Egy nap a filmvásznon

A délután négytől kezdődő vetítéseken a magyar bor, a magyar jazz és a magyar Pathé titkának megismerésén túl nem csak Kós Károly Varjúvárába, hanem a világ közepére is elrepítettek minket azok a filmek és filmes alkotások, melyek határon túli magyar filmalkotók elképzeléseit elevenítik meg. A Külhoni Magyar Filmek Napján a határon túli kortárs magyar alkotókkal ismerkedhettünk meg.

Az első, határon túli filmeket felvonultató filmmustra 2007-ben volt. Azóta 2009-ben is volt egy ilyen rendezvény, melynek célja többek között az is, hogy közelebb hozza egymáshoz a magyarországi és a határon túli filmipar szereplőit. Az idei filmszemlén több, mint húsz alkotást láthattunk az Uránia mozi vásznain. A filmeket pedig idén a szabadkai származású Siflis Zoltán, Balázs Béla díjas filmrendező válogatta ki.

Valakié lenni

A 2012-es határon túli filmszemlét egy fiatal tehetség két filmes munkája nyitotta meg. A szabadkai Kovács Ákos két alkotása ugyanis már a 43. Magyar Filmszemlén is bemutatásra került. A Budapesti Kommunikációs Főiskola kameraman szakos hallgatója a Dominó című kísérleti alkotással és a Lennék valakié című filmetűddel érkezett az Urániába. A Dominó egy rég elfelejtett játékot elevenít fel más összefüggésekben, másik alkotás pedig a személyiségtudat, a valahová, valakihez tartozás komplex kérdését járja körül művészi képekkel és komoly zenei aláfestéssel.

Bírni kell szuflával

Az előbbiekhez képest könnyedebb stílusban egy nem mindennapi tóparti szerelmi történet tárul elénk a filmvásznon Bán Attila rendezésében. Az érdekes szerelmi háromszöget felrajzoló Szufla című kisjátékfilm a Sapienta Egyetem végzős hallgatójának nem az első alkotása. A Külhoni Magyar Filmek Napján bemutatott film már a hetedik, melyet Bán Attila rendezett.

Kisjáték film kategóriájában természetesen nem maradhatott ki Felméri Cecília alkotása, a Végtelen percek. A több fesztivál díjat is elnyert erotikus mesefilm és a Mátyás király életét humorosan feldolgozó animációs dokumentumfilm alkotója az idei határon túli filmek szemléjével szintén több díjat elnyert alkotásával érkezett. A Végtelen percek c. játékfilm elsőként a Locarnoi Filmfesztiválon került vetítésre, majd az Amerikai Filmintézet Los Angelesben megrendezett fesztiválján is látható volt, a bialystoki rövidfilm fesztiválon pedig első hellyel jutalmazták a fiatal erdélyi rendező munkáját.

A harmadik kisjátékfilmt, az Éjszaka a földön, Kolozsvár című film rendezője is Erdélyből érkezett Budapestre. A román-magyar kapcsolatokat feszegető film a kérdés érzékeny pontjára tapint rá: a szerelemben nem számít, ki milyen nemzetiségű. A mai filmszemlén bemutatott másik játékfilm pedig a szlovák-magyar kapcsolatok egyik aspektusát vetíti elénk, megfűszerezve néhány napjainkból vett jellegzetességgel: gazdasági válság, szociális érzékenység és ezek hatása emberi kapcsolatainkra. A fiatal, Pozsonyban élő rendező, Prinkler Mátyás filmje is már bejárta a nagyvilágot, mielőtt a mai szemlén is levetítették volna. A szlovák filmkritikusok és az Early Melons diákfilmfesztivál zsűrije is díjjal jutalmazta, Tel Avivból pedig “legígéretesebb rendező” elismeréssel tért vissza Szlovákiába. A Köszönöm, jól című filmet a cannesi filmfesztiválon is láthatta a nagyérdemű.

Kós, Jovancic, Janovic, Burány, a késelő roma gyerek és egy egyszerű, hétköznapi ember

Az idei filmmustrán felvonuló határon túli alkotások nagy része dokumentumfilm, melyek közül néhány film egy-egy személy bemutatására próbálkozik. Tolnai Szabolcs hungarikumfilmje, a Hernyák és a magyar bor című dokumentumfilm főhőse, a vajdasági származású, alkotni akaró közgazdászból lett borász tudja leginkább talán, hogy mi, ha magyar és mi, ha nem. A rendező másik filmje pedig egy vajdasági mentőorvos és profi szaxofonista mindennapjaiba vezet minket. Szabó Attila Úton-útfélen című alkotása Romániát és Magyarországot köti össze a Blaha Lujza téri tizenegy éves roma késelő fiú történetével.

A magyarkanizsai Csubriló István a vajdasági tanyavilágba repít minket dédanyáink korát idézve dokumentumfilmjével, melynek címe: Oszt akkó indulunk. A Vajdaság után ismét Szlovákiába, pontosabban Csehszlovákiába vezet utunk Bartók Csaba, Nyugati fogság című filmje által, melyben egy kis időutazást teszünk a szepsiből a frontra kikerült, majd onnan egy másik, megváltozott hazába visszatérő felvidéki leventék története által. Zágoni Bálint, kolozsvári rendező dokumentum filmjében Janovics Jenő színházigazgató életét mutatja be, aki az első mozit, majd később az első filmgyárat hozza létre. A szintén kolozsvári Xantus Gábor és Xantus Áron Kós Károly nyomdokain a ma már lakatlan, fából és kőből készült egykori szellemi központ, Varjúvár szobáin vezet minket végig. Festészet, irodalom, zene – e három művészeti ág kötődését mutatja be a magyarkanizsai Fejős Csilla művészi portréfilmjében, melyben Miroslav Janovic boldogságot sugalló alkotásaival ismerteti meg a nézőt.

Gyurma és zene

A Külhoni Magyar Filmek Napján tehetséges zentai diákok alkotása is bemutatásra került. A Kicsi Klajd és a nagyvilág című tizenöt perces gyurma animációs filmet a Bólyai Tehetséggondozó Gimnázium növendékei készítették. Az anyanyelv szeretét és a nemzethez való hűséget éneklik meg abban a felvidéki videoklipben, melyet Nagy Imre készített. A Haza-vár című klip a Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium fenállásának hatvanadik évfordulójára készült 2010-ben.

Egy szelet a kultúránkból

Siflis Zoltán, aki az idei határon túli filmszemle filmjeit kiválogatta, úgy gondolja, a Külhoni Magyar Filmnapra a határon túli művészek otthon forgatott filmjeikkel egy szeletet hoztak saját kultúrájukból, hétköznapjaikból, gondjaikból és örömeikből. A filmek által betekintést nyerhetünk a határon túli filmezés kulisszái mögé, a gondolat – és lelkivilág, mely e filmekben megelevenedik előttünk, napi aktualitásokra és múltbéli történésekre keresi a választ. Tehetséges művészeket, egyedi látásmódot, speciális humort, művészetet és remek történeteket adott nekünk az idei külhoni filmszemle. Jövőre jöjjön el Ön is!

Kitekintő

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »