Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A növekvő költségek, valamint irakiak idegenkedése miatt az amerikai külügyminisztérium erősen visszafogta az iraki rendőrség kiképzését támogató programját és nem kizárt, hogy az év végére teljesen meg fogja szűntetni – írta vasárnapi kiadásában a The New York Times.
A lap szerint az eredetileg 350 amerikai kiképzővel számoló projekt az oktatók számát előbb 190-re, majd 100-ra fogta vissza. A legújabb átalakítási tervben már csak egy mintegy 50 fős állomány szerepel, de az amerikai diplomáciai tárca nem zárja ki, hogy 2013-ra már egyetlen bűnüldözési kiképző sem marad az országban.
Az októberben elkezdődött projektre, amely része lett volna annak az iraki missziónak, amelyet a Marshall-terv óta a legambiciózusabb amerikai erőfeszítésnek tekintettek, eddig 500 millió dollárt fordítottak. A rendőrségi kiképzési terv összeomlása látványos példája annak, hogy a csapatkivonás után az arab országban milyen erősen csökkent az amerikai befolyás. Egyúttal arra is rávilágít, hogy a washingtoni tervezők nem számoltak azzal, hogy a bagdadi vezetés ilyen erélyesen akarja majd helyreállítani az ország szuverenitását.
Az amerikai külügyi tárca tavaly 343 millió dollárt különített el arra, hogy Bagdadban, Erbilben és Bászrában kiépítse a rendőrképzés több száz kiképző mellett mintegy ezerfős kisegítő személyzetre támaszkodó infrastruktúráját.
A lap szerint áprilisban több iraki rendőr úgy nyilatkozott, hogy haszontalannak tartja az amerikaiak által tartott kiképzést. A lap példaként hozta fel, hogy az egyik instruktor kijelentette a helyi rendőröknek: arra, hogy valaki öngyilkos merényletre készül, abból lehet következtetni, hogy nagyobb összeget vesz fel a bakszámlájáról és hogy inni kezd. Az okítással kapcsolatban a helyi feltételek között „mindössze” az volt probléma, hogy kevés iraki rendelkezik kontóval, a szélsőséges szunnita merénylőkre pedig nem jellemző az alkoholfogyasztás.
Mivel az amerikai csapatok távozása után a kiképzők mozgásszabadsága jelentősen szűkült, az oktatást nem terepen, hanem amerikai létesítményekben, tanteremben tartják. Jellemző a két fél közötti bizalmatlanságra, hogy az amerikaiak biztonsági okokból nem mennek iraki létesítményekbe kiképzést tartani.
Az amerikai külügyminisztérium úgy gondolta, hogy az amerikai katonák Irakból történt kivonása után a saját képviseletének kiterjesztésével, önerőből próbája majd ellensúlyozni a növekvő iráni befolyást. A bagdadi nagykövetség létszámát tavaly 16 ezer főre duzzasztották fel – az alkalmazottak zöme szerződéses (biztonsági) alkalmazott -, de a létszámot, részben a túlzott jelenlétet kifogásoló iraki tiltakozások miatt, 12 ezer főre fogták vissza és a jövőben tovább fogják csökkenteni.
2003 óta az amerikai kormányok csaknem 8 milliárd dollárt költöttek az iraki rendőrségre. A kiképzést eleinte a külügyminisztérium felügyelte, de azt a helyi ellenállás erősödése miatt a Pentagon vette át. A végeredmény az lett, hogy a rendőrség, amelyet a felkelés elleni harcra képeztek ki, nem tartatja be a közlekedési szabályokat és nem reagál a nem bűnügyekben tett lakossági segélykérésekre.
MTI
