Portugália állhat a bissau-guineai katonai támaszpont elleni támadás mögött

Továbbra is feszült a légkör a nyugat-afrikai Bissau-Guineában, miután fegyveresek megtámadtak egy katonai támaszpontot a főváros közelében. Az állam vezetése Portugáliát okolja a támadásért, a gyanúba hozott ország természetesen mindent tagad.

Bissau-Guinea átmeneti kormánya szerint Portugália állhat annak a támadásnak a hátterében, melyben legalább hat ember életét vesztette, amikor fegyveresek egy katonai légitámaszpontot támadtak meg a főváros, Bissau közelében, írja az al-Jazeera. Egy neve elhallgatását kérő katonatiszt állítása szerint a támadást, ami csupán két órán át tartott, a hadsereg hamar vissszaverte. A rajtaütés azonban nagy valószínűséggel csak tovább növeli a feszültséget az országban, ahol a hadsereg áprilisban puccsal szerezte meg a hatalmat: pár héttel a választások után pár héttel a katonaság saját otthonában tartóztatta le az elnököt.

Fernando Vaz kormányszóvivő szerint a támadás célja az ex-kormányfő, Carlos Gomez Junior újbóli hatalomra juttatása, még akkor is „ha ez emberi életekbe kerül”-mondta a szóvivő vasárnapi rádiónyilatkozatában. Hozzátette „a Portugália által adott nyilatkozatok hangneme, a Portugál nyelvű Országok Közössége (CPLP), valamint Carlos Gomez Junior volt az előszele a támadásnak”

Ismerve az ország belügyeit az elmúlt évtizedekből, a rajtaütés nem volt meglepő, hiszen mióta Bissau-Guinea 1974-ben függetlenedett Portugáliától, azóta egyetlen egy elnök sem tudta kitölteni a ciklusát a gyakori puccsok miatt. Az áprilisi hatalomátvételt követően a hadsereg vezetői beleegyeztek, hogy 26 kisebb párttal közösen megalapítják a Nemzeti Átmeneti Tanácsot (National Transitional Council), mely két éven át irányítaná az országot. Ezzel szemben az ECOWAS elutasította ezt az elképzelést, és 12 hónapos átmeneti időszakot követelt, melynek végén elnökválasztásra kerülne sor. A Közösség vezetői egy 600 fős katonai kontingens felállításáról is döntöttek, mely a nyugat-afrikai országban biztonsági feladatokat látna el. Ban-Ki-Mún ENSZ-főtitkár májusban aggodalmát fejezte ki a katonai vezetés által elkövetett emberi jogi visszaélések miatt. A helyzetet pedig tovább rontja a tény, hogy az átmeneti kormány elnöke, Manuel Sherifo Nhamadjo, nem élvezi sem az ENSZ, sem az Európai Unió, sem pedig a CPLP teljes támogatását.

Portugália külügyminisztere hétfőn azt mondta, hogy nem kíván reagálni az országát ért vádakra, miszerint a volt gyarmattartónak bármi köze lenne a támadáshoz. Ennek ellenére Portugália korábban aggodalmát fejezte ki az országban zajló militáns mozgalom miatt.

Bissau-Guinea területét és lakosságát tekintve az egyik legkisebb afrikai ország, azonban jelentősége megnőtt, miután 2004 táján a latin-amerikai drogkartellek piacaikat bővítendő, mintegy kereszteződésként kezdték el használni az országot Latin-Amerika és Európa között. Amerikai becslések szerint közel 30 tonna kokain megy keresztül az országon minden évben. Egy olyan országban pedig, ahol a lakosság nagy része a szegénységi küszöb alatt él, számos kérdést vet fel a fővárosban szép számmal megtalálható 100 ezer dolláros luxuskocsik jelenléte.

Bissau-Guineában a kábítószer-kereskedelmet a hadsereg irányítja, így az nem érdekelt a kereskedők elleni szervezett rajtaütésekben, áll az Economist egy cikkében. Bár a mostani esetnél eddig semmi jel nem mutat arra, hogy idősebb katonatiszteknek köze lett volna a hadsereg elleni támadáshoz, a vasárnapi eset jól mutatja az országban uralkodó viszonyokat.