Darabokra szedtük az utolsó Obama-Romney vitát

Október 22-én este zajlott a harmadik, utolsó elnökjelölti tévévita az Egyesült Államokban. A téma a külpolitika volt. A korábbiakhoz hasonlóan ez is éles vita volt, de ezúttal Obama lett a győztes.

A tegnap esti utolsó elnökjelölti tévévita témája a külpolitika volt. A helyszín a Lynn University volt Floridában, a moderátor Bob Schieffer volt. A moderátor a vitát több részletre osztotta, minden rész elején feltett egy kérdést, amire az elnökjelöltek válaszoltak 2-2 percben, majd általános diskurzus következett. Az elemzésben a vitát részletesen végigvesszük, leszámítva a gazdasággal és belpolitikával foglalkozó rövid részeket.

Líbia

A moderátor első kérdése a jelenlegi líbiai helyzetre, konkrétan a nagykövet halálára vonatkozott. Mitt Romney válaszolt először. Az arab tavasz nagy reményekkel kecsegtetett, de szerinte most csak nyugtalanító eseményeket látunk, például a szíriai polgárháborút, vagy a terroristák támadását a nagykövetség ellen Líbiában. Ezután felhívta a figyelmet  a terroristák veszélyességére, akik 10-12 országban vannak jelen.

Barack Obama kiemelte az elmúlt négy év eredményeit, majd részletezte a líbiai helyzet előzményeit, és bírálta Romney elképzeléseit. A republikánus jelölt válaszában kifejtette, hogy a célja nem egyszerűen a terrorista-vezérek likvidálása, hanem elérni, hogy a muszlim világ elutasítsa a szélsőségességet. Ezt az ENSZ segítségével, a gazdaság, az oktatás fejlesztésével, a nemek egyenlőségének elősegítésével és a törvény uralmának biztosításával érné el.

Az elnök örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy kihívója felismerte az al-Qaida veszélyességét, ugyanis eddig Oroszországot mondta a legnagyobb veszélyforrásnak. Obama szerint nem lenne helyes visszanyúlni a ’80-as évek külpolitikájához. Romney válaszában kijelentette, hogy Oroszországra, mint geopolitikai ellenfélre tekint, illetve olyan ellefélre, aki megvétózza az Iránnal kapcsolatos amerikai javaslatokat az ENSZ Biztonsági Tanácsban. Ezután egymás szavába vágta a két résztvevő arról vitatkozott, hogy korábban melyikük mit mondott a jelenlegi iraki helyzetről. Ezután Obama a térségben lévő amerikai szövetségesek támogatásáról beszélt.

Szíria

A moderátor következő kérdése a szíriai helyzetre vonatkozott, és először Obama kapott lehetőséget a válaszolásra. Az elnök kifejtette, hogy szankciókat vezettek be a szíriai kormány ellen, segítik a humanitárius akciókat és az ellenzéket. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy Izrael és Törökország együttműködésére is szükség van a válság megoldásának érdekében. „Biztos vagyok benne, hogy Assad napjai meg vannak számlálva” – mondta. Támadta Romney-t, mert szerinte nem biztos, hogy a jövő szempontjából az lenne a legjobb, ha egyszerűen fegyvereket adunk az ellenzéki csapatoknak.

Romney hangsúlyozta, hogy Szíria Irán egyetlen szövetsége az arab világban, ezért is fontos szembeszállni velük, ugyanakkor Amerikának közvetlenül nem lenne szabad beavatkoznia a polgárháborúba. Segíteni kell az szíriai ellenzék összefogását, és el kell látni őket fegyverekkel. Szerinte szükséges lenne az Egyesült Államoknak átvennie a helyzet kezelését, mert eddig az ENSZ kísérletei nem jártak sikerrel. Obama erre úgy reagált, hogy az Egyesült Államok jelenleg is vezető szerepet játszik a válság kezelésében, és felhívta a figyelmet, hogy ilyen módszerekkel Líbiában milyen sikereket értek el. A moderátor kérdésére Romney megismételte: szerinte nem szükséges az amerikai katonákat bevetni Szíriában.

Egyiptom

Obama kijelentette, hogy bár elismerik a demokratikusan választott egyiptomi vezetést, nagy nyomást kell rájuk gyakorolni, hogy például a nők jogait tiszteletben tartsák. Segíteni kell őket a gazdaságuk újjáépítésében, de úgy, hogy ez a gazdaság átlátható legyen, és ne legyen korrupt.

Romney egyetértett Obamával abban, hogy Mubarak helyett az egyiptomiak oldalára kellett állni az arab tavasz kitörésekor. Szerinte is segíteni kell Egyiptom átalakítását. Ezután tágabb kontextusban, az egész Közel-Kelettel kapcsolatban az Egyesült Államok küldetéséről beszélt, amelynek célja a béke és a prosperitás. Ehhez szükség van egy erős gazdaságra és egy erős hadseregre.

Amerika szerepe a világban

A moderátor Amerika szerepéről kérdezte a jelölteket. Romney szerint Amerikának elő kell segíteni azoknak az alapelveknek a terjedését, amelyek a világot békésebbé tehetik: ilyen például az emberi jogok vagy a demokratikus választások. A választások szerinte azért fontosak, mert az emberek többsége mindig a békére, és nem a háborúra szavaz. Ezekhez a célokhoz azonban szükséges a hadsereg erőteljesebb fejlesztése, támogatása.

Az elnök szerint „a világnak szüksége van egy erős Amerikára, ami erősebb most, mint amikor hivatalba léptem.” Kiemelte elnökségének eredményeit, majd az amerikai oktatás és gazdaság egyre javuló helyzetéről beszélt, és bírálta ellenfelét. Romney ezután a gazdasági elképzeléseiről beszélt.

Izrael és Irán

A rövid belpolitikai kitérő után a vita Izrael és Irán konfliktusával folytatódott. Obama megismételte egy korábbi állítását, hogy ha Izraelt támadás éri, Amerika meg fogja védeni Izraelt. Hangsúlyozta, hogy az ő elnöksége alatt Iránnak nem lesz atombombája. Az Irán elleni szanckiókat sikeresnek ítélte, amely súlyos problémákat okoztak az ország vezetésének. Erre azért volt szükség, mert Irán atomprogramja veszélyes Amerika és Izrael biztonságára.

Romney egyetértett az elnökkel, de még szigorúbb szankciók bevezetésére tett ígéretet. Az Irán elleni legsúlyosabb, legvégsőbb lépésnek az amerikai hadsereg bevetését nevezte. Obama cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek az Egyesült Államok és Irán közötti titkos tárgyalásokról szóltak, majd megismételte korábbi kijelentéseit. Kihívója ismételte bírálta, és Iránnal szemben keményebb fellépést sürgetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy Amerika és Izrael kapcsolata megromlott az utóbbi években.

Afganisztán és Pakisztán

Romney megígérte, hogy 2014 végéig kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, és átadja az ország ellenőrzését az afgán biztonsági erőknek. Pakisztánnal kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, hogy a tálibok befolyása és az atomrakétáik száma egyaránt növekszik. Szükségesnek tartja a Pakisztánnal való kapcsolatok újjáépítését. Obama elnökségének sikereit hangsúlyozta.

A moderátor megkérdezte, hogy a résztvevők szerint elkerülhetetlen-e a szakítás Pakisztánnal. Romney ismételten aggodalmát fejezte ki ezzal kapcsolatban. Szerinte Pakisztán jelenleg sem viselkedik úgy, mint ahogy a szövetségesek között elvárható lenne. Obama válasza optimistább volt, és az elnökségének eredményeiről beszélt.

Kína

Obama szerint Kína Amerika potencionális partnere lehet a nemzetközi közösségben. Ugyanakkor Kínának be kell tartania a nemzetközi együttműködés szabályait, köztük a kereskedelmi szabályokat is. Romney válaszában kifejtette, hogy Kínának az az érdeke, hogy a világkereskedelem nyitott legyen, és ebben együtt tudnának működni, jó kapcsolatokat szeretne ápolni Kínával. Ugyanakkor kijelentette, hogy ő is szigorúan betartatná velük a kereskedelmi szabályokat.

A vita végén ismét szóba került a belpolitika, majd a moderátor lezárta az utolsó elnök-jelölti TV-vitát. Az végén lévő összefoglalásban Obama kijelentette, hogy Romney Bush elnök hibás külpolitikájához térne vissza, ezzel szemben ő egy békésebb jövőt képzel el. Romney szerint erős Amerikára van szükség, és ehhez erős gazdaság és hadsereg kell. A vitát az első közvélemény-kutatások szerint egyértelműen Obama nyerte: az első vitával ellentétben az elnök vissza tudott vágni Romneynak, akinek nem sikerült bizonyítania külpolitikai rátermettségét.