Útmutató a mexikói választásokhoz

Holnap rendezik meg a mexikói elnökválasztást. Összefoglalónk betekintést ad a hatalomváltás küszöbén álló latin-amerikai országban zajló eseményekbe.

Július 1-jén, vasárnap eldől ki lesz a következő hat évben Mexikó elnöke, a március 30-án kezdődött elnökválasztási kampány június 27-én, három nappal a szavazás előtt lezárult. Az állás a kampány kezdete óta nem változott az első helyet illetően, Enrique Peńa Nieto (PRI) a legtámogatottabb jelölt, őt Andrés Manuel López Obrador (PRD), Josefina Vázquez Mota (PAN) és Gabriel Quadri de la Torre (PANAL) követik. 

A PRI jelöltje hibátlanul kezdte a kampányt, de egyre másra derültek ki a magánéletével, politikai pályafutásával és pártjával kapcsolatos kellemetlen hírek. Hol hűtlenségéről, vagy volt feleségének rejtélyes haláláról cikkezett a sajtó, hol a Mexikóváros kormányzójaként elkövetett baklövéseit firtatták, de nem tett jót az „Ibero-incidens” sem, amely az utóbbi évek legnagyobb diáktüntetését eredményezte. A priista (azaz a PRI-hez tartozó) politikusok korrupciós ügyei, a szervezett bűnözéssel való összefonódásuk is alááshatta volna Peńa Nieto az elnöki palotáról, Los Pinosról dédelgetett álmait, de nem így történt. A 45 éves ügyvéd szilárdan áll a preferencia lista élén, úgy tűnik feltámasztja a 2000 óta haldokló Intézményes Forradalmi Pártot.

A múlt árnyéka

Persze a jelen álláshoz a kormányzó PAN kudarcot valló politikája kellett, amely miatt jelöltje, Vázquez Mota harmadik helyre csúszott. A PAN hiába állított női jelöltet, és hiába építették be a kampányszövegbe, hogy ő „különböző” ezzel nemcsak a női voltára utalva, hanem az elmúlt hat év politikájától való elhatárolódást is sugallva, unalmassá vált. A Nemzeti Akció Pártjának (PAN) a kampány sem sikerült jól, már az elején le kellett váltani a stábot, és most a belső széthúzással is meg kell küzdenie.

A kegyelemdöfést a volt elnök, Vicente Fox adta meg, amikor Peńa Nietót kezdte támogatni, pont ő, aki 2000-ben a PRI 70 éves uralmát megtörve visszahozta a demokráciát az országba. A PRD-s López Obrador (AMLO) sokat változott az elmúlt hónapokban, mérsékeltebb lett, egy interjúban még azt is kijelentette, hogy megbocsátott Calderónnak, alátámasztva a védjegyévé vált Szerelmes Köztársaság ideáját (República Amorosa). Kritikusait mégsem győzte meg a moderált AMLO, nagy port kavart, amikor Hugo Chávezhez hasonlították. Ennek ellenére nem tudta felvenni a versenyt az éllovas Peńa Nietóval.

Nagy kérdés, hogy mi várható, ha az Intézményes Forradalmi Párt ismét kormányra kerül, a régi, autokratikus módszerekkel fogja-e a kezében tartani a hatalmat, vagy valóban megtörténik a jelöltje által is képviselt váltás. Elemzők szerint a PRI-n belül most két irány van, az egyiket a régi tagok képviselik, akik az 1929-2000-ig kormányzó párt politikájának a folytatását várják, míg van egy fiatal politikusokból álló szárny, akik a demokratikus időszakban kezdtek politizálni.

Peńa Nieto nem egyértelműen, de inkább az utóbbi vonalhoz tartozik. Az elmúlt hónapokban az új-régi PRI kérdést elkerülte Nieto és csapata, de eljön az az idő, amikor majd foglalkozniuk kell vele, és ez a dilemma keményen próbára teheti a párt integritását. Volt rá példa, hogy a PRI-ből kiszakadtak képviselők, így alakult a PRD, de Elba Esther Gordillo, a PANAL alapítója is az Intézményes Forradalmi Párt tagja volt.

Másrészt 2000 óta sokat változott a mexikói társadalom, ennek bizonyítéka a diákok szerveződése, a polgároknak már sokkal több eszközük van a tiltakozásra, amiért nem valószínű, hogy az autokrata rendszert újra be lehetne betonozni. 

México, D.F. : garancia a sikerre?

Az elnöki szék várományosainak megmérettetésén kívül még van egy tisztség amelyre szintén érdemes lesz odafigyelni, ez nem más, mint a Mexikóvárosi polgármesteri címért folyó küzdelem, annál is inkább, mert aki elnyeri a pozíciót, lehet, hogy olyan meghatározó szereplője lesz az ország politikai életének, mint Cuauhtémoc Cardenas, vagy López Obrador, akik már töltötték be ezt a tisztséget.

A most leköszönő Marcelo Ebrard majdnem a baloldal elnökjelöltje lett, és várhatóan a következő választásokon indul az elnöki posztért. A PRI egyik nagyhírű politikusát, a Képviselőház régi elnökét, Tlaxcala egykori kormányzóját, Beatriz Paredes Rangelt jelöli a posztra, vele szemben a PAN jelöltje, Isabel Miranda Wallace indul, aki híres emberjogi aktivista. Harmadikként a PANAL jelöltje, Rosario Guerra száll versenybe.

Hoppon maradt narkó?

A kampány kezdetekor a választások egyik legnagyobb fenyegetőjének a drogkartellek esetleges akcióit tartotta a közvélemény. Az erőszakhullám nem hagyott alább, de nem volt olyan incidens, ami egyik vagy másik elnökjelölt rendezvényét veszélyeztette volna.

Ennek ellenére szakemberek most mégis attól tartanak, hogy a szavazáson érvényesülhetnek a kartellek érdekei is, és a szavazóhelységek elleni támadást sem zárják ki. „A szervezett bűnözést a megyei választások érdeklik az ország néhány pontján. Nem az a fontos számukra, hogy ki a polgármester, hanem az, hogy ki lesz a rendőrség parancsnoka, mert így tudják koordinálni a drogok szállítását” – nyilatkozta a BBC Mundonak Rogelio Cerda Pérez, a Kongresszus Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke.

Különösen rossz a helyzet Michoacan államban, pedig Felipe Calderón is innen származik, és a drogkartellek elleni háborút is innen indították. A terület a La Familia Michoacana kartell hatáskörébe tartozik, amelynek tagjai 2011-ben a helyi kormányzói és önkormányzati választást is befolyásolni akarták. A kormány ígéretet tett néhány térség megerősítésére a vasárnapi szavazás alatt, de azt nem árulták el, hogy ezek melyek lesznek.

Nagyító alatt a mexikói választási rendszer

Vasárnap a kétkamarás kongresszus szenátorait és képviselőit is megválasztják a mexikóiak. Összesen 2.127 tisztségről döntenek majd, ezért az idei esemény az egyik legnagyobbnak számít az ország történetében. A mexikói választás egyfordulós, a szavazatokat és a választási folyamatot a Központi Választási Hivatal( Instituto Federal Electoral-IFE) bonyolítja le. A megválasztott köztársasági elnököt 2012. december 1-én iktatják be és 2018 november 30-ig tölti be a tisztséget.

A Kongresszus Felső házának 128 szenátoráról is döntenek. Az ország minden egyes államában (31) és a szövetségi körzetben (México D.F.) 2 jelöltet a relatív többség elve alapján választanak, egyet pedig az „első kisebbség elve” szerint, azaz annak a pártnak a jelöltje kerül be, amelyik a második legtöbb szavazatot kapta, a D.F. kivételével.

A gyakorlatban egy adott államban egy párt 2 jelöltet indít, nekik együtt kell a legtöbb szavazatot megszerezniük, a harmadik jelöltet pedig az a párt delegálja, akinek jelöltjei a második legtöbb szavazatot kapták. További 32 szenátort az arányos képviselet elve alapján választanak. A pártok szenátorai a kongresszusban országgyűlési frakciókat alkotnak, amelynek élén egy koordinátor van. Egy pártnak legalább 5 szenátorra van szükséges ahhoz, hogy egy frakció létrejöhessen.

A szenátorokat is hat évre választják, közvetlenül nem újraválaszthatóak. Az alsóház 500 képviselője közül 300-at relatív többség elve alapján, 200-at pedig arányos képviselet elve alapján szavaznak meg, hivatali idejük három évre szól, és 2012. szeptember 1-jén kezdődik. A Kongresszus LXI.Törvényhozási Időszaka 2009. szeptember 1-jén kezdődött és augusztus 31-ig tart.

Az elnökválasztásról az IFE vasárnap gyors szavazatszámlálással este 11 és 12 óra között előzetes eredményeket fog közölni: a 143 ezer szavazófülke közül 7.500-at véletlenül kiválaszt és az ott leadott szavazatokat veszi alapul. Az IFE Előzetes Választási Eredmények Programja(PREP) amely foglalkozik az elnökre a szenátorokra és a képviselőkre leadott voksokkal, helyi idő szerint este 8-tól fog eredményeket közölni. A körzeti számlálás július 4-én kezdődik, ez határozza meg a pontos eredményt, és a polgármesterek, helyi képviselők választását is tartalmazza, az ország 300 választási kerületéből.

Az idei szavazáson 79,5 millióan járulhatnak az urnákhoz, csak azok szavazhatnak, akik szerepelnek a választási névjegyzékben. A mostani arány magasabb a 2006-osnál, amikor 71,3 millió voksolóra számítottak. Ahogy a Központi Választási Hivatal mottója is szól: „ami naggyá tesz egy országot, az a népének részvétele” – kíváncsian várjuk az eredményt.