Nem hozott érdemi változást az algériai választás

Az immár 40 éve kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) szerezte meg a legtöbb mandátumot pénteken az algériai választásokon. Az FLN 220 képviselőt küldhet az országgyűlésbe, míg a Nemzeti Demokratikus Tömörülés (RND) 68, s a harmadik legtöbb szavazattal rendelkező Zöld Algéria szövetség 48 helyet foglalhat el a 462 fős képviselőházban.

A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) korábban az a mozgalom volt, amely a francia gyarmati birodalom ellen küzdött, azóta folyamatosan jelen van az algériai kormányzásban. Vezetője Abdelaziz Belkhadem, tiszteletbeli vezetője pedig az elnök, Abdelaziz Bouteflika. A Nemzeti Demokratikus tömörülés eddig is a második legtöbb helyet foglalta el a parlamentben, a Liberális Fronttal együtt alkották a korábbi kormánykoalíciót. Vezetője a miniszterelnök, Ahmed Ouyahia. A Zöld Algéria mérsékelt iszlamista pártokból jött létre, a pártszövetség tagjai a Békés Társadalomért Mozgalom, az en-Nahda (Újjászületés) és az el-Iszláh (Reform).

Az idei évben nőtt a parlamenti helyek, a jelöltek és a politikai pártok száma is. Az elfoglalható helyek száma 389-ről emelkedett 462-re. Algériában nők is részt vehetnek a döntéshozatalban, eddig 28 helyet foglaltak el, azonban az új jogszabályok szerint a pártlista alapján megszerzett mandátumok 30 százalékát női képviselőknek kell betölteniük. A 44 induló pártból 23 volt teljesen új és a választáson indulók száma több mint kétszeresére nőtt, 25800 fő gondolta úgy idén, hogy szeretne a nemzetgyűlés tagja lenni.

Algériában minden 18. életévét betöltött személy kinyílváníthatja véleményét a parlamenti választásokon. A mintegy 37 milliós lakosságból 21 millió embernek volt lehetősége eldönteni, milyen pártokat vagy képviselőket szeretne látni a nemzetgyűlésben. Ezúttal a választók 42,9 százaléka vett részt a voksoláson, de a fővárosban, Algírban csupán a 18 év fölöttiek 30,9 százaléka adott le szavazólapot. A részvételi arány nem érte el az elemzők által becsült értéket, azonban többen vettek most részt, mint legutóbb, 2007-ben, amikor 37 százalék volt az országos részvételi arány.

A BBC algíri tudósítója, Chloe Arnold elmondása szerint a szavazóhelyiségek körül alig voltak emberek és két órával a szavazás megkezdése után egy helyen még csak tízen szavaztak, ők többnyire idős emberek voltak. Egyes helyeken pedig tovább tartottak nyitva, annak reményében, hogy nőni fog a szavazók száma. Mehdi, egy egyetemi hallgató azt nyilatkozta neki, hogy „nincs értelme voksolni, mert az nem változtat semmin”. Sok algériai látja úgy, hogy a parlament összetételének változása nem befolyásolja a helyzetet és továbbra is az elnök, Abdelaziz Bouteflika akarata érvényesül.

Abed Charef, politikai elemző és író a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy „Nem történt változás. Algéria felismerte a tehetetlenség erejét”. A 2011-es „arab tavasz” nyomására indultak el a reformok az országban, azonban a választás nem változtatta meg az eredeti helyzetet.

Az Arab Liga helyszínre küldött missziójának vezetőjét idézte az állami hírügynökség, miszerint: „szabad és őszinte választások voltak, amelyen az algériai emberek korlátozások nélkül fejezhették ki döntésüket”. Ennek ellenére Zöld Algéria pártszövetség csalással vádolja a kormánypártot és azt hangsúlyozzák, hogy az eredményeket manipulálták és felülvizsgálást fognak kérni. A mozgalom külkapcsolati irányítója, Zineddine Tebbal az Al Jazeerának azt mondta, hogy „bármilyen intézkedés, amelyet véghez fogunk vinni békés eszközökkel és a törvény keretein belül zajlik majd, valamint együtt fogunk működni a többi párttal egy közös álláspont kidolgozása érdekében”.