Chile: folytatódnak az ayséni tüntetések

A dél-amerikai ország tüntetések által már többször próbára tett vezetése a kedvező gazdasági helyzet ellenére sem dőlhet hátra, hiszen ha épp nem a diákok tüntetnek, akkor megteszik ezt helyettük a különböző régiók. De a törvényhozás és végrehajtás mellett az igazságszolgáltatás sem képes a megfelelő tempóban kezelni a megoldásra váró ügyeket. Egyetlen különbség azonban mégis van közöttük: a bírák legalább tudják, hogy hogyan érjenek az ügytenger végére, de ez az elnökre és minisztereire jelenleg nem feltétlenül igaz.

Nem mennek könnyen a dolgok

Váratlanul megszakadtak azok a tárgyalások, amelyeket a chilei kormány az ayséni régióban tüntető emberek lecsillapítására szervezett a helyi vezetőkkel. Az energetikai miniszter, Rodrigo Álvarez és az ayséniek közötti találkozó csupán fél óra múltán amiatt ért véget, mert a kormányzat legfőbb feltétele az volt, hogy az ayséni utcákon felszámolják az összes barikádot – közvetve tehát a tüntetés azonnali befejezését kérték.

Korábban Ivan Fuentes ayséni vezető úgy nyilatkozott egy sajtótájékoztatón, hogy addig biztos nem teszik szabaddá a város utcáit, amíg nem ismerik az energetikai miniszter álláspontját, az általa a hozott kormányzati megoldásokat, amelyek reményei szerint kezelni tudják problémáikat. „Patagónia igazi megoldásokra vár. Példát mutattunk pozitivizmusból, számos gesztust tettünk, de mint vezetők, nem tudunk semmit felmutatni a saját embereinknek” – magyarán Fuentes szerint a kormány még mindig nem tett le olyan ígéretet az asztalra, amelyet eredményként fel tudna mutatni az ayséni közösség előtt.

Az energetikai miniszter előtt az egészségügyet felügyelő kollégájára, Jaime Mańalichra várt a feladat, hogy próbáljon eleget tenni a helyiek követeléseinek, amelyek között szerepel például az üzemanyagárak szubvenciója (azaz kormányzati garancia az árak változatlanságára), magasabb munkabérek, és a körzet közlekedési lehetőségeinek javítása, tehát Aysén megközelíthetőségének fejlesztése az ország többi része irányából.

Sebastián Pińera elnök kormányának szóvivője, Andrew Chadwick kemény szavakkal kommunikálta a miniszteri törekvéseket. Elmondása szerint Álvarez mindent elkövet, hogy a tárgyalások a megfelelő mederben haladjanak, ugyanakkor a kormánynak alapvető feladata az is, hogy helyreállítsa a közrendet – amibe természetesen nem férnek bele a több ezres tüntetések. „Azt akarjuk, hogy az egész ország tisztában legyen azzal, hogy a kormány párbeszédben való részvétele nem fog még egyszer megzavarodni egy gyenge álláspont miatt” – fejtette ki mintegy ultimátumként a szóvivő.

Az útlezárásoknak egy fontos következménye is van, amelyre a munkaügyi miniszter, Evelyn Matthei világított rá. Aysén városa körül mintegy száz olyan nyugdíjas van, akik a blokádok miatt nem tudják megkapni havi járandóságukat. Ezért a tervek szerint a rádióban olvasnak be egy közleményt, hogy ezzel reményeik szerint sikerül meggyőzni az embereket arról, hogy saját társaikat segítvén oszlassák fel a barikádokat.

Az elnök öngóljai

Igaz, Pińera kabinetjének volt pár öngólja is az eset mielőbbi megoldása kapcsán. Az Ayséni Régió Társadalmi Mozgalma (Movimiento Social por la Región de Aysén) keretében szerveződött helyiek ugyanis két hete egy nyílt levelet juttattak el közvetlenül az elnökhöz, amelyben a problémáikra hívják fel a figyelmet, és követeléseik természetéből fakadóan azt kérték, hogy a fővárosból, Santiagóból utazzon le hozzájuk a pénzügyi és energetikai miniszter. A várt kormánytag helyett Pińera azonban szintén a funkcionalitás talaján mozogva egy másikat küldött az egészségügyi és közlekedési miniszter személyében.

Miután a helyiek sem most jöttek le a falvédőről, az említett két miniszter őrségváltása után most tehát az a probléma, hogy hiába utazott le 1670 kilométert Álvarez, semmi olyan nem vitt magával, amely érdemben megnyugtatná az aysénieket. Ezt a helyi munkások szervezete, a Központi Munkásszövetség (Central Unitaria de Trabajadores – CUT) is így látja, ugyanakkor kifejezték együttműködési szándékukat azzal, hogy a helyi rádióban (Radio Cooperativa) bemondott közleményük szerint amennyiben a kormányzat az előző hetek példájától eltérően normálisan kezelni szándékozik a felmerült problémákat, úgy ők is hajlandóak felszabadítani pár közlekedési útvonalat.

A bírósággal is vitába keveredtek

Nem csak a kormánynak sokasodtak meg a tennivalói az elmúlt hetek alatt. Az ayséni követelések teljesítése mellett az ország igazságszolgáltatási rendszere is igen döcögősen működik. Friss hír alapján jelenleg csak az Augusto Pinochet tábornok jobboldali katonai diktatúrája alatt elkövetett emberi jogi bűncselekményekből mintegy 1268 olyan ügy van a chilei bíróságok előtt, amelyek tárgyalásához még hozzá sem láttak a megfelelő bíróságok.

Rubén Ballesteros, a chilei legfelsőbb bíróság (Corte Suprema) elnöke szerint a tavalyi év óta nőtt meg számottevően az ügyek száma, miután 726 új esettel kell foglalkozniuk a továbbiakban. A bíróság leterheltségét többek között olyan ügyek garantálják, mint magának Salvador Allende elnöknek a La Moneda Palotában (a mindenkori chilei elnök hivatala) történt meggyilkolása 1973. szeptember 11-én, vagy a külföldön is híres és ismert, 1971-ben irodalmi Nobel-díjas chilei író, Pablo Neruda halála pár nappal Allende kivégzése után.

Ballesteros kitért azokra a bíróságot ért kritikákra is, amelyek még a tavalyi év során fogalmazódtak meg a kormányzat részéről. A bírákat erélytelenséggel vádoló szavakra azzal válaszolt a bíróság elnöke, hogy egyedül az igazságszolgáltatás és maga a jogállam jogosult arra, hogy elítélje azt, aki nem tartja be a törvényeket. Az említett hatalmi ág önállóságának védelme értelmében az elnök messzemenően elutasított minden olyan kezdeményezést, amely a bíróság kezéből kivenné az említett ügyeket.

Tomik Ádám

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »