Patthelyzet a Biztonsági Tanácsban?

Egyre nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a nemzetközi közösség egyre több szereplője szerint elengedhetetlen egy BT-határozat a szír kérdésben. Oroszország és Kína azonban egyelőre ragaszkodik álláspontjához, miszerint bármilyen lépés sértené a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, a helyzet megoldása a szír nép feladata.

Ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjén a szír kérdés, azonban úgy tűnik a felek álláspontja változatlan, kedden nem jutottak dűlőre az államok képviselői. Ezúttal az ülés tárgya az Arab Liga béketervének támogatása, amely szerint az elnöknek, Bashar al-Asszádnak át kellene adnia a hatalmat alelnökének. Kérdéses persze, hogy ez a lépés megoldaná-e az országban kialakult krízist, egyesek szerint igazi reformokhoz teljes generációváltásra lenne szükség az állam vezetésében. A napokban folytatódik a vita a Biztonsági Tanácsban, megpróbálják a különböző álláspontokat egymáshoz közelíteni.

A nyugati hatalmak az Arab Liga tagjaival együttesen lépnek fel, a Marokkó által beterjesztett javaslat központi eleme a hatalomátadás és a demokratikus átmenet. Nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen Líbia „szelleme” kísérti a nemzetközi közösséget, több ízben is elhangzott Szíria kapcsán, hogy a történelem ezúttal nem fogja megismételni önmagát, hiszen nem vonható párhuzam a két ország között. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerint Líbia „hamis analógia”, nem lesz a líbiaihoz hasonló forgatókönyv, álláspontjához csatlakozott a brit és a francia külügyminiszter is. Hamad bin Jasszem al-Thani katari miniszterelnök szerint a szír kormány nem tett semmilyen komoly lépést az együttműködés felé. Beszédében felszólította a tagállamokat, hogy állítsák meg Bashar al-Asszád „gyilkos gépezetét”, valamint emlékeztette őket arra, hogy a tüntetések békésen indultak 2011 tavaszán.

A másik oldalon ismét Oroszország és Kína áll, a két állandó tag többször kifejtette álláspontját, miszerint semmilyen beavatkozást nem támogatnak, valamint szankciók kivetését sem. A két ország szerint bármilyen lépés megsértené a belügyekbe való beavatkozás tilalmát. „Igen, mélységesen elítéljük a kormány erői által alkalmazott erőszakot a civilekkel szemben. Egyúttal mélységesen elítéljük a kormányt támadó szélsőséges fegyveres csoportok tevékenységét is.”- nyilatkozta ausztrál újságíróknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ázsiai körútjának egyik állomásán. „Az Oroszországnak nem célja lemondatni valakit, a rezsimváltoztatás nem tartozik a hivatásunkhoz.”- tette hozzá az orosz diplomata. Oroszországnak számos érdeke fűződik a szír állam stabilitásához, például dollármilliárdokat érő fegyverszállítmányok vagy a közel-keleti béketárgyalásokon való részvétel, valamint több orosz hadihajó is állomásozik Tartúsz kikötőjében, növelve ezzel az ország befolyását a Mediterráneumban. Li Baodong kínai ENSZ-nagykövet szerint egy kikényszerített rezsimváltás sértené az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi kapcsolatok általános elveit.

Természetesen Szíria sem hagyja szó nélkül az eseményeket. Bashar Jaafari ENSZ-nagykövet szerint népe egy lejárató kampány áldozata, melynek célja torz kép közvetítése az országról. A nap leghosszabb és legérzelmesebb beszédében a nagykövet Nizar Kabbani híres arab költőt idézte, valamint emlékeztette az arab államokat a kolonializmus ellen folytatott harcukra a történelem során.

A héten folytatódnak a tárgyalások a Biztonsági Tanácsban, egyesek szerint pénteknél előbb nem várható megegyezés. A nyugati államok hangsúlyozzák, hogy a szöveg nem utal fegyveres beavatkozásra, továbbá a határozattervezet a függetlenség, szuverenitás, egység és területi integritás értékeire épül, ez még azonban nem garancia arra, hogy Oroszország és szövetségesei is rábólintanak a dokumentumra.