Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az egyiptomi elnökjelöltek sokszínűsége és a szavazók várható megosztottsága jellemzi a szerdán kezdődő választást. Bárki is legyen az új elnök, a győztesre komoly feladatok várnak az ország újjáépítésének érdekében.
Nehéz lenne megjósolni, hogy ki a biztos befutó a május 24-én és 25-én tartandó elnökválasztáson. Abban az esetben, ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatoknak több mint a felét, június 16-án és 17-én kerül sor a második fordulóra. Az arab tavasz és Hoszni Mubarak, volt egyiptomi elnök bukását követően ez az első szabad elnökválasztás Egyiptomban. Az országot jelenleg még a hadsereg,a Mohamed Tantavi tábornagy vezetésével a vezérkar tagjaiból álló Legfelső Katonai Tanács (SCAF) irányítja. A szerdai megmérettetésen induló tizenhárom elnökjelölt mind különböző meggyőződésű, van köztük iszlamista, liberális és az előző rezsimből visszamaradt politikus is.
Az elnökjelöltek
A BBC információi szerint az előző rezsim új szerencsét próbáló politikusai között van Amr Músza, az Arab Liga korábbi főtitkára, aki 10 éven át a Mubarak rezsim külügyminisztere volt, most azonban szigorúan elhatárolódik a korábbi elnöktől, és magát liberálisnak állítja be, aki hisz a szociális igazságosságban. Továbbá Ahmed Safik, Mubarak utolsó miniszterelnöke, aki egykor kevesebb, mint egy hónapig töltötte be tisztségét, majd lemondott. Kitart azon álláspontja mellet, hogy ő a Mubarak rezsim alatt is végig az ellenzéki érdekeket képviselte.
A jelöltek között találhatjuk Husam Khairallah-t, a Demokratikus Béke Párt jelöltjét, aki évekig ejtőernyősként szolgált a hadseregben, majd csatlakozott az egyiptomi hírszerzéshez és Abdallah al-Ashal, volt külügyminiszter helyettest is, aki egyben az amerikai jogi egyetem egyik professzora Kairóban.
Az iszlamista vonalat képviselő jelöltek között találkozhatunk Abdul Moneim Aboul Futúh nevével, aki egy modern iszlamista politikus, s jól ismert liberális nézeteiről. 2011-ig volt a Muzulmán Testvériség tagja, amikor is felfüggesztették, miután bejelentette, hogy indul a választásokon. Iszlamista vetélytársainak egyike Mohamed Morszi, a Szabadság és Igazság Párt elnöke, aki eredetileg csak „tartalék” jelölt volt, azonban elődjét Khairat al-Shatert kizárták a pártból még áprilisban. Az iszlamista vonalat erősíti Muhammad Salim al-Awwa, jogász, a mérsékelt Al-Wasat Párt jelöltje.
Független elnökjelöltként lehet szavazni Hamdin Sabbahi-ra, az al-Karamah párt társalapítójára, aki élesen szemben áll a Mubarak-rezsimmel, híres Izrael-ellenes nézeteiről, lelkes támogatója a palesztinok törekvéseinek. A független indulók között van Khali Ali, mind közül a legfiatalabb jelölt, aki prominens baloldali emberi jogi aktivista és munkaügyi ügyvéd.
A soron következő elnökjelölt Hisham al-Bastawisi, a jobboldali Tagammu párt tagja, aki Mubarak-rezsim alatt bírói tisztséget töltöt be. Abu al-Izz al-Hariri pedig a baloldali szocialista párt jelöltje. A biztonsági erők kötelékéből felemelkedő potenciális elnökök között van a független Mahmud Hussam, az egyiptomi rendőr akadémián végzett, majd különböző rendőri beosztásokban dolgozott, valamint „kollégája” Muhammad Fawzi, aki a kairói rendőrségen kezdte karrierjét, majd nyomozóként dolgozott.
Választási előkészületek és esélyek
Szokatlan módon a pártok nézeteltérései miatt alkotmány nélkül választják meg az új elnököt, így a tisztség hatalmi ereje sem tisztázódott még. Abban azonban minden párt egyet ért, hogy gyengíteni kell az elnöki pozíciót. A választást a forradalmat követően bevezetett szabályok alapján tartják meg, amely szerint az elnök hivatali ideje négy év és személyét csak egyszer lehet újraválasztani.
Az ellentmondó közvélemény-kutatások nem utalnak egy befutó egyértelmű győzelmére sem, így várhatóan megoszlanak majd a szavazatok a népszerű(bb) jelöltek között. A legutóbbi felmérések alapján még mindig elég magas 37,4 százalék a bizonytalan szavazók aránya. Az iszlamista tábor szavazóit Mohamed Morszi és Abdul Moneim Aboul Futúh személye osztja meg, míg a vallási elemeket nélkülöző programmal rendelkező, igen jó esélyekkel induló két jelölt a Mubarak rezsim előző tisztségviselői, Amr Músza és Ahmed Safik.
A győztes „öröksége”
A győztes jelölt kihívásokkal teli elnökséget örököl többek között meg kell küzdenie az országban uralkodó korrupcióval, szegénységgel, a növekvő munkanélküliséggel, szociális és társadalmi problémákkal. Az új elnöknek az egyik legfontosabb feladata a közbiztonság és rend helyreállítása lesz, ami a forradalom óta egyre csak romlik. A gazdaság ugyancsak nagy kihívásokat tartogat, hiszen a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a politikai válság pedig a külföldi beruházások kivonásához és növekvő munkanélküliséghez vezetett. A győztesnek egyaránt kiemelt jelentőséget kell fordítania a nyugati és arab országokkal ápolt diplomáciai kapcsolatokra, amelyek Mubarak óta még mindig rengeteg kérdést tisztázatlanul hagytak és számos konfliktus forrásául szolgáltak.
Németh Orsolya
