Bikini-demokrácia és keresztény roma zene

Az elmúlt időszakban is nagy volt a pezsgés a Kárpát-medencei kulturális életben. A költészet ünnepe még mindig nagy jelentősséggel bír, a színházi és művészeti élet is tartalmas időtöltést kínált a kultúra kedvelőinek. Erdélyben idén is díjazták azokat, akik a legtöbbet tették a magyar kultúra fennmaradásáért és gyarapodásáért, Szlovákiában pedig a szlovák filmművészet tehetségeit jutalmazták. Összeállításunk végén pedig néhány érdekes programot ajánlunk az olvasónak!

A költészet ünnepe a Kárpát-medencében

Az 1964 óta József Attila születésnapján ünnepelt magyar költészet napját határokon innen és túl is megünnepeljük. Idén is számos programmal állítottak emléket a neves költőnek és hívták fel a figyelmet a magyar költészet fontosságára. Az Erdélyi Figyelő a költészet napja alkalmából, mint ahogy azt már mi is megírtuk, vers versenyt szervezett. A 2012. április 11-én 11 órakor lezárult szavazást Kányádi Sándor: A bujdosni se tudó szegénylegény éneke c. költeménye nyerte.

Több városban rendhagyó módon, irodalmi estek keretén belül emlékeztek meg a nagy költő születésnapjáról. Marosvásárhelyen interaktív versmaratonnal ünnepeltek: József Attila összes versét felolvasták a helyi Jazz & Blues Klubban. A hajnalig tartó versmaratonon a közönség soraiból is többen csatlakoztak a felolvasáshoz. A vajdasági Óbecsén zenés-verses irodalmi esttel ünnepelték ezt a napot. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör által szervezett rendezvényen a zentai Mécsvirág együttes Időtlen ének címmel tisztelgett a magyar költészet előtt.

A költészet szeretete és tisztelete azonban a költészet napja elmúltával is tovább él. A hétvégén például Győrben tartják a Szép magyar beszéd verseny Kárpát-medencei döntőjét. Idén 26 diák érkezik a határon túlról a Péchy Blanka által kezdeményezett és Kazinczy tevékenységének emléket állító vetélkedőre. 

Ki a köznek élhet: annak élni élni érdemes!

Ez a Szász Károly idézet a mottója az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, mely minden évben kitüntetéssel jutalmazza azokat, akik tevékenységükkel hozzájárultak az erdélyi magyar kultúra gyarapításához, a nemzeti öntudat megerősítéséhez. Az idei díjazottak közül Vajda András néprajzkutatót valamint Both Zsuzsát és Both Józsefet a kimagasló terepkutatásokért, illetve az erdélyi magyar néptáncművészet minőségi műveléséért jutalmazták kitüntetéssel. A szászvárosi Fülöp Júlia művelődésszervezőt valamint Kosz Orsolya könyvtárigazgatót a szorványmagyarságban végzett áldozatos munkáért és szakmai tevékenységéért díjazta az egyesület. Az erdélyi magyarság jövőjét szolgáló publicisztikai tevékenyéségéért Cseke Péter Tamás újságírót, a múlt újszerű ismertetéséért Zsigmond Ilka szerkesztőt is kitüntették. A hagyományt egyedi művészi világával ötvöző Köllő Margit textilművész is szerepelt az idei díjazottak között. A színművészek közül a temesvári Dukács Pétert, a kolozsvári Albert Júliát és a marosvásárhelyi Bányai Kelemen Barnát tüntették ki. Egyházi és kulturális értékeket megmentő tevékenységének elismeréséért Bartha Bálint kolozsvári vállalkozó szintén kitüntetésben részesült. Az életműdíjat idén Marosi Ildikó irodalomtörténész vehette át.

Szlovák filmsikerek magyar szerepővel

A szlovákiai filmdíjak közül kétségkívül a Nap a hálóban díj a legrangosabb. A két évenként kiosztásra kerülő kitüntetésre idén több felvidéki magyar színész is számíthatott. A legjobb női főszerep kategóriájában Bárdos Juditot (A ház c. film főszerepéért) illetve Tóbiás Szidit (a Barackliget c. film főszerepéért) is jelölték. A Barackliget főszerepéért Mokos Attila, mellékszereplői alakításáért pedig Dráfi Mátyás is a várományosok között szerepelt. A Szlovák Nemzeti Színházban április 17-én megrendezett ünnepi díjkiosztó gálán végül a Házban Evát alakító Bárdos Judit vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat.

Bikini-demokrácia a Vajdaságban

Ez a címe a horvát rendező, Borut Separovic darabjának, melyet a Kosztolányi Dezső Színház mutat be. A színdarabnak azonban sokkal több célja van a katarzis szerzésnél: alakítani akarja azokat a folyamatokat, melyek ma a társadalomban végbe mennek és arra szólítja fel a nézőket, hogy hasonlóan cselekedjenek. Annak ellenére, hogy a darab politikával foglalkozik, nincs politikai mondanivalója, és ettől lesz méginkább izgalmasabb és egyedi.

Hidak, melyek összekötnek minket

Aki teheti, érdemes ellátogatnia a hétvégén Fülekre, ahol a Városi Honismereti Múzeumban a közép-európai nemezteket összekötő személyiségekről nyílik kiállítás, melyet az Európai Parlament alelnöke és a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója nyit majd meg. A megnyitó után Stefan Hríb újságíró és Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségeinek igazgatója beszélget majd a szlovák-magyar együttélés jelenlegi és jövőbeni alakulásáról.

Határon túliak határon innen és túl

Az elkövetkezendő időszak színesebbnél színesebb programokat kínál nem csak a határon túli olvasóinknak, de azoknak is, akik idehaza szeretnének egy kis határon túli magyar kultúrát magukba szippantani. A hét végén a Művészetek Palotájában felvidék legjobb kórusai mutatkoznak majd be. 1969-től hagyomány, hogy a felvidéki kórusok háromévenként Kodály emlékét büszkén őrző Galántán mérik össze énektudásukat. A legutóbbi ilyen minősítő versenyen huszonegy kórus vett részt, melyek közül a három legmagasabb kitüntetést elérő kórus Budapesten is bemutatkozik. A galántai Kodály Zoltán Daloskör, a komáromi Concordia Vegyeskar és a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola Leánykara a Csemadok szervezésében lép fel a Művészetek Palotájában.

A Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében harminckét művész és tizenhét művészeti intézmény mutatkozik be Kolozsvárról a magyar közönségnek. Az Európai utasok – Kolozsvári Képzőművészet az ezerdforduló után címmel a Műcsarnokban április 19-én megnyitásra kerülő kiállítás az utóbbi években nagy nemzetközi elismerésnek örvendő „kolozsvári iskolának” nevezett kortárs művészetet kívánja bemutatni nekünk.

A Szlovákiai Református Egyház roma misszióval foglalkozó munkacsoportja meghívásából a hétvégén a szlovákiai Kistárkányban, Rimaszécsen és Udvardon koncertezik a munkácsi Amaro Del (Mi Istenünk) elnevezésű keresztény roma együttes. Az együttes nem csak Kárpátalján, hanem a világ más részein is hatalmas sikereket ért el. A magyar származású zenészek felléptek már többek között Angliában, Hollandiában, Lengyelországban és Németországban is, a Fekete-tenger parti Herszonban pedig egy jótékonysági fesztiválon 18 ezer ember előtt adtak koncertet. Céljuk nem csak a keresztény értékek terjesztése, hanem a romák és a magyarok közötti viszony javítása is. Molnár Árpád szlovákiai református missziói tanácsos szerint a kárpátaljai magyar-roma zenészek fellépésével a már meglévő keresztény roma kisközösségeket kívánja erősíteni a református egyház Szlovákiában.

Túrázók figyelem!

Elindult az egyik legnagyobb kárpátaljai turisztikai fejlesztés az Európai Unió támogatásával, melynek köszönhetően nem sokára egy határon átnyúló turisztikai útvonal kerül kiépítésre. A 400 kilométer hosszúra tervezett turistaútvonal központi része lesz a munkácsi vár, de más, Rákócziról ismert helyszín is a részét képezi majd. Az út során meglátogathatjuk a Kelet-Szlovákiai Múzeumot és a sárospataki Rákóczi Műzeumot is. A projekt célja, hogy a turizmus szempontjából még vonzóbbá tegye a régiót. Ha minden a tervek szerint halad, két év múlva ilyenkor már ezen az útvonalon is felfedezhetjük Kárpátalja, Kelet-Szlovákia és Magyarországon ezen részének szépségeit.