Ki is valójában Alexis Tsipras?

Politikai kalandor vagy a görög messiás? Sokan még szűkebb pátriárkájában sem ismerték annak a 38 éves fiatal politikusnak a nevét, aki az utóbbi hónapokban Európa egyik legellentmondásosabb vezetőjévé avanzsálódott. Amíg várunk a választási eredményekre ideje közelebbről megismerkedni azzal az emberrel, aki felbolygatta a görög politika álló vizeit, Alexis Tsiprasszal.

Alexis Tsiprasról Görögországban radikálisan megoszlanak a vélemények. A lakosság egy része szerint politikai kalandor, aki meglovagolja a gazdasági válság okozta zűrzavaros társadalmi hangulat adta lehetőséget, mások szerint ő az egyetlen görög politikus, aki nem kompromittálódott az elmúlt 15-20 év pénzügyi visszaéléseiben. Egy szó, mint száz Alexis Tsipras a maga 38 évével Görögország legfiatalabb politikai vezetője és egyben hosszú évtizedek óta az ország legfiatalabb miniszterelnöke is lehet, ha pártja, a Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) megnyeri ma a megismételt országgyűlési választásokat.

A fiatal politikusról számos tévhit kering a magyar sajtóorgánumokban, ideje tisztázni, hogy Tsipras nem kommunista, sőt viszonylag fagyos kapcsolatokat ápol a Görög Kommunista Párttal (KKE).  Az átlagos, középpolgári családban született politikusról maximum a populizmus jeles képviselőjeként lehet beszélni, de nagyon irreális lenne egy lapon említeni az Aleka Paparigához (KKE) hasonlóan elkötelezett marxista politikusokkal. Pártja, a SYRIZA is leginkább egy olvasztótégelyhez hasonlítható, amely a 90-es évek szélsőbaloldali koalíciójának, a Synaspismosnak a romjain épült fel. A SYRIZA-ra lehetetlen egységes irányvonalat ráaggatni, ugyanis marxisták, feministák, tervgazdálkodást követelő szocialisták és liberálisok tömörülése. A párt egyik gyengesége éppen a sokszínűségében rejlik, egy esetleges választási győzelmet követően nem csak ideológiai, hanem generációs viták is kialakulhatnak a berkeiben. A SYRIZA soraiban meglepetésre olyan politikusok is vannak, akik még Xenophon Zolotas kabinetjében tevékenykedtek (amikor Tsipras még középiskolai tanulmányait folytatta). 

El kell ismerni, hogy Tsipras briliáns politikusi jellemmel rendelkezik, a 70-es évek Andreas Papandreujára emlékeztető vehemenciával és retorikai adottságokkal támadja a politikai elitet és időközben a semmiből építette fel politikai platformját. A fiatal politikusokhoz hasonlóan Tsipras is kiválóan használja a tömegkommunikáció eszközeit, napi rendszerességgel használja a Facebook, a Graffiti RSS és a Twitter közösségi oldalakat. A politikai vitákban sokkal közvetlenebb hangnemben szólítja meg a görögöket, öltözködésével is kevésbé konzervatívabb megjelenést próbál magának adni, mint például fő ellenfele, Antonis Samaras, akit csak nagyon ritkán lehet látni 90-es évek óta védjegyévé vált színtelen nyakkendője nélkül. A Kathimerini görög napilap a napokban megjelentetett háttéranyagában a fiatal politikus öltözködését taglalja, Tsipras öltözködésével egy öltönyt hordó forradalmár benyomását kelti, aki két pár öltönyével a politikai konzervativizmus összes íratlan szabályát áthágja.

Tsaipras fő kritikusai szerint a SYRIZA vezetője nem rendelkezik kellő politikai tapasztalattal ahhoz, hogy kivezesse az országot ebből a krízisből. A SYRIZA szimpatizánsok rendre elutasítják ezeket a támadásokat, szerintük éppen a minden hájjal megkent politikusok, mint Samaras (90-es években külügyminiszter, pártelnök) vagy Evangelos Venizelos (PASOK pártelnöke, volt pénzügyminiszter) a fő felelősei a közel 5 éve tartó recessziónak. „Ha irányítani tudja pártját, akkor egy ország vezetésére is képes” – nyilatkozta Panaiotis Kurublis SYRIZA-politikus. A mérnöki diplomával rendelkező Tsipras 2008-tól áll a SYRIZA élén és a május 6-i választáson talán Európa egyik legjobb eredményét érte el, közel 350 százalékkal növelve pártja eredményét a 2009-es választásokhoz képest. Miben is rejlik valójában a május 6-i siker? Tsipras saját bevallása szerint az egy hónappal ezelőtt rendezett sikertelen országgyűlési választásokon nem számított arra, hogy pártja megszerzi a szavazatok 16,8 százalékát és ezzel az ország második legerősebb politikai szervezetévé válik. Természetesen a válság a fő oka, hogy ilyen radikális eredményt érhetett el az addig kevésbé ismert politikus. Másfelől meg kell dicsérni Tsiprast, hogy nem hozta összefüggésbe pártját a széleskörű korrupciós botrányokkal – nem szabad elfelejteni, hogy sok párt (mint például a LAOS) ezért is nullázódott le az idei választásokra. A csendben zajló építkezés, valamint a belső anarchista-marxista szélsőséges körök elnémítása is hozzájárult ahhoz, hogy a SYRIZA meg tudta nyerni a két nagy pártból kiábrándult lakosság jelentős részének a támogatását.

Tsipras a májusi választás óta túlságosan is elbizakodott saját és pártja sikerét illetően. Az első választáson azért tudott kiemelt eredményt elérni a SYRIZA, mert a választók soraiban sokkal magasabb volt a fiatalok aránya, mint máskor. A munkanélküli fiatalok a munkáspárti, viszont markánsan populista szlogenekkel operáló Tsiprasban látja a jövő zálogát, ám nem szabad elfelejteni májusban még kevésbé voltak elfásulva a görögök. Június 17-én megváltozhatnak a végső eredmények. A görög tanév végével a fiatalok inkább a szabadidős programokat preferálhatják, mintsem arra helyezzék a hangsúlyt, hogy állampolgári kötelezettségüket teljesítsék. Ez lesz az első választás Görögországban, amikor nem csak 18-es kortól lehet szavazni, hanem az 1994-ben születettek (hónaptól függetlenül) is leadhatják szavazatukat.

Tsipras magánélete is kifejezetten érdekes, a görög társadalom konzervatív felfogásai ellenére nem házasodott meg, hanem élettársával él, akivel már közös gyermekük is van. Tsipras többször szakított meg politikai tárgyalásokat és pártrendezvényeket, hogy több időt tölthessen gyermekével, írja a bolgár Dnevnik napilap. Fontos figyelmet fordítani Tsipras egyes politikai döntéseire is, a SYRIZA több olyan teljesen váratlan és a „mainstream” pártokkal ellentétes irányvonalakat szab meg, amelyek nem jellemzőek a hagyományosak görög mentalitásra. A külpolitikában regionális együttműködésre törekszenek, a török és macedón kapcsolatok rendezését kívánják elérni, a bevándorlóknak pedig megkönnyítenék a beilleszkedés lehetőségeit.

John Lulis politikai elemző a Kathimerininek adott interjújában kijelentette, hogy a görög lakosság nem Tsiprast szereti, hanem a többi politikust utálja. Az állítás a maga nyers jellegével nem áll távol a realitástól, Tsipras a választási eredményektől függetlenül gyors népszerűségvesztést szenvedhet el, ha pártja nem tudja az emberek igényeit teljesíteni. A SYRIZA-ban politizáló temérdek szakszervezeti vezető jelenléte is aggasztó lehet Tsipras számára, ugyanis, ahogy előző elemzésünkben írtuk a SYRIZA mögött lobbi csoportok állnak, amelyek a drachma visszaállítását követelik. A szindikátusok vezetői évek óta megnehezítik az európai uniós reformok elfogadását és a jövőben sem fognak kesztyűs kézzel báni az ilyen elképzelések kezdeményezőivel szemben. Tsipras a májusi áttörés óta kétszer is változtatott politikai kommunikációján – hol megengedőbb volt az uniós követelésekkel szemben, hol pedig visszatért a szakszervezetek által ráerőltetett szélsőbaloldali szlogenekhez.

Órák kérdése és Európa megtudhatja, hogy szükséges-e számolni Alexis Tsiprasszal, mint az európai gazdaság jövőjét is meghatározó politikai szereplővel.