Nehéz az EU-nak belekötnie a magyar rendszerbe

Nehézségeket okoz az Európai Bizottság számára, hogy sziklaszilárd jogi érvrendszert állítson össze annak bebizonyítására, hogy a magyar igazságszolgáltatás a jelenlegi formájában nem független – derül ki tisztviselői és uniós biztosi nyilatkozatokból. A testületnek még hetekre van szüksége a kormány által küldött levelek megválaszolására, de a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy enélkül ne induljanak meg a tárgyalások a nemzetközi hitelcsomagról.

Nagy a titkolózás az Európai Bizottságban azzal kapcsolatban, hogy a testület elindítja-e a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Brüsszel január 17-én (a három másik eljárás megindításával egy időben) küldött levelet a kormánynak, amelyben egy sor kérdést tett fel Budapestnek a bírói rendszer átszervezésével összefüggésben. Az akkori válaszok nem győzték meg az EU-t, ezért a Bizottság március 7-én újabb kérdőívet juttatott el a kabinetnek. Az erre adott válaszokat elemzi most az Európai Bizottság, és mint ahogyan a testület többször is megerősítette, heteken belül válaszolni is fog a kabinet leveleire.

A lehetséges forgatókönyvek között van az egyelőre informális kérdezősködés lezárása, amely annak lenne jele, hogy az Európai Unió immáron elégedett a módosított bírósági rendszerrel. Nem kizárt, hogy a testület újabb levelet küld a kormánynak, ebben újabb garanciákat kérve az igazságszolgáltatás független működésére. Harmadik variációként pedig megindíthatja a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Kérdés, hogy eljut-e idáig az ügy. A BruxInfo értesülései szerint a testületnek komoly nehézségeket okoz egy olyan sziklaszilárd érvrendszer felállítása, amely ahhoz lenne szükséges, hogy akár az Európai Bíróságon is meg tudják védeni az igazukat Magyarországgal szemben. Egy bizottsági tisztviselő a BruxInfónak elmondta, hogy a testületnek csak akkor szabad megindítania meg az uniós jog megsértése miatt az eljárást, „ha 100 százalékig biztos abban, hogy az Európai Bíróságon is meg tudja védeni az érveit, ez a bizonyosság pedig még mindig nincs meg”.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos függetlensége és a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése ügyében viszonylag hamar össze tudta állítani a Bizottság ezt az érvrendszert (a december 30-én elfogadott törvényeket követően január 17-én már meg is indultak az eljárások), „az igazságszolgáltatás függetlenségének vizsgálata viszont ötödik hónapja zajlik, ez jól illusztrálja, hogy mennyire van könnyű dolgunk” – fogalmazott egy tisztviselő.

Kérdés, hogy mi okoz nehézséget a Bizottságnak? Úgy tűnik, több minden. Egyrészt az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége nehezen megfogható, holott a testület szakértői szerint a jogalapot már megtalálták Brüsszelben. Az Alapjogi Charta 47. cikke ugyanis kimondja, hogy az Európai Unió állampolgárainak joguk van a hatékony jogorvoslathoz és a méltányos eljáráshoz. Úgy tudjuk, ezen a jogi alapon kívánja „megfogni” a Bizottság az erről szóló sarkalatos törvényt, technikailag úgy, hogy Magyarország nem megfelelően alkotott törvény az Alapjogi Chartából, tehát az európai uniós jogból. Ennek bebizonyítása ugyanakkor komoly jogi kihívást jelent.

Másrészt a kormány – főként az Európai Bizottság nyomására – már két körben is nyújtott be módosításokat az igazságszolgáltatást szabályozó törvényhez, amelyek a Velencei Bizottság szerint is (ld. később!) jó irányba mutatnak, igaz, szerintük nem elegendőek. Az új helyzetben tehát újra kell kezdeni a vizsgálatot.

Harmadrészt, komoly előzetes mérlegelést igényel annak meghatározása, hogy az Európai Bizottság hogyan lépjen előre egyes magyar ügyekben, ezek ugyanis az EU/IMF hiteltárgyalások megkezdésének feltételeiként jelennek meg. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a testületen belül is komoly nézetkülönbségek figyelhetők meg a feltételek kapcsán. Mostanra egységesülni látszik az az álláspont, hogy nemcsak a jegybanktörvényt kell módosítania megfelelően az Országgyűlésnek a tárgyalások megkezdése előtt, hanem az igazságszolgáltatás rendbetétele is az egyeztetések megkezdésének feltétele.

Ezen a ponton sokkal inkább a kormány és a Bizottság között éleződik feszültség. A kabinet több minisztere is egyértelművé tette ugyanis az elmúlt napokban, hogy nem fogadja el a gazdaságpolitikától független feltételek állítását. Brüsszelben viszont úgy látják, hogy „minden mindennel összefügg, egy befektetőt ugyanis eltántoríthat az Magyarországtól, hogy jogi vita esetén nem bizonyos, hogy független eljárásban lesz része” – fogalmazott a BruxInfónak egy tisztviselő.

A bizonytalanságot pedig csak növeli, hogy mindezzel párhuzamosan az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete is felülvizsgálta a magyar igazságszolgáltatást, és március közepén komoly bírálatokat fogalmazott meg ez ezt szabályozó magyar törvényről. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos hétfőn a BruxInfo kérdésére azt mondta, Brüsszelnek nincs tennivalója a Velencei Bizottság jelentésével, az ugyanis nem uniós intézmény, ebből kifolyólag pedig más jogi alapon végezte a vizsgálatot.

Tisztviselők kedden megerősítették ezt a megközelítést, a Bizottság ugyanis a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy bármilyen módon is befolyással van az Európa Tanács és a Velencei Bizottság működésére. Előbbi az Alapjogi Charta és az uniós jog alapján vonhat felelősségre egy tagállamot, utóbbiak pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményével vethetik össze egy tagország szabályozását, és eszerint citálhatják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé a tagállamot. „Más kérdés, hogy a két jogi dokumentum nagy átfedéseket mutat, néhol szinte szó szerint megegyeznek a rendelkezéseik” – mondta a BruxInfónak egy bizottsági forrás.

A szakértő hozzátette, hogy a két szervezet között ettől függetlenül van együttműködés, külön a magyar ügyben is találkozott egymással a Bizottság elnöke és az Európa Tanács főtitkára. Az intézmények azonban két, egymástól független vizsgálatot folytattak le, hiszen a jogi alap, és így a megközelítés is más volt. Egy másik bizottsági tisztviselő viszont nagyon is összefügg a két intézmény munkája: „a Velencei Bizottság kemény bírálata alapján nehéz lenne nem vizsgálatot indítani a magyar igazságszolgáltatás kapcsán” – fogalmazott egy másik bizottsági tisztviselő, ezzel is tovább nehezítve a brüsszeli álláspont megértését.

Kérdésünkre egyikük sem kívánta előrejelezni, hogy mikor, milyen tartalmú döntés születhet a „magyar ügyekben”, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A Bizottság szerdai ülésén biztosan nem lesz napirenden Magyarország, az viszont nem kizárt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő hétfői és keddi brüsszeli látogatását követően szerdán bejelenti a testület, hogy hogyan lép előre a problémás kérdésekben.