Jobboldali mélyrepülés várható?

A MEMO 98, a SITA hírügynökséggel valamint a Páneurópai Jogi Főiskolával együttműködve vitasorozatot szervez a választási kampányról. A február utolsó napján megtartott vita résztvevői szerint a jobboldali szavazók keményen megbüntetik majd pártjaikat.

Marián Leško, a Trend újságírója szerint Szlovákiában kb. 1 200 000  jobboldali szavazó van, akik nagy része most nem tudja, egyáltalán elmenjen-e voksolni. A Gorilla-ügy kipattanására, a politikai korrupcióra ugyanis ez a legérzékenyebb réteg. A jobboldali szavazók most releváns kínálatra várnak. Dag Daniš, a Hospodárske noviny újságírója szerint a választók joggal büntetik majd meg a jobboldali pártokat, mert „tisztességtelen és minőségen aluli” a jobboldal politikai kínálata.

Grigorij Mesežnikov politológus úgy véli, a jobbközép pártoknak egyetlen esélyük van, mégpedig ha a városokban mobilizálni tudják a választókat. Ebben az esetben van némi remény arra, hogy a jobbközép pártok összességében legalább megközelítsék a Smer választási eredményét, hogy annak ne legyen többsége a parlamentben és kénytelen legyen koalíciós partner után nézni. A politológus ugyanakkor elismeri: míg két évvel ezelőtt teljesen lehetetlennek tartotta, hogy jobb-bal koalíciós kormány jöjjön létre Szlovákiában, ezt ma már nem tudja kizárni.

A Radičová-kormány bukását követően mindhárom elemző biztos volt abban, hogy a 2012-es választások vezető témája az eurós mentőcsomag és az egészségügy áldatlan helyzete lesz. A Gorilla-ügy kipattanásának hatása általános meglepetést okozott, senki sem számított arra, hogy ez néhány hét alatt tönkre teheti a legerősebb jobboldali pártot és alapjaiban rengeti meg a jobbközép politikai oldal helyzetét.

A szakemberek szerint a jobboldalnak jelenleg nincs vezetője. Ján Figeľ személyét nem tartják megfelelőnek erre a szerepre, Mikuláš Dzurinda teljesen hitelét vesztve a parlamentbe való bejutásért küzd, Richard Sulík, aki néhány hete még befutónak érezhette magát, a Kočner-féle videofelvételek kapcsán leginkább azon gondolkodhat, hogy egyáltalán érdemes-e elindulnia a választásokon. Marián Leško szerint a választások után nagy esélye lesz egy teljesen új, jobboldali párt megalakulásának, amelyik átveheti a valamikori vezető politikai mozgalom, az SDKÚ helyét.

Az elemzők úgy látják, a politikai pártok választási programjaikkal sem igyekeztek különösebben meggyőzni az embereket. A legtöbb párt programja rendkívül felszínes, konkrétumokat kevés tartalmaz. Marián Leško szerint úgy írták meg a programokat, hogy azok minél kevesebb kárt okozhassanak a pártnak. Ez az általános vélemény a Smer programjáról is, amely a szakértők szerint minden irányba nyitott kapukat hagy az együttműködésre. Dag Daniš úgy véli, ha valaki ezt áttanulmányozza, rájön, hogy Robert Fico egyáltalán nem olyan radikális szocialista, mint ahogy gondolnánk. Abban is egyetértenek az elemzők, hogy a szinte választási programmal sem rendelkező kis pártok támogatói elsősorban protestszavazók. Ennek tipikus példája Igor Matovič pártja vagy a 99 %. A szlovák pártok ugyanakkor teljesen egységesek abban, hogy választási programjaikban meg sem említik a kisebbségeket, mintha az országban kizárólag szlovákok élnének.

Grigorij Mesežnikov: „nem kellene területi autonómiát szorgalmazni”

A vitát követően a Paraméter kérésére Grigorij Mesežnikov röviden elemezte a Híd és az MKP választási programját is. A politológus szerint mindkét magyar párt programja igyekszik a társadalmat érintő minden kérdéssel foglalkozni. A Híd kiemelten fontosnak tartja a jogállam megerősítését és az igazságügy helyzetének rendezését, ezzel kapcsolatban konkrét megoldásokat is felsorol, szükségesnek tartja a választási kódex bevezetését – ez egyébként része volt a Radičová-kormány programjának –, alkotmánytörvény elfogadását  szorgalmazza a kisebbségek jogállásáról.

A politológus úgy véli, az elmúlt két évben csökkent a szlovákiai magyarok elégedetlensége saját helyzetükkel. Felmérések szerint ugyan még mindig nagyon sok magyar érzi úgy, hogy helyzete rosszabb, mint a szlovákoké a Szlovák Köztársaságban, de százalékos arányban nagyon kicsi a különbség azok között, akik rosszabbnak látják a magyarok helyzetét, mint akik egyenrangúnak a szlovákokéval. Meggyőződése szerint a Radičová-kormány alatt a szlovákiai magyarok pozitívabban kezdtek el gondolkodni, és problémáik megoldására nem a radikális, hanem a visszafogottabb megoldásokat keresik.

 “A szlovákiai magyarok többsége fontosnak tartja a szlovák demokratákkal való együttműködést, meggyőződésük szerint a gondokat inkább itt, Pozsonyban kell megoldani, és nem Magyarország segítségére várnak” – véli a politológus. Grigorij Mesežnikov szerencsének tartja, hogy a magyar kártya nem kap nagy szerepet a választási kampányban, nincs benne a levegőben, mint pl. 2010-ben, ez azt is jelenti, hogy a magyarokat sem lehet igazán aktivizálni a radikális szlovák nacionalizmussal szemben. A Smer egyáltalán nem játszik ezzel a kártyával, az SNS pedig a túlélésért küzd, lehet, hogy be sem jut a parlamentbe, ezért a radikális nacionalizmust sem érzékelik úgy a szlovákiai magyarok, hogy radikálisabb válaszokat támogatnának a kérdések megoldására. „Márpedig az autonómia lényegében egy radikálisabb formája a válasznak a többségi nemzet nacionalizmusára, ami nem képes akceptálni a lakosság specifikus csoportjának szükségleteit. Szlovákiában az egyéni jogokat garantálja az alkotmány. Ugyanakkor vannak olyan egyéni jogok, amelyeket csak kollektívan lehet biztosítani, ilyen pl. a kisebbségek joga az anyanyelvi oktatásra. Az, hogy magyar iskolák vannak, tulajdonképpen az etnikumhoz tartozó egyének jogainak kollektív megvalósítása. Éppen ezért nem hiszem, hogy Szlovákiában jelenleg olyan lenne a helyzet, hogy radikálisabb megoldásokat, pl. a területi autonómiát kellene szorgalmazni” – nyilatkozta a Paraméternek Grigorij Mesežnikov politológus.

Véleménye szerint előfordulhat, hogy a népszámlálás adatai idővel politikai integrációhoz vezetnek a Híd és az MKP között – bár ez egyelőre nem tűnik reálisnak –, azt viszont nem gondolja, hogy a mostani választási kampányban nagyobb szerep juthat a népszámlálás eredményének.

Paraméter.sk

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »