A palesztinok az ENSZ Közgyűléshez fordulnak

Mahmúd Abbász palesztin elnök egy konferencián kijelentette, hogy a palesztinok helyzetének javítása érdekében országa hajlandó jelentkezni a nem teljes jogú státuszra a ENSZ Közgyűlésben. A tagság legfőbb előnye az lenne, hogy a szervezet államként kezelné az országot a nemzetközi politikában.

A palesztin elnök egy Párizsban tartott konferencián kifejtette, hogy ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem hajlandó felújítani a béketárgyalásokat, akkor „el fogunk menni a Közgyűléshez, hogy megszerezzük a nem teljes jogú státuszt” – idézi a BBC News. A vezető ezt azután nyilatkozta, hogy a francia külpolitika kedvező fordulatot vett a palesztinok számára az új elnök, Hollande révén, aki támogatásáról biztosította őket.

Abbászék többször jelentkeztek már a Biztonsági Tanácsnál teljes tagságért, de többek között Amerika is vétóval élt velük szemben. Mivel a Közgyűlésben a 193 tag közül 120 már ezelőtt is biztosította őket támogatásáról, a köztes állapotú részvétel megszerzésére jelentős esély mutatkozik.  

A palesztin politikus nem tért ki arra, mikor adnák be jelentkezésüket a felsőbb tagságra, azonban azt elismerte, hogy „sok akadályba fogunk ütközni” – számolt be az Al-Dzsazíra.

Abbász azért nem tudott eddig teljes tagságot kiharcolni magának, mert ahhoz a Biztonsági Tanács igenlő határozata szükséges, amelyhez 9 szavazatot kell gyűjteni egyetlen vétó nélkül. A feszült politikai viszonyok közepette azonban nem valószínű, hogy az eddigi ellenszavazatok változnának, ezért csak az alacsonyabb szintű tagságért tehetnek erőfeszítéseket.   

Az Európa Unió is igyekszik enyhíteni a kiélezett helyzetet, és arra próbálja ösztönözni Izraelt, hogy mellőzze a palesztin területeken kivitelezett telepépítéseket – számol be az arab hírtelevízió. Az EU külügyi vezetője, Catherine Ashton szerint az építkezések veszélyeztethetik a két-állami megoldást.  

Szabó Zsolt

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »