Ítélet, igazi győztes nélkül

Ítéletet hozott az amerikai Legfelsőbb Bíróság az arizoniai bevándorlási törvény ügyében. A hatalmas várakozással kezelt ügyben végül felemás döntés született. A törvény legtöbb pontját jogellenesnek minősítették a bírák, azonban a leginkább kritizált pontot, az igazoltatással kapcsolatos jogköröket szabályosnak találták.

A törvény mellett állok véleménye szerint, az illegális bevándorlók túl sok pénzébe kerülnek az állampolgároknak. 2010-re a számok is azt mutatják, valóban megugrott a Mexikóból illegálisan az Egyesült Államokba vándorlók száma, konkrétan a 2000-es évek eleje óta kis híján megduplázódott. A törvény ellen érvelők legfőbb gondja, hogy faji alapon történő megkülönböztetést fog okozni az igazságszolgáltatásban, egy bevándorolt állampolgár nem fordulhat majd nyugodt szívvel a rendőrséghez anélkül, hogy meggyanúsítanák.

Már a törvény létrejöttekor nyilvánvalóvá tette a központi kormányzat, hogy lépéseket fog tenni annak megsemmisítése érdekében, így nem volt meglepő, hogy az egészségügyi reformcsomag utána a bevándorlási törvény is a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy szövetségi, vagy tagállami hatáskörbe tartozik e a bevándorlási kérdés. Decemberben a bírák bejelentették, hogy vállalják az ügyet, Elena Kagan kivételével, aki korábban visszavonult az ügytől.

A bírák egyedül az igazoltatási rendelkezés ügyében döntöttek egyhangúan. A törvény többi részét kifogásolta a bíróság, véleményük szerint egy állam nem vethet ki önállóan külön szankciókat az illegális bevándorlókra, az ugyanis az alkotmány értelmében a központi kormányzás jogkörébe tartozik. Volt olyan bíró, aki kifogással élt ebben a kérdésben, mondván ha a központi vezetés nem intézkedik az államnak jogában áll változtatni. 

Felmerül a kérdés, hogy a törvényt támogatók, vagy ellenzők körében okozott örömet a döntés. Az ítélet megszületését követően főleg a törvényt támogatók tüntették fel pozitívan az ítéletet.

Jan Brewer, a törvényt korábban bevezető arizoniai kormányzó elégedettségét fejezte ki az ítélettel kapcsolatban, örömmel látta, hogy az általa a „törvény szívének” nevezett rendelkezés hatályos maradt és a döntést a „jogállamiság győzelmének” tartja.

Megszólalt az ügyben a két elnökjelölt is, természetesen két különböző nézőpontot képviselve. Obama elnök aggodalmát fejezte ki a fennmaradó rendelkezéssel kapcsolatban. ” Egyetlen amerikainak sem szabadna sohasem a gyanú árnyéka alatt élni a kinézete miatt”- nyilatkozta az elnök. A nyilatkozat egybecseng Obama napokban bejelentett döntésével, miszerint végrehajtó hatalmával is támogatni kívánja, hogy a felnőtt korú illegálisan az országban tartózkodókat ne toloncolják ki. Republikánus ellenfele, Mitt Romney szerint az államnak jogában, sőt kötelessége is megvédeni a határait. 

Az arizoniai törvényen kívül öt további állam is bevezetett 2010 óta hasonló intézkedéseket. Alabama, Georgia, Indiana, Dél-Carolina és Utah is új bevándorlási törvény megalkotására kényszerült, azonban az összes állam elkerülte, hogy új büntetési módot vezessen be a migrációs bűncselekményekre. Az alkotmányjogászok véleménye szerint azonban ez a döntés széles lehetőségeket ad az államoknak, hogy különböző módon alakítsák a migráns politikájukat.