Latin-Amerika legalizálná a drogokat

A kábítószerek legalizálása régóta foglalkoztatja a világ számos politikusát, szakértőjét és természtesen a közvéleményt is. Az érvek és ellenérvek sora hosszú, az azonban tagadhatatlan tény, hogy az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenes egyezménye nem hozta meg a várt eredményt, mint ahogy például a Mexikóban hat éve tartó drogellenes politika sem. A latin-amerikai országokban dúló erőszak hatására úgy tűnik, felerősödtek a kábítószerek legalizálását támogató hangok.

Latin-Amerikában a drogkereskedelem miatt egyre jobban elharapódzó erőszakhullám tarthatatlansága következtében került első alkalommal napirendre a drogok legalizálása egy elnöki csúcstalálkozón a napokban.

Guatemala és El Salvador elnökei, Otto Pérez Molina és Mauricio Funes a kábítószer-kereskedelem szabályozására vonatkozó javaslatot terjesztettek elő, míg a Costa Rica-i elnöknő, Laura Chinchilla szerint fel kell venniük a kesztyűt, vállalva akár egy „kemény és szigorú összecsapás” kockázatát is.

Molina és Funes kezdeményezése csak tovább erősítette a média kritikáját Felipe Calderón kormányát illetően, amely az elmúlt hat évben véres háborút indított a kábítószerkereskedelem ellen. A mexikói elnök egyébként mandátumának lejárta előtt öt hónappal elfogadta, hogy tárgyaljanak a témáról. Külügyminisztere, Patricia Espinosa elismerte, hogy szükséges nemzetközi szinten megvitatni a problémát.

Azt követően, hogy egy mexikói börtönben február végén kitőrt lázadásban 44 elítélt lelte halálát, az egyik legketyetlenebb kartell, a Los Zetas harminc tagja pedig megszökött, Ernesto Zedillo volt mexikói elnök, a Globális Drogpolitikai Bizottság tagja tragédiának nevezte azt, ami Mexikóban zajlik, és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények „vírusának” terjedését elválaszthatatlannak ítélte a fogyasztó társadalmak rossz politikájától.

Nem jobb a helyzet El Salvadorban és Guatemalában sem. Előbbi világviszonylatban a második, az utóbbi pedig a hetedik helyet foglalja el a gyilkosságok arányát tekintve az ENSZ által 2011-ben összeállított listán. A vizsgált esztendőben 100 000 el salvadori lakosra 66, guatemalaira pedig 41 gyilkosság jutott. Nem meglepő, hogy a legnagyobb figyelmet a mexikói helyzet kapta, még ha arányait tekintve kevesebben haláloztak is el erőszakos körülmények között. Az utóbbi hat évben, hivatalos források szerint 47 500 lakos lelte halálát a drogkereskedelemmel összefüggésben, és megduplázódott a százezer lakosra jutó gyilkosságok száma (10-ról 20-ra) 2006 óta. 

Szintén az ENSZ felmérése szerint a világ kábítószer-fogyasztóinak 37 százalékát adó Amerikai Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a mindennemű tiltás politikájához. Világviszonylatban a drogkereskedelem ellen folytatott harcba fektetett kiadás csökkent, például Barack Obama kormánya 2013-ra 17 százalékkal kevesebb összeget kíván fordítani erre a célra az idei évhez képest.

Mint ahogy arról egy korábbi cikkünkben hírt adtunk, épp a napokban ért vége az amerikai alelnök, Joe Biden latin-amerikai körútja, melynek egyik állomásán egyértelművé tette tárgyalópartnerei számára, hogy az USA nem ért egyet a drogok legalizálásának szándékával, azonban a vita kezdeményezésére nyitottnak mutatkoznak. 

A hagyományos drogellenes stratégia mind gazdasági, mind politikai szempontból elmaradt a várakozásoktól. Mindeközben a latin-amerikai kormányok körében egyre inkább előtérbe kerülnek azon regulizációs törekvések, amelyek arra összpontosítanak, hogy felszámolják azokat a gátakat, amelyek a kábítószer-kereskedelem alvilági létének felszámolását okozzák, átcsoportosítva az erre szánt közpénzeket a fogyasztás megelőzésére és a szenvedélybetegségek kezelésére. 

A kezdeményezés megvitatásának következő állomása az április 14-15. között a kolumbiai Cartagena de Indias-ban megrendezésre kerülő Amerikai Csúcstalálkozó lesz.