Mindenre magyar bajra van Brüsszelnek javaslata

Tartós költségvetési hiánycsökkentést, az adórendszer átalakítását, a munkaerőpiac aktívabbá, valamint a közbeszerzések átláthatóbbá tételét javasolja az Európai Bizottság a Magyarország számára készített idei országspecifikus ajánlásaiban.

A tavaly megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat részben érvényben hagyva, hét csoportba osztotta az Európai Bizottság a Magyarország számára készített idei javaslatait. A testület a szerdai ülésén fogadta el az egyes tagállamok számára meghatározott javaslatokat, és az ehhez kapcsolódó gazdasági és foglalkoztatáspolitikai elemzéseket, egyben meghatározva az EU által megfogalmazott célok alapján a Budapest által követendő szakpolitikák irányát.

Bár az Európai Bizottság egy szerdán meghozott, de ettől független döntésével azt javasolta, hogy a Tanács oldja fel a kohéziós alapok kifizetéseinek részleges felfüggesztéséről szóló korábbi döntését, de a testület az ajánlásaiban továbbra is célként fogalmazza meg a 2012-es költségvetési hiány tartós csökkentését. Mindehhez Brüsszel szerint végre kell hajtani az idei büdzsét, és „egyre kisebb mértékben kell hagyatkozni az egyszeri bevételi tételekre” – olvasható az ajánlásokban.

A Bizottság szerint a kormánynak a következő hónapokban részleteznie kell azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel mindezt el szeretné érni, és amelyekkel „jelentős előrelépést kíván tenni a középtávú költségvetési, valamint a kiadási- és az adósságplafonnal kapcsolatos célkitűzések elérése felé”.

A testület javasolja, hogy a kormány vizsgálja felül a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényt, és a költségvetési paktumban megfogalmazott célszámokat építse bele a törvénybe középtávú költségvetési keret formájában. Elégedetlen a Bizottság a Költségvetési Tanács annak idején megcsonkított, majd később bővített hatáskörével, amit még mindig nem tart elégségesnek Brüsszel. Azt ajánlja a testület, hogy a kabinet növelje a szervezet elemzési lehetőségeit, különös tekintettel a közkiadások átláthatóságára.

Az adórendszer átalakítását is sürgeti Brüsszel, megismételve azt a sokat hangoztatott uniós célkitűzést, mely szerint csökkenteni kell a munkára rakódó terheket, és elsősorban a fogyasztásra és az energiára kell áthelyezni az adóterhet. A Magyarországnak megfogalmazott ajánlásokban az utóbbi mellett az szerepel, hogy az adóterhek egy részét át kell helyezni a „visszatérő vagyoni adókra”, úgy mint az önkormányzatok által kivetendő építményadóra, vagy telekadóra.

Növelni kell a Bizottság szerint a nők munkaerőpiaci részvételét is Magyarországon – állapítja meg a testület. Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos az ajánlások bemutatóján elmondta, ebben a tekintetben Olaszország, Málta és Görögország áll a legrosszabbul, de Magyarország és Lengyelország is a sereghajtók között szerepel. A nők magasabb foglalkoztatási rátájának eszköze lehet a magyarországi bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése.

A munkakeresés egyszerűsítését szolgálná az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kapacitásainak bővítésére irányuló uniós ajánlás, a közmunkák rendszerét pedig a Bizottság szerint úgy kellene átalakítani, hogy az az abban résztvevőket tartósan is munkavállalásra ösztönözze. Brüsszel külön kiemeli, hogy a kormánynak végre kell hajtania az ambiciózus romastratégiában vállaltakat, és ötvöznie kell azokat más politikákkal.

„A magyar kormány hajtsa végre a korábban kilátásba helyezett bürokráciacsökkentő intézkedéseket, valamint biztosítsa, hogy a közbeszerzések rendszere támogatja a piaci versenyt” – olvasható az ajánlásokban. A Bizottság szeretné, ha „stabil, kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezetet teremtene Magyarország”, emellett ha a társaságokra vonatkozó adózási rendszer törvényes, stabil és torzításoktól mentes lenne.

További magyarázatok nélkül azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a kormány „szüntesse meg az indokolatlan korlátozásokat a nagyterületű kereskedelmi eladóhelységek létesítése terén”. Mindez vélhetőleg a plázastopra vonatkozó magyar jogszabályra utal. A kis- és középvállalkozások támogatásának ösztönzésére is programokat kér a Bizottság Magyarországtól.

Az oktatáspolitika terén a testület megismétli a korábban hangoztatott aggályait. A megfogalmazott ajánlások szerint Magyarországnak nemzeti stratégiát kell készítenie a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, ebben pedig az ehhez kapcsolódó megfelelő finanszírozást is részleteznie kell a kormánynak. Emellett Brüsszel szeretné, ha a hátrányos társadalmi helyzetben lévő csoportok sem maradnának ki a felsőoktatásból.

Utolsó ajánláscsoportjában a tömegközlekedési rendszer költséghatékonyabbá tételét kéri a Bizottság, és azt javasolja, hogy a kabinet növelje a határokon átnyúló villamosenergia-hálózatok kapacitását, a rendszerirányító függetlenségét, és fokozatosan szüntesse meg a hatósági energiaárakat.