Komoly problémákkal küzd az Air Canada

Sztrájkokkal és pénzügyi gondokkal kell megbirkóznia a kanadai légitársaságnak.

A pénzügyi nehézségekkel küzdő légitársaságnak minél előbb megegyezésre lenne szüksége az utóbbi időben több sztrájkot szervező szakszervezetekkel. A múlt hónapban az ottawai kormány munkaügyi minisztere, Lisa Raitt beleavatkozott a poggyászkezelők tüntetésébe, megmérgezve a szövetségi szabályozás alatt álló Air Canada egyébként is rossz viszonyát a szakszervezetekkel. A miniszter akkor a teljes munkaleállást kívánta megelőzni, a gazdaság és az utazóközönség érdekeit helyezve előtérbe.

A társaság és a dolgozók érdekvédelmi egyesülete között kikényszerített fegyverszünet hosszú távon súlyos pénzügyi terhet róhat az Air Canadára: a légitársaság számára gondot jelentenek a nyugdíjkiadások, továbbá egy olyan részleg létrehozását tervezi, amely alacsonyabb béreket fizetne az ott alkalmazott személyzetnek.

A munkabeszüntetések központi szigorításában elmondása szerint nem politikai ideológia vezette a konzervatív kormány munkaügyi miniszterét. Lisa Raitt szerint gyakorlati okokból van szükség rá, hogy az Air Canada és a szakszervezetek egymás között legyenek kénytelenek rendezni a problémákat, ugyanis mindkettőnek egyformán a társaság fejlődése az érdeke és célja. Raitt visszautasította az állítást, miszerint a kormány lépései egyértelműen az Air Canada vezetésének kedveznének.

Az ottawai Carleton egyetem tanára szerint a kanadaiak elvben támogatják a sztrájkhoz és a kollektív alkuhoz való jogot, ám amint a gyakorlatban kell szembenézniük a közlekedési ágazatok vagy a posta tüntetésével, akkor a közvélemény egyértelműen a munkába való visszaállást és az ezt kikényszerítő intézkedéseket támogatja. Egy másik szakértő szerint azonban a rövidtávú nyereségért, a tüntetések megnehezítésért később nagyobb árat fog fizetni a kanadai nemzeti légitársaság: a valódi problémát, a kollektív szerződések rendszerében szükséges változások meghozatalát ugyanis a szőnyeg alá söpörték.

Zádorvölgyi Zita

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »