Súlyosbodik a politikai instabilitás Pakisztánban

A pakisztáni Legfelsőbb Bíróság elítélte a miniszterelnököt, mert nem sürgette a Zardari elnök elleni korrupciós tárgyalás folytatását. Annak ellenére, hogy a kormányfőre kiszabott fogság csupán néhány perc volt, az ítélet következményei politikai pályafutását is befolyásolhatják. Az mind az ellenzéknek, mind pedig a katonai vezetésnek érdekében áll, hogy megdöntsék, a ciklusát eddig legrégebb óta betöltő, demokratikusan megválasztott kormányt.

A pakisztáni Legfelsőbb Bíróság a múlt héten elítélte Juszuf Raza Gilani miniszterelnököt, azonban csupán egy szimbolikus ítéletet szabtak ki rá, néhány perc után már szabadon távozhatott. „Az ügy nem fog ilyen gyorsan lezárulni, további jogi csaták várhatóak, fokozva az instabilitást. Végül csak a választás lehet majd a megoldás” – nyilatkozta Nadzsam Szethi politikai kommentátor a New York Timesnak.

Nagy valószínűség szerint ez az ügy egy fejezete a Pakisztán történelmét meghatározó, a polgári kormány és a katonai vezetés közötti politikai csatározásoknak. A hadsereg fél hatalmának csökkenésétől, ezért nem engedi, hogy a demokrácia megerősödjön az országban.

Gilani harca a Legfelsőbb Bíróság ellen

Több hónapja tart a Gilani ellen indított bírósági per, mely annak hatására kezdődött meg, hogy a miniszterelnök visszautasította a bíróság azon felszólítását, amely szerint írnia kellett volna a svájci ügyészségnek, hogy élesszék fel az Aszif Ali Zardari elnök elleni korrupciós pert. Gilani azáltal haragította magára a főbírót, hogy határozottan visszautasította a törvényszéki határozatot Zardari jogi mentességére hivatkozva és ezzel megkérdőjelezve a bírói hatalmat. Nem elhanyagolandó tény, hogy a svájci főügyész egyet is értett az elítélt Gilanival e kérdésben. A miniszterelnök 2010-ben kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy amennyiben a pakisztáni bíróság nem fosztja meg az elnököt jogi immunitásától, úgy nincs joga Svájcnak bíróság elé állítani őt; ellenben, ha a bíróság ezt megteszi, abban az esetben akár a hazai törvényszék elé is állhatna.

A hónapok óta tartó tárgyalássorozat eredményeképp végül múlt hét csütörtökön született meg az ítélet Gilani miniszterelnök ellen. Naszir ul-Mulk bíró ismertette a kormányfő bűneit: a bírósággal szembeni „engedetlenség” és igazságosságának „kigúnyolása” – írja az Economist. A törvény által biztosított maximum hat hónapos elzárás helyett Mulk bíró végül mindössze egy néhány perces, szimbolikus fogságot szabott ki a miniszterelnökre, aki ezután boldogan hagyta el a bíróság épületét, támogatói éljenzése közepette.

Politikai csatározások

A miniszterelnök politikai riválisai örömmel fogadták az ítéletet. Többek között Navaz Sarif ellenzéki vezető szerint Gilani erkölcsi tekintélye összeomlott az ügy következtében, ezért „le kell mondania, mielőtt még több válságot okoz”. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a pakisztáni kormány nem fogja magára hagyni a miniszterelnökét; nyilatkozatuk szerint alaptalan lenne a kormányfő leköszönése. Egy új miniszterelnök beiktatása súlyos kompromisszumokat kívánna a kormánytól, mivel meg kell hozzá nyerniük koalíciós partnereik támogatását is.

Gilani ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen, mely még további heteket vesz majd igénybe. Amennyiben nem sikerül Gilani fellebbezése, esélyessé válhat a lemondatása, mivel az alkotmány tiltja, hogy büntetett előéletűek köztisztviselői hivatalt töltsenek be.

Katonai vezetés a civil kormány ellen

Pakisztán hivatalosan 1956-ban vált demokratikus országgá, azonban az első demokratikus választásokat csupán 1970-ben tartották. A megválasztott kormányokat folyamatosan eltávolította a legfőbb hatalommal rendelkező katonai vezetés, és ezáltal az ország 65 éven keresztül a hadsereg irányítása alatt állt – olvasható a Guardian honlapján. Gilani már négy éve tölti be kormányfői pozícióját, így ő az eddig leghosszabb ideje szolgáló, demokratikus úton megválasztott miniszterelnök. Sokan remélték, hogy a Pakisztáni Néppárt (PPP) által vezetett kormány lesz az első, mely kitölti teljes öt éves ciklusát, azonban Gilani – ellenzék által sürgetett lemondatása – ezt egyre valószínűtlenebbé teszi.

A kormány szerint az ügy tisztán politikai indíttatású volt, méghozzá a katonai vezetés részéről. Nem ez az első eset, hogy alá kívánják ásni a civil kormány hitelességét: 2011 májusában Zardari elnököt hazaárulónak bélyegezte a hadseregvezetés az elhíresült „memogate” ügy miatt. Ekkor Gilani nyíltan kritizálta a hadsereget, mert szerinte az csupán destabilizálni kívánta a kormányt, mire válaszképp figyelmeztették kijelentéseinek lehetséges súlyos következményeire.

Gilani ügye tovább nehezíti a már amúgy is népszerűtlen, korruptnak és alkalmatlannak vélt Zardari, valamint elítélt miniszterelnöke helyzetét Pakisztán labilis politikai színterén. A politikai krízist csak súlyosbítja, hogy az ország gazdasági, biztonsági és diplomáciai kihívásokkal néz szembe. Pakisztán olyan problémákkal küzd, mint az energiahiány, pusztító árvíz, infláció, tőkekiáramlás, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolat megromlása.