Mégis június elején tarthatják a helyhatósági választásokat Romániában

Június első vasárnapján tarthatják meg a helyhatósági választásokat, ha a kormánypártok nem találnak valamilyen kibúvót az Alkotmánybíróság tegnapi döntése alól, amellyel az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a parlamenti és önkormányzati választások összevonásáról rendelkező törvényt. A koalíciós pártok tiszteletben tartják a testület határozatát.

Válságtanácskozásra kényszerítette a Boc-kabinetet az Alkotmánybíróság azzal, hogy az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a parlamenti és helyhatósági választások összevonásáról rendelkező jogszabályt. A törvényt a Szociál-Liberális Szövetség (USL) támadta meg, miután a kormány 2011 decemberében felelősségvállalással fogadtatta el a jogszabályt, a parlament pedig elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát. 

A kormány szándékaival ellentétben idén előbb júniusban önkormányzati, majd novemberben parlamenti választásokat tartanak

Emil Boc miniszterelnök leszögezte, a kormány mindenképpen tiszteletben tartja a taláros testület döntését, de véleményt csak az Alkotmánybíróság indoklása után fogalmaz meg. 

RMDSZ: a döntésnek politikai súlya van

Hasonló álláspontra helyezkedett az RMDSZ volt és jelenlegi szövetségi elnöke is. „Várjuk meg az Alkotmánybíróság jövő heti indoklását. Amennyiben abban az áll, hogy a helyhatósági választásokat nem lehet kitolni őszig, akkor azokat az eredeti időpontban, nyáron meg kell tartani” – fogalmazott Markó Béla kormányfőhelyettes. Hozzátette: a parlamenti választások időpontjáról a pártoknak kell megegyezniük, személy szerint két lehetőséget lát: egyik esetben a törvényhozási választásokat az eredetileg kitűzött időpontban, novemberben tartanák, másik esetben időben közelebb hoznák azokat a helyhatósági választásokhoz. Markó Béla úgy vélte, a taláros testület döntésének elsősorban politikai következményei vannak, a választások jó körülmények közötti lebonyolítását nem befolyásolják. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormánykoalíciónak el kell fogadnia a döntést, majd részletesen elemeznie kell az Alkotmánybíróság indoklását ezzel kapcsolatban. „Az alaptörvény nagyon világosan fogalmaz: abban az esetben, ha egy törvénynek néhány cikkelyét alkotmányellenesnek nyilvánítják, azokat a parlament módosíthatja, javíthatja a taláros testület döntése értelmében” – szögezte le Kelemen Hunor. 

Minden marad a régiben?

Az Alkotmánybíróság közölte, hogy nem a teljes törvény, hanem csak néhány cikkelye sérti az alaptörvényt, így ezeket visszaküldik a parlamentbe. Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI-nek tegnap elmondta, csak az alkotmánybírósági döntés indoklásának közzététele után derül ki, mit tehet a kormány. A Kolozs megyei honatya szerint két lehetősége van a kormánynak: vagy módosítja a jogszabályt, és azt ismét elfogadja a parlament, vagy „minden marad a régiben”, vagyis nyáron kerül sor a helyhatósági választásokra és ősszel a parlamenti választásokra. Arra a kérdésre, hogy a Boc-kabinet felelősségvállaláshoz folyamodhat-e, Máté elmondta, szerinte a jogszabályt csak ezzel a rendkívüli törvényalkotási eljárással lehet módosítani, ha ezt majd valóban lehetővé teszi az alkotmánybírósági indoklás, de hozzátette, az RMDSZ nem támogatja ezt. Mint ismeteres, a hétfői rendkívüli ülésszakon Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője is bejelentette, nem támogatnak több olyan törvényt, amelyet a kormány felelősségvállalással akar elfogadtatni a parlamentben.

A kormány azzal indokolta meg a választások összevonását, hogy mintegy 20 millió eurót takarítottak volna meg, és a részvétel is nagyobb lett volna a parlamenti választáson, ami nagyobb legitimitást adott volna a törvényhozói testületnek.

Elégtétel az USL-nek

Az Alkotmánybíróság két halasztás után hirdette ki tegnap a koalíciós pártok terveit keresztülhúzó döntését, helyet adva az ellenzék beadványának. December 22-én iktatott keresetében az USL arra hívta fel a taláros testület figyelmét, hogy a választások összevonásáról szóló törvényt későn fogadták el, a helyhatósági választásokig öt, a parlamenti választásokig tizenegy hónap volt hátra a jogszabály életbelépésekor. Emlékeztetnek, hogy a Velencei Bizottság ajánlása szerint a voksolás előtt 12 hónappal nem szabad módosítani a választási törvényen. Az USL szerint alkotmányellenes a 2008-as önkormányzati választásokon elnyert mandátumok 6 hónappal történő meghosszabbítása is. Victor Ponta szociáldemokrata elnök tegnap a taláros testület döntésének ismeretében lemondásra szólította fel a kormányt, hiszen – mint érvelt – „alkotmányellenes törvényért vállalt felelősséget”. 

RMDSZ-ellenes matricák jelentek meg Marosvásárhelyen és Nagyváradon

Ismeretlen személyek az RMDSZ-t bíráló és eredményeit kétségbe vonó matricákat ragasztottak ki Marosvásárhely és Nagyvárad főterén a gépkocsikra és közterületi felületekre. Az akciót kezdeményező „matricások” tegnap közleményben vállalták tettüket. Az öntapadókon a román nemzeti trikolórra festett RMDSZ-tulipán látszik, mellette pedig – egyebek között – az olvasható: „Miből tanítassam gyermekeim?”, „1990-2011: 300 ezer magyarral kevesebb. Ezért vagytok ti Bukarestben?”, „Levágtátok az orvosok fizetését, emiatt külföldre mennek! Ki fog meggyógyítani minket?”, „Levágtátok a tanárok fizetését! Ki tanítja a gyermekeinket?”, majd minden ilyen mondat alatt „RMDSZ! Eredmény ez?!” felirat olvasható. Marosvásárhelyen a közösségi rendőrség öt magyar nemzetiségű fiatalt bírságolt meg az öntapadók közterületen való engedély nélküli elhelyezése miatt. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap az MTI-nek elmondta: a szövetség nem tudja komolyan venni ezt az akciót, amely különben névtelenül zajlik.