Nemzetiségi minimum és az MKP-Híd közeledés

2012. április 17-én a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) Országos Tanácsa úgy határozott, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a szlovákiai magyarságot érintő kérdésekben a szlovákiai magyar társadalmi és politikai szervezetekkel. A tárgyalásokra meghívták a rivális Most-Hídat is.

A tárgyalások tartalmát killenc pontban határozták meg. Berényi József, az MKP elnöke a meghatározott pontokhoz még hozzáfűzte, hogy pártja nyitott újabb kérdések megbeszélésére is, de ehhez a kilenc ponthoz feltétlenül ragaszkodik. Fontos tisztázandó kérdés Magyarország beavatkozása a szlovákiai magyar kisebbség életébe, melyet a Híd ellenez, ugyanakkor az MKP szerint Magyarországnak joga van a határon túl élő kisebbségeivel törődni, mint ahogy Szlovákiának is a más országokban élő szlovák kisebbségekkel. Berényi szerint azonban Dél-Szlovákia gazdasági fellendülését illetően születhetnek közös megoldások. Az önmagát szlovák-magyar vegyespártként meghatározó Híd örömét fejezte ki a közeledést illetően, hiszen – ahogy azt Solymos László, a tömörülés frakcióvezetője nyilatkozta –  „sok mindenről lehet beszélni, a lényeg az, hogy beszélni kell.”

Az MKP nem vesztegette az idejét, május 21-én már a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával tárgyalt a javasolt témakörökről. Szóba került egy önerőn alapuló gazdasági program közös kidolgozása, a nemzetközi nyelvhasználati ajánlások átvétele és a kisebbségi autonómiamodellek meghonosítása. A megállapodás keretében szeretnének kialakítani egy jövőbeni együttműködést, a politikai pártok, a szlovákiai magyar és kisebbségi intézetek között annak érdekében, hogy a nemzetiségi minimum jegyében közös pontokat fogalmazzanak meg, melyek fontosak lehetnek egy kisebbségi közösség fennmaradása, és fejlődése érdekében. Itt lehet szó oktatási, kulturális kérdésekről, illetve regionális fejlesztésekről és hatékony érdekérvényesítésről. A Kerekasztal továbbra is nyitott marad a tárgyalásokra- nyilatkozták a tárgyalásokat követően.

Május 30-án elérkezett az idő, hogy a Híd és az MKP üljön le tárgyalni. A találkozó előtt kérdéses volt, miről is lesz szó tulajdonképpen, ugyanis a Híd elsődleges célja a regionális együttműködés és a megyei választások előtti esetleges közös lépések megbeszélése volt, Berényi azonban elutasította a megyei választásokkal kapcsolatos felvetést, tisztújításra hivatkozva, és kijelentette, hogy a találkozón a kilenc pontot tartalmazó nyilatkozatról szeretne tárgyalni. Bár előzetesen alelnöki szintű tárgyalásokról volt szó, a találkozón megjelent Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és Berényi József is, az MKP elnöke. Ezzel kapcsolatban Bugár úgy érvelt, hosszú évek után ez volt az első tárgyalás a két párt között, így a legmagasabb szintű delegációval kívánta megtisztelni az ügyet. A megyei szintű közreműködéssel kapcsolatban Berényi azt mondta, a párt nem szól bele ebbe központi szinten, így a tárgyalásokat erről az annak megfelelő (megyei) szinten kell folytatni. Az MKP elnöke elmondta azt is, hogy nem kíván részt venni Bugárék egyeztetésében a kormánnyal, mert tiszteletben tartják, hogy az MKP jelenleg egy parlamenten kívüli, ellenzéki párt, és mindennek meg van a maga helye.

Nem nehéz észrevenni, hogy magán a találkozás gesztusán kívül nem történt komolyabb áttörés. Különösebb megállapodás ugyanis nem történt, mindkét párt más és más szándékkal ült asztalhoz, de igazából egyik sem kapta meg, amit akart. Bugár a regionális szintű együttműködés tematikáját erőltette, ami az MKP-nak semmiképp sem kényelmes kérdés, hiszen az országgyűlési választások kudarca után a regionális eredmények adhatják az utolsó esélyt arra, hogy a tömörülés bebizonyítsa, saját lábán is képes megállni, és nincsen rászorulva a Hídra. Másrészről pedig botorság volt azt képzelni, hogy a Híd ki tud állni teljes mellszélességgel egy olyan kezdeményezés mellett, amely csak szóba hozza az autonómia kérdését, hiszen a Híd alapvetően egy vegyes párt, ennek következtében az etnikai alapú autonómia nem képezi részét politikai programjának. Önmagában  érdekes pontja a tárgyalásoknak az is, hogy Bugár mindenáron igyekszik a civil szervezeteket megállapodáson kívül tudni, mert állítása szerint a tárgyalt témakör a civilekből olyan emóciókat válthat ki, ami nem használhat, csak árthat az ügy előrehaladásának. Berényi azonban azonban kitart a civilek bevonása mellett.

Mindazonáltal nem tagadhatjuk le a május végi találkozó jelentőségét. Három hosszú év telt el, mire újra békésen le tudott ülni a két tömörülés egymással, és ez a találkozó ebből a szempontból mindenképpen pozitív eredménynek mondható. Ahhoz, hogy valós közös pontok születhessenek, még sok víznek le kell folynia a Dunán, de az első lépéseket megtették.

A legújabb fejlemények szerint jövő héten hármas találkozó vár Pozsonyban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalára és a szervezet meghívásában a Most-Hídra, illetve az MKP-ra. Mindkettő elfogadta a meghívást, ezúttal az MKP is leszögezte, elnökségi szinten fog részt venni a tárgyalásokon. A tárgyalás témája egy kisebbségi minimum, a felvidéki magyarság nemzeti alapértékeinek közös megfogalmazása lesz. A Híd szóvivője, Kovács Nikolett is arról tájékoztatta a médiát, párja mindenképpen részt vesz a találkozón, a delegáció összetételéről azonban még nem döntöttek. A kisebbségi vagy nemzetiségi minimum lényegében egy alapelvrendszert takar, amely a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegzi.

Mindenesetre kíváncsian várjuk, hogyan tud a két párt alkalmazkodni a másik elvárásaihoz, és hogyan tudják majd közelebb hozni a jelenleg egymástól elég távoli álláspontokat. A szlovákiai magyarság szempontjából azonban mindenképpen előrehaladás, hogy a két párt rájött, a széthúzás csak gyengíti az amúgy is gyenge esélyeket.