Évtizedeken át bántalmaztak kisfiúkat a kiképzőtisztek

Megdöbbentő eredményei lettek annak a belső vizsgálatnak, amit az Ausztrál Védelmi Erők berkein belül folytattak le a közelmúltban. A védelmi minisztérium először egy cenzúrázott jelentést tett közzé, azonban az Australian Broadcasting Corporation az információszabadságról szóló törvény alapján kikérte a jelentés teljes összefoglalóját, amiből kiderül: az ausztrál hadseregben az ötvenes évektől kezdve rendszeres volt a kiskorú fiúk szexuális bántalmazása.

Pénteken reggel kerültek nyilvánosságra azok az iratok, amik részletesen taglalják az Ausztrál Védelmi Erők kötelékében történt, több esetben kiskorú gyerekek ellen elkövetett szexuális és más testi erőszakot. Igaz, a védelmi miniszter, Stephen Smith már három hónappal ezelőtt kiadta azt a jelentést, amit egy tavaly kirobbant szexbotrány miatt készített a hadsereg, most azonban kiderült, hogy az akkor közleményt alaposan cenzúrázták. Az eredeti vizsgálat tavaly ősszel az úgynevezett Skype-botrány után indult meg. Akkor egy ausztrál tiszti akadémia kadétja videóra vette, ahogy közösül egy társával, miközben évfolyamtársai egy másik szobában, számítógépükön követték az eseményeket.

A védelmi minisztérium vizsgálata azonban mélyebbre ásott, és egy olyan bonyolult ügyet tárt fel, ami komoly gondokat okozhat a fegyveres erőknek. A vizsgálat ugyanis mintegy 850 olyan esetre derített fényt, amikor a hadsereg kötelékében szolgálók kiskorúakat bántalmaztak. Bár az eredeti, Smith által kiadott közleményben még nem szerepelt minden ügy, az Australian Broadcasting Corporation az információszabadságról szóló törvény alapján megszerezte a vizsgálati jelentés vezetői összefoglalóját. Ebből kiderül: az ötvenes évektől kezdve több száz, néha alig 13 éves fiú ellen követtek el szexuális erőszakot az ausztrál hadsereg, haditengerészet és légierő kiképzői és katonái (a haditengerészet régebben 13 éveseket is felvett, ma legalább 17 évesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki a fegyveres erők tagjának jelentkezzen). A teljes vezetői összefoglalóból az is kiderül: a hadseregben ezeket az ügyeket eltussolták, a bűnösöket nem vonták felelősségre, miközben az áldozatok egy része később maga is erőszaktevővé vált. Smith azzal indokolta az eredeti jelentés kozmetikázását, hogy szerinte „már az is elegendő bizonyítékot szolgáltatott az ügyek súlyosságára”.

A jelentésből most több aggasztó részlet is nyilvánosságra került. A vizsgálat eredményei szerint ugyanis a pedofilok pontosan azért léptek be a hadseregbe, amiért az egyházakban vagy árvaházakban vállaltak munkát: hogy hozzáférhessenek a gyerekekhez. Az irat megállapítja azt is: „a zaklatás komoly méreteket öltött, (…) és csak nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy az elkövetőket bármilyen módon felelősségre vonták”. A jelentés azt is megállapítja, hogy az elkövetők közül többen ma felsőbb beosztásban szolgálhatnak az ausztrál fegyveres erők kötelékében.

Az ügyben a legfontosabb politikai szereplők is megszólaltak. Julia Gillard miniszterelnök szerint a jelentés „rendkívül aggasztó megállapításokat tartalmaz”, de azt ő is elismerte, hogy az ügyek felderítése és a felelősök megbüntetése rendkívül nehéz lesz, mivel rendszerszintű problémáról van szó. A kormányfő szerint az egyik lehetőség az lenne, ha Királyi Bizottságot (az eseti vizsgálóbizottság ausztrál megfelelője) állítanak fel, ami kivizsgálja majd az ügyeket. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány fizet-e kártérítést az áldozatoknak Gillard úgy nyilatkozott: ez is egy lehetőség.

A védelmi miniszter szintén megerősítette, hogy a kormány gondolkodik a vizsgálóbizottság felállításán. Smith szerint ma már zéró tolerancia van érvényben az ilyen ügyekkel kapcsolatban, és ezek a brutális beavatási szokások már nincsenek gyakorlatban a mai ausztrál hadseregben. A miniszter egyben megvédte katonáit is, szerinte ugyanis nem szabad elhamarkodott ítéleteket hozni a most megvádoltak ügyében, akiknek minden joguk megvan igazuk bizonyítására, és önmaguk védelmére. Az Ausztrál Védelmi Egyesület pedig azért kéri a vizsgálóbizottság felállítását, hogy alaposan utána lehessen járni a „szenzációhajhász híreszteléseknek”.

Az ellenzék árnyék-védelmi minisztere David Johnston szerint viszont csak felesleges pénzkidobás lenne a mintegy százmillió ausztrál dollárba kerülő bizottság, ami amúgy is csak legkevesebb két év alatt tudna bármilyen megállapításra jutni. Szerinte elég, ha kártérítést fizetnek az áldozatok számára.

Kitekintő összeállítás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »