Szerbia célba ért, jöhet Ukrajna

Kárpátaljára látogatott Németh Zsolt az ukrán-magyar kapcsolatok további erősítése végett. A hatás azonban nem érzékelhető mindenhol: felsőbb szinten problémamentes, miközben az ukrán média uszít a magyarok ellen.

Kétnapos munkalátogatásra érkezett a minap, március 30-án Németh Zsolt Kárpátajlára. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nemcsak diplomáciai gesztusokkal utalt a két ország közötti kiváló viszonyra, de megegyzés született igen jelentős értékű közös kárpátaljai fejlesztésekről is.

Privilegizált kapcsolatok

Martonyi János tavaly decemberi és Orbán Viktor két héttel ezelőtti kijevi látogatását követően Németh megerősítette, hogy ,,Magyarország arra törekszik, hogy kiemelt, privilegizált kapcsolatokat alakítson ki Ukrajnával”. Ez elsősőrban az EU-tagság felő történő ukrán igyekezet támogatására hivatott.

Emellett, illetve ennek keretében pedig a bilaterális kapcsolatok megerősítése is nagy hangsúlyt kapott az államtitkár Olekszandr Ledidával, Kárpátalja megye kormányzójával és Ivan Balogával, a megyei tanács elnökével folytatott megbeszélésein. Szó esett – az EB kapcsán –  a határátlépéssel kapcsolatos problémák megoldásáról, az uniós szabályokkal történő jogharmonizáció szükségéről, valamint a kárpátaljai magyarságról.

Kárpátalja az ajtó az EU felé

Németh aláhúzta a magyar kormány azon álláspontját, miszerint a magyar kisebbség és Kárpátalja képezi Ukrajna ajtaját az EU felé, éppen ezért különösen fontos szerepük van mind a csatlakozásban, mind a két ország közötti viszonyban.

Az októberi ukrán parlamenti választásokkal kapcsolatosan Magyarország továbbra is fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság képviselőjének bejutását a kijevi törvényhozásba. Egyelőre azonban Németh annyit mondhatott, hogy ,,a kárpátaljai magyarság érdekeinek megfelelő választókerület kialakításával kapcsolatos kérdést a magyar kormány a legfelsőbb szinten vetette fel Kijevben.”

Megegyezés született továbbá a Keleti Partnerség jegyében a két ország támogatásával megvalósítandó fejlesztésekről is. Ennek keretében Magyarország és Ukrajna egy-egy millió dollárral járul hozzá kárpátaljai szociális és oktatási intézmények felújításához.

Jó viszony – csak a legfelsőbb szinten?

Azt követően, hogy Magyarország jelentős szerepet játszott Szerbia EU-tagjelöltségének megszerzésében, keleti szomszédja felé fordul, és minden erőt és befolyást latba vetni, hogy Ukrajna is bekerüljön az európai csapatba. Ez több szempontból is előnyt jelenthet országunk számára: elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbségeket lehet pozícióba hozni, de a gazdasági kapcsolatok további erősödése, a még kihasználatlan erőforrások feltérképezése és egy biztos szövetséges oldalunkra állítása sem elhanyagolható szempont.

A dolog pikantériája, hogy míg a felsővezetés szintén a kapcsolatok valóban optimálisak, egy nemrégiben végzett felmérés szerint az ukrán média meglehetősen ellenséges hangot üt meg Magyarországgal szemben. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola Lehoczky Tivadar Intézete ugyanis a két leglátogatottabb ukrán hírportál – a zakaparattya.net.ua, valamint az ua-reporter.com – elmúlt három hónapban Magyarországról és a magyar-ukrán viszonyról megjelent cikkeit vizsgálva igen kiábrándító eredményre jutott.

A fő témákat – az Ukrán-Magyar Vegyes Bizottság tevékenységét és a kettős állampolgárság kérdését – vizsgálva Magyarországról negatív és irredentista kép rajzolódik ki a mintegy 120 cikkben. Sőt, a kárpátaljai magyarságot „jogsértő magatartást követő állampolgárokként tüntették fel, akik nincsenek tekintettel az ország hatályos törvényeire.” Szerintük ugyanis Magyarország támogatja a „a kárpátaljai magyarok szeparatista törekvéseit, veszélyt jelentve ezáltal Ukrajna területi egységére” – idézi az MTI a Lehoczky Tivadar Intézet sajtóelemzését.

A hírportálok látogatói elsősorban fiatalok – világnézetüket könnyen befolyásolhatják az ilyen hangot megütő írások. Ez pedig komoly feszültségeket idézhet elő a két ország viszonyában is, de elsősorban a többnemzetiségű Kárpátalján.

A kapcsolatok felső szinten tehát igen pozitív képet mutatnak, alsóbb szinteken azonban még van mit dolgozni. Hiszen a különböző nemzetiségek békés egymás mellett éléséhez és fejlődéséhez nem elég a politikusok jóindulata – bár ez is fontos. Ukrajna tehát jó úton jár, de még van hova fejlődni.