Elkezdődött a harc 2013-ért

A bolgár belpolitika kiszámíthatatlanságáról már többször írtunk. A pártok hivatalosan is elindították több mint egy éven át tartó stratégiai „háborújukat” a 2013-ban esedékes országgyűlési választások megnyeréséért. A szocialisták a régi, a kíméletlen politikai harcban eddig vesztesnek bizonyuló politikai garnitúrájukkal indulnak neki a megmérettetésnek. A Kék Koalíció felbomlott, a jobboldal törpepártjai rizikós lavírozásba kezdtek. A török-liberálisok elnöke bejelentette, hogy pártja  kormányzásra készül. A kormánypárt szénája áll a legjobban, viszont a következő ciklust szinte lehetetlen lesz kisebbségből végigkormányoznia. A Kitekintő legfrissebb elemzésében a bolgár pártok háttéralkuit és politikai stratégiáját kívánja bemutatni.

A leszalámizás taktikája felettébb hatékony

A bolgár pártok elkezdtek mozgolódni, mindenki megérezte a 2013-as országgyűlési választások közelségét. A választások közeledtével egy sor politikai folyamat indult el, amelyet érdemes megfigyelni. Az elmúlt három évben a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kisebbségből irányította az országot, nyugodtan hozzátehetjük, hogy minden nagyobb megerőltetés nélkül. A testőrből avanzsálódott miniszterelnök irigylésre méltó taktikai képességeivel bizonyította, hogy jelenleg nincs más kormányképes politikai erő a GERB-en kívül.

A kormánypárt 2009 óta leszalámizta a kisebb jobboldali formációkat a parlamentben, a Kék Koalíció, az Ataka és a RZSz frakcióiból kiváló képviselők ezt követően rendre Boriszovékat támogatták.

A 2005-ös és 2009-es választásokon figyelemreméltó eredményt elérő szélsőjobboldali Ataka a kormánypárt hathatós közreműködésének és a belső érdekcsoportok viszályainak köszönhetőn 2012 elején végleg felbomlott. A Volen Sziderov pártjából kivált képviselők papíron függetlenként folytatták munkájukat az országgyűlésben, viszont a GERB rendre élvezi támogatásukat. A 2013-ban esedékes választásokon az Atakának vajmi kevés esélye lesz arra, hogy bekerüljön az parlamentbe. A párt elveszítette hitelességét a lakosság radikálisabb szemléletű tagjai körében, 2012-re teljesen kifulladt a  cigány és török kisebbségekkel riogató politikája. Az Ataka lassú elsorvadása nem segítette egyik szélsőjobboldali pártnak sem a megerősödését, s ugyan a Kraszimir Karakacsanov vezette VMRO tárgyalásokat folytat egy szélesebb jobboldali koalíció kialakítása érdekében, kevés annak a valószínűsége, hogy bejutnak az új országgyülésbe.

A 90-es évek jobboldalát szimbolizáló Kék Koalíció 2012 májusában végleg felbomlott, a belső feszültségek és az Ivan Kosztov volt miniszterelnök körüli intrikák tették fel az i-re a pontot. A 2009-es választásokra a 2001 óta darabjai hullott, szebb napokat látott konzervatív jobboldal összeszedte ereje utolsó maradékait és megalkotta a Demokraták Erősebb Bulgáriáért (DSzB) és a Demokrata Erők Uniója (SzDSz) szövetségét. Az elmúlt három évben számos esetben keletkezett feszültség a két párt vezetősége között, az SzDSz kifogásolta Ivan Kosztov (DSzB) túlzott hatalmát a szövetség életében. A Martin Dimitrov vezette párt Kosztovot hibáztatta a múlt évi államfő- és helyhatósági választásokon elért gyenge eredményért, a múlt heti pártújító kongresszuson végleg szakított a külön-külön 2-3 százalékot elérő párt. Dimitrov a válást követően egyből beadta a felmondását, valamint fő felelősnek a kormánypártot nevezte, szerinte Boriszov megvesztegette pártja választmányi bizottságának tagjait. A szakítás mellett érvelő politikusok szerint az SzDSz sokkal hatékonyabban fog teljesíteni 2013-ban  és akár 9-11 százalékot is elérhet. Ennek eléggé kevés a valószínűsége, viszont egyes információk szerint a háttérben egy SzDSz-VMRO-NDSzV koalíció formálódik.

Szocialisták egymás között

A legnagyobb ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) hosszú hónapok belső harca után megválasztotta a régi-új pártelnököt, Szergej Sztanisevet. A volt miniszterelnök ismét esélyt kapott arra, hogy ringbe szálljon Boriszov és a GERB ellen. Sztanisev masszív háttérbázisa a szocialista pártban elegendőnek bizonyult, hogy legyőzze fő belső riválisát, Georgi Parvanov volt köztársasági elnököt a májusi pártújító kongresszuson. Sztanisev, aki jelenleg az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöki posztját is betölti, az utolsó nagy dobására készülhet. Az elmúlt hat választást rendre elvesztette a bolgár baloldal és egy újabb vereség sürgős pártújításra serkentené a szocialistákat.

 A BSzP 1997 óta nem volt ilyen mélyponton, a lakosságon belül kizárólag a hű baloldali szavazók támogatják, viszont a GERB hatékonyan kezeli az országos politika folytatására oly fontos hatással bíró médiát és közpénzeket. A szocialista politikusok elhasználtak, se Sztanisev, se pedig Parvanov nem tudja megszólítani a lakosságot. A párt igazi erejét jelentő, a kommunista időkben szocializálódott politikusok, mint például Georgi Pirinszki, avagy Rumen Ovcsárov pedig inkább Sztanisevet támogatják. Parvanov látva, hogy a pártújító kongresszus idejére nem sikerült elég delegáltat meggyőznie a párt „keménymagjából”, önként visszalépett a megmérettetéstől. A volt államfő hangsúlyozta, hogy nincs itt az ideje a pártszakításnak, a visszalépés igazi indoka mögött azonban a lavírozás áll. Parvanov tisztában van azzal, hogy ha Sztanisev sokadik alkalommal ismét elbukik Boriszovval szemben, és a pártnak nem lesz más alternatívája, mint hogy őt válassza meg új vezetőnek.  A szocialisták az elkövetkező egy évben a maximumot fogják kihozni a politikai garnitúrából, viszont egy esetleges vereség után minden bizonnyal egy olyan, irányítható fiatal politikust fognak emelni a vezetői székbe, akit még nem kompromittáltak korrupciós, sikkasztási, avagy maffia ügyekkel. A 100 esztendős pártként is ismert BSzP egyik bevált taktikája, hogy az igazi irányítást mindig a választmányi bizottság kezébe helyezi. Parvanov elveszítette az elnöki székben töltött 10 éve során a 2000-es évek elején megismert karizmatikusságát a baloldali szavazók körében. Az elmúlt években számos botrányban merült fel a volt államfő neve – titkos ügynöki múlt, vadászincidensek, orosz maffiaszálak.

A szocialistáknak vannak reális esélyeik a kormányalakításra, viszont ehhez be kell vetniük az elmúlt 20 évben oly gyakran használt szövetségi taktikát. A szocialisták természetes szövetségesükhöz, a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz-hez) fordulhatnak. A DPSz a bolgár politika egyik legellentmondásosabb pártja, a török lakosság szavazataira építő párt 2009-ig megkerülhetetlen tényezője volt a bolgár belpolitikának. Ahmed Dogán pártelnök a politikai túlélés és taktikázás mestere, a 90-es években képes volt több kormányt is megbuktatni, soha sincs a reflektorfényben, viszont szinte az összes korrupciós botrányban találkozhatunk a török pártpolitikusok neveivel. A Sólyom néven elhíresült Dogán a napokban többször nyilatkozta, hogy pártja kormányozni kíván a következő ciklusban. Dogán természetesen a mérleg nyelve szerepet szánja pártjának, közismert tény, hogy a DPSz általában 11-15 százalékot tud csak szerezni, attól függően, hogy a török lakosság hány százalékát sikerül megszólítania.

Potenciális koalíció jöhet létre a szocialisták és a DPSz között, viszont kérdéses, hogy elegen lesznek-e a kormányzáshoz. Nem lehet kizárni meglepetésként egy GERB-DPSz koalíció lehetőségét sem, ugyan Boriszov és Dogán gyakran bírálták egymást, a háttérben mégis az érdekek dominálnak és nem a pártideológia. Biztosra vehető, hogy a GERB mindent mozgósítani fog annak érdekében, hogy kormányon maradhasson, viszont az eddigi szövetségesek (a leszalámizott kis pártok) nagy valószínűséggel nem lépik át a 4 százalékos bejutási küszöböt. Jelenleg négy politikai formációnak van reális esélye arra, hogy bejusson az új országgyűlésbe – ezek a GERB, BSzP, DPSz és Meglena Kuneva volt európai uniós biztos „Polgárok Bulgáriája” nevű társulása. Kunevát sokan a szocialisták külső emberének tartják, viszont a 2011-ben alakított formáció csak a választásokat követően fogja felfedni a kártyáit. Eddig mérsékelten liberális, magát a többi párttól elkülönülő különutas arculatot próbál a külvilág felé mutatni.

Nehéz megítélni, hogy pontosan mi fog történni és hogyan fognak változni az erőviszonyok az eljövendő évben, viszont Boriszov , mint nagyon jó stratéga, jelleméből eredően minden bizonnyal hajrázni fog. Az ország gazdasági állapota lehet Boriszov gyengéje, az európai gazdasági válság óhatatlanul hatni fog az Európai Unió egyik legstabilabb gazdaságára is, s ugyan nem várható recesszió, de a gazdasági növekedés lényegesen lelassulhat az év végére. 

Kövesse figyelemmel a Kitekintőt és értesüljön első kézből a bolgár belpolitikai aktuális eseményeiről.