Alkotmánymenet – újabb lépés a szlovák jogállamiságért

A kassai alkotmánymenettel próbálja felhívni a figyelmet a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport a szlovák állampolgársági törvény következtében kialakult tarthatatlan helyzetre. A csendes tüntetés résztvevői szombaton az alkotmánybíróság elé vonulva tiltakoznak a törvény ellen, döntésre sürgetve az intézményt. Az eseménynek külön jelentőséget kölcsönöz, hogy azt állami ünnepen, Szlovákia Alkotmányának napján rendezik meg.

A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport Kassán, szeptember 1-jén, szlovák államünnepen szervez tüntetést az alkotmányos jogok védelme érdekében. A menet az Erzsébet Dómtól indul majd a Fő utcán át az alkotmánybíróság épülete elé. A 30-40 perces demonstráción fel kívánják szólítani az intézményt, hogy cselekedjen a szlovák jogállamiság megőrzése érdekében és minél hamarabb hozzon döntést, tegye semmissé az állampolgársági törvény még az első Fico-kormány alatt történt alkotmányellenes módosítását. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hozzák magukkal az alkotmány egy-egy példányát, s ennek magasba emelésével tegyék hangsúlyosabbá követelésüket.

Az egy évvel korábbi komáromi nagygyűléstől eltérően ezúttal most nem a tömeg, hanem a csend és a méltóság erejével kívánnak demonstrálni az alkotmánymenet résztvevői. „Úgy gondoltuk, hogy az Alkotmánybíróság székhelyén, Kassán tüntetünk, nem pedig Komáromban, s nem is zenészekkel és előadókkal, mint tavaly. Egy csendesebb, méltóságteljesebb, békés menetet szervezünk, ezzel is demonstrálva azt, hogy békésen szeretnénk küzdeni a jogainkért, hogy nem csak egy magyar ügyről van szó, hanem egy egyetemes ügyről, melyet mindenkinek magáénak kellene éreznie, aki hisz a jogállamiság és az alkotmányosságnak a vívmányaiban” – nyilatkozta Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke a Felvidék.mának.

Előzmények

Mint ismeretes még a Robert Fico első miniszterelnöki ciklusának (2006-2010) végén elfogadott törvény van érvényben, mely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki más ország állampolgárává válik. A szlovák kormányzat ezzel az ellentörvénnyel kívánt reagálni az Orbán-kormány által érvénybe léptetett egyszerűsített honosítás intézményére. Ennek eredményeképpen az azóta eltelt két és fél évben már sokan elveszítették szlovák állampolgárságukat: a belügyminisztérium adatai szerint 296-an, közülük csupán 25-en vették fel a magyar állampolgárságot.

A törvény aláássa a szlovák jogállamiságot, tarthatatlanságát mutatja, hogy gyakorlatilag hatályba lépése óta napirenden van a módosításának, ill. eltörlésének kérdése. A parlamenti döntéshozatal másfél év alatt csupán egyetlen a helyzet enyhítését célzó módosító javaslatot tudott felmutatni, mely a gyakorlati problémát nem oldja meg. A törvénytervezet lényegében lehetővé teszi a kettős (vagy többes) állampolgárságot az olyan személyek számára, akik tartósan egy másik országban éltek. A felvidéki magyarokkal kapcsolatos problémát azonban nem oldják meg, azaz a szlovákiai magyarok továbbra sem vehetnék fel büntetlenül (szlovák állampolgárságuk megtartása mellett) nyíltan a magyar állampolgárságot.

Ha a törvényhozásra nem lehet számítani

Jelenleg naiv gondolat bízni abban, hogy parlamenti keretek között kerül sor megnyugtató megoldásra – a biztos többségben lévő Smer álláspontja nem változott a kérdésben, így hiába várnánk, hogy saját korábbi törvénye, döntése ellen szavazzon. Így hát a civil társadalomra hárult annak feladata, hogy egyéb csatornákon keresztül érvényre juttassa akaratát, orvosolhassa sérelmeit.

2011 nyarán petíciós bizottság alakult azzal a szándékkal, hogy aláírásokat gyűjtsön az ellentörvény eltörléséért, abban bízva, hogy az akkor regnáló Radicová-kormány majd hajlandóságot mutat a probléma megoldására. Az íveket azonban már Fico belügyminisztériuma fogadta, s válaszban jelezte, hogy megszámolták az aláírásokat, de nem foglalkoznak a témával, ugyanis Szlovákiában egyetlen szervnek van hatásköre arra, hogy egy jogszabálynak az alkotmányellenességét megállapítsa, ez pedig nem más, mint az Alkotmánybíróság. Tekintettel arra, hogy a Most-Híd már 2011 szeptemberében beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, a kormányzat célja a fenti válasszal a folyamatok egy mederbe terelése volt, az egy szálon futó történetet ugyanis könnyebben el lehet varrni.

Így hát kézenfekvő volt az időközben a petíciós bizottságból létre jött kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport számára, hogy újabb nyomásgyakorló megmozdulását az Alkotmánybíróság irányába intézze. „Annak örülnénk a legjobban, ha fordulna egy kicsit a kocka az emberek gondolkodásában, s a közvélemény pozitívabban állna a témához, s ennek folyományaként, nagyon jó lenne, ha az Alkotmánybíróság mihamarabb döntést hozna, és semmissé nyilvánítaná az alkotmányellenes törvény-módosítását az állampolgársági törvénynek” – nyilatkozta Gubík László a Felvidék.mának adott interjújában.

A szervezők mintegy 300-500 résztvevőre számítanak, akik között részt vesznek, majd azok a személyek, akiktől megvonták szlovák állampolgárságukat, továbbá Lomnici Zoltán az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is. Fontos, hogy pártsemleges, civil társadalmi rendezvényről van szó, s a szervezők hangsúlyozottan kérték a résztvevőket, hogy a demonstráción tartózkodjanak a pártlogók, ill. zászlók megjelenítésétől, így nagyobb legitimitást nyerhet a demonstráció. Bár az Alkotmány napján az Alkotmánybíróság előtt a jogállamiság érdekében tartott demonstráció nagy figyelemre tehet szert, s a közvéleményben is pozitívan csapódhat le egy ilyen csendes tüntetés, az intézmény döntésére még várni kell, s a holnapi esemény csak egy hosszú úton tett lépés, melyen egyelőre a célba érés is bizonytalan.