Egyiptomi elnökválasztás: mégis mindenki indulni akar

Az elmúlt időszakban felgyorsultak az egyiptomi elnökválasztással kapcsolatos események; előbb a Muszlim Testvériség jelentette be, hogy mégis indít jelöltet, majd a Mubarak-korszak titkosszolgálatának vezetője, Omar Szulejmán gondolta meg magát, és döntött a megmérettetés mellett. Mindkét jelölt komoly akadályokkal nézhet szembe, de amíg Szulejmánnak elemzők szerint nincs túlságosan sok esélye, hogy kimagasló eredményt érjen el, addig az iszlamistáknál akár végzetes is lehet, hogyha jelöltjük esetlegesen a legtöbb szavazatot gyűjti be.

Omar Szulejmán, a Mubarak-korszak alelnöke és titkosszolgálatának vezetője pénteken jelentett be, hogy korábbi szándékával ellentétesen mégis elindul a május 23-24-én esedékes elnökválasztáson. Döntésével egyfajta alternatívaként kíván fellépni a jelenlegi hatalom és az iszlamistákkal szemben. Márpedig erre az alternatívára minden valószínűség szerint szükség lesz, hiszen a liberális jelöltek egy része már bejelentette, hogy bojkottálni fogja a szavazást.

A New York Times emlékeztetett rá, hogy Szulejmán bizonyosan érdekes alakja lesz az elnökválasztásoknak; ő volt az, aki bő egy évvel ezelőtt televíziós beszédben jelentette be, hogy Hoszni Mubarak lemond, és katonai vezetőknek adja át a hatalmat, emellett pedig 18 évig vezette az egyiptomi titkosszolgálatokat, olyan időszakban is, amikor a kormányt azzal vádolták, hogy a nem muszlim vallásúak emberi jogait folyamatosan megsértik.

Egy héttel ezelőtt a Muszlim Testvériség szolgáltatott hasonló meglepetést, amikor – szintén korábbi álláspontjával szemben – bejelentette, hogy Khairat el-Shatert indítják az elnökválasztáson. Amennyiben El-Shater nyerne, a MT az egész egyiptomi politikai életet dominálhatná, hiszen a parlamenti választásokon a legtöbb helyet szerezték meg. Az MT Szulejmánt azonnal igyekezett is lejáratni; Facebook oldalukon izraeli vezetőkkel kezet fogó, mosolygó képet közöltek róla.

Pedig a MT sem lehet biztos a dolgában, hiszen a katonai vezetésnek még rá kell bólintania El-Shater jelöltségére. Ha ez megtörténne, az iszlamisták egészen új helyzetben találnák magukat; eddig a Mubarak-rendszer visszatérésének megakadályozása érdekében együttműködtek a katonai rendszerrel, egy esetleges elutasítás ezt a kényelmes politikát felborítaná. Az al-Ahram hetilap elemzése szerint ebben az esetben egy olyan forgatókönyv is létjogosultságot nyerhet, hogy El-Shater jelöltségére való válaszként a jelenlegi vezetés Omar Szulejmán mögé állna.

Ha a Muzulmán Testvériség jelöltje győzelmet arat, az iszlamisták kezébe kerül a politikai hatalom, illetve a kilátástalannak látszó gazdasági helyzet, és meg kell birkózniuk a stabilitás helyreállításával is. A két – egyenként is megoldhatatlannak tetsző – probléma megoldására pedig nem lesz sok idejűk, hiszen az egyiptomiak már most is rendkívül elégedetlenek a fennálló helyzettel.

Ráadásul nem beszélhetünk arról, hogy a Testvériségen belül tökéletes lenne az egyetértés a politikában tett lépéseket illetően, hiszen El-Shater jelölését a szervezet legfelsőbb döntéshozó testületében 56-52 arányban szavazták csak meg. Emellett amióta nyilvánosságra hozták a döntést, a MT több vezetője is ellenvéleményének adott hangot;Mohamed El-Beltagui a szervezet pártjának egyik parlamenti képviselője például úgy fogalmazott, „nagyon aggódom az ország és az iszlám projekt jövőjéért, amelyet most bukás fenyeget”. Véleménye szerint a szervezet nincs felkészülve arra, hogy Egyiptomot vezesse.

Az al-Ahram szerint azonban jócskán akadnak olyanok is, akik teljes mértékben támogatják a jelölést. Mahmoud Hussein úgy fogalmazott, nem találtak az eddigi jelöltek között olyasvalakit, aki a Muzulmán Testvériség eszméjét képviselte volna, ezért kellett ehhez a megoldáshoz folyamodniuk. Hogy az ellentmondó vélemények mekkora törést okoznak az iszlamista szervezeten belül, azt egyelőre nehéz megjósolni. 

Jeszenszky Nóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »