Pennsylvaniai Üzleti Tanács elnöke.

Milyen eredményt hozott a választás?

Röviden: a republikánusok elbuktak. Az eredmények százalékban, rendre a demokraták javára:

Michigan: 53,8-45,3 (Közel 400 ezres szavazatkülönbséggel)

Minnesota: 52,8-45,2 (Kb. 220 ezres szavazatkülönbséggel)

Pennsylvania: 52-46,8 (Közel 300 ezres szavazatkülönbséggel)

Nem jöttek be tehát a spekulációk, nem született meglepetés. Azonban vannak előremutató jelek. A vereség egyik államban sem súlyos, és a 4 évvel ezelőtti választási eredményekkel összehasonlítva az adatok kifejezetten hízelgőnek nevezhetők. Korai lenne a republikánusok által befektetett időt, pénzt és munkát utólag feleslegesnek bélyegezni, hiszen a jövőben még kifizetődhetnek ezek az erőfeszítések. A verseny egyre kiélezettebb ezekben az államokban, és választási térkép átrajzolása ha most nem is, 2016-ban megtörténhet. Talán ennek az alapjait fektette most le Mitt Romney és kampánystábja. Ami pedig mindenképpen pozitív, hogy Obama egyik legfőbb tanácsadója, David Axelrod megtarthatja a bajuszát, mert a vizsgált három állam közül egyiket sem veszítették el a demokraták.

Szabó Dániel

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »