A valódi Gorilla

Néhány nappal ezelőtt az interneten megjelent a lehallgatási anyag, amely furcsa mód nagyjából öt percen belül el is tűnt. A szemfülesebbek lementették, mielőtt eltüntették volna, így tettünk mi is. Mikor sikerült megszereznem az ügyiratot, azt mondták nekem, „ez nagyot üthet”. Aztán ahogy fordításra került a sor, és e cikk megírására, rájöttem, valóban nagyot üthet. Az anyag egyébként szó szerint krimibe illő, ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk, mikor olvassa az ember, úgy érzi, hogy egy gyilkossági történet szem és fültanúja, de ne rugaszkodjunk el egy amerikai sikerfilm felé, maradjunk európai talajon, és lássuk, miről is van szó. (Lévén, hogy az ügyirat elég terjedelmes, részletekben fogjuk közölni azt.)

Főszereplők:Jaroslav Haščák (a Penta- szlovák cégbirodalom társtulajdonosa)Jirko Malchárek (az akkori gazdasági miniszter)Világi Oszkár (a Slovnaft vezérigazgatója, amely a magyar MOL tulajdona)Ľuboš Ševčík (a Szlovák Villamosművek új felügyelőbizottságának elnöke, Malchárek korábbi tanácsadója a privatizációk kérdésében)Bugár Béla (akkor még az MKP elnöke, most már a MOST-Hídé)Anna Bubeníková (a Nemzeti Vagyonalap Végrehajtó Tanácsának volt elnöke)

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is megírtuk, az események nagy része egy pozsonyi lakásban történt, a lehallgatott beszélgetések is itt zajlottak. 19:30. Malchárek érkezik, kikapcsolja a riasztót, bekapcsolja a TV-t, telefonál. Egy ismeretlen emberrel beszél, egy szlovák cégről (BNO). Két embert szeretne cégen kívül tudni, hogy a saját embereit ültethesse a helyükre. 19:47. Érkezik Jaroslav Haščák. Malchárek azt kérdi Haščáktól, hogy hogy tetszenek neki a nem rég nyilvánosságra hozott elbocsátások a Gazdasági Minisztériumban. Haščáknak kifejezetten tetszik, és arra ösztökéli Malchárekot, hogy mindezt a külvilág felé megfelelően kommunikálják. A könnyed baráti „csevej” után elkezdik átvenni az előkészített anyagokat.

Szlovák Villamosművek (Slovenské elektrárne a.s., SE)

Haščák a Ševčíkkel való  találkozójáról beszél. Azt tervezi, hogy Ševčík a Penta embereivel fogja vezetni az egész villamosműveket. Haščák leadta az információkat Ševčíknek, hogyan fognak együtt dolgozni, és leszögezte, hogy ő fogja a feladatokat osztani neki. Haščák kitér arra is, hogy milyenek az állapotok a Szlovák Villamosművekben, sérelmezi, hogy a vezetőség összes tagja a saját üzletével, és hasznával foglalkozik. Igor Grošaft Haščák elmondása szerint egy hatalmas üzletet kötött az villamosművek nevében egy orosz cég leányvállalatával, ebből az üzletből fél millió euró jár Malcháreknek. A legnagyobb visszaéléseket, és átveréseket az igazgatótanácsnak tagjának, Miroslav Wollnernek a számlájára lehet írni (aki egyébként Világi Oszkár embere). Haščák a lelkére kötötte Ševčíknek, hogy Wollner nem köthet olyan szerződéseket, melyeknek értéke harminc millió szlovák korona fölött van. Wollner szeretné az egész villamosműveket saját irányítása alatt tudni, Haščák szerint úgy viselkedik, mintha Világi Oszkár lenne a gazdasági miniszter, nem pedig Malchárek. Haščák ezután ismertet egy listát Malchárekkel, mely lényegében a jövőbeli inveszticiókat tartalmazza, összesen több mint egy milliárd szlovák korona értékben. Minden dolog, ami 20 millió korona fölötti invesztíció, azt felügyelőbizottság hagyja jóvá, ahol öt emberük van, a tizenkettőből (Ševčík, Jurica, Bubeníková, Konštiak, Grošaft). Haščák beszámol egy energetikával kapcsolatos szerződéséről Világi Oszkárral, ami nem működik, és amit meg akar szüntetni. Még várják a magyarok ellenreakcióját, elsősorban Világiét, hogy mit fog csinálni, ha leállítják Wollnert, de mivel a felügyelőbizottságban több emberük is van, valószínűleg sikerül úgy szavazni, ahogy ők szeretnék. Haščák az eddigiek során egyetlen üzlettel kapcsolatban adott instrukciókat Ševčíknek, mégpedig egy informatikai rendszer elkészítésével kapcsolatban a szlovák villamosművek részére. Három érdeklődő lesz erre a pályázatra, a versenyt 390 millió koronáért a SAP nevű cégnek kell megnyerni. A reális ár körülbelül 350 millió korona, Malchárek ebből 25 millió jutalékot fog kapni. Haščák ezután arra kéri Malcháreket, hogy az igazgatótanács elnökének a helyére tegye Miroslav Pikust (aki semmilyen módon nem kapcsolható a Pentához). Kifejezett utasítás hangzik el Haščák részéről, hogy ezeket a személy cseréket úgy adják elő a médiában, hogy az mindenkinek jó legyen.

A Szlovák Nagyfeszültségű Vezeték Hálózat (Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s. – SEPS)

Ez lényegében a szlovák villamosműveknek a disztribúciós hálózata. A Pentának az igazgatótanácsában három embere van, két saját, és egy az SDKÚ-.ból, aki együttműködik velük. A két saját emberre van bízva a SEPS-nek 10 üzlete, invesztíciós terve, amivel ők fognak foglalkozni. Haščák a találkozó végén átadja ennek a tíz projektnek a listáját Malcháreknek. Itt még megemlíti Haščák, hogy hogyan osztja szét a jutalékot a SEPS információs rendszerének a közbeszerzéséből,  ami kb. 165 millió korona, amit egyébként már jóváhagyott a SEPS igazgatótanácsa. 10 millió jár Malcháreknek, és 10 millió Világinak. Világi eddig még nem jelentkezett a jutalékért, ha a továbbiakban sem jelentkezik érte, akkor Világi része is Malcháreké lesz. A disztribúciós hálózat igazgatója Szemet László, aki Világi embere.

Kelet-szlovákiai, Nyugat-szlovákiai, és Közép-szlovákiai Villamosművek (Rozvodné závody – Východoslovenská. Stredoslovenská a Západoslovenská energetika – VSE. SSE a ZSE)

A következő cég, amiről beszéltek az szintén egy disztribuciós hálózata a villamosműveknek (Kelet-szlovákiai, Nyugat-szlovákiai, és Közép-szlovákiai cég). Kiválasztottak egy tanácsadócéget, amely azzal fog foglalkozni, hogy ennek a három cégnek a részvényeinek 10 százalékát eladják. A tanácsadócég a számlára 4,7 milliú eurót fog írni, ebből 2,7 milliót a tanácsadócég kap, a maradék 2 milliót pedig szétosztják. Ezt a két milliót Haščák eredetileg egyenlő részben akarta szétosztani Malchárek, Bubeníková, és Jozef Jurica között. De ez az üzlet felkeltette az SDKÚ és a KDH érdeklődését, így kénytelen lesz Igor Grošaftnak is adni valamit (5-7 milliót), Stanislav Kanotának (3-5 milliót), de a jutalék nagy részét így is hárman fogják kapni.. Az SDKÚ úgy akarja ezt megoldani, hogy SDKÚ-s tagokat vonnak be az üzletbe (Palacka, és Mikloša). Haščák beszélt az igazgatótanács elnökével, és a vezérigazgatóval (Közép-szlovákiai villamos disztribúciós hálózat), Patrik Luccionival. Luccioni előzetes felkínált neki 2,5 millió euró jutalékot, amit Haščák kevesell, mert ez mindössze 1 százaléka az eladási árnak, ami hozzávetőlegesen 200 millió euró. Luccioni elmondta neki, hogy Electricité de France 49 %-os tulajdonosa a Közép-szlovákiai elektromos műveknek, ez egy állami cég, és egyszerűen nem tud többet kínálni. Haščák ezt elfogadta, azzal, hogy Luccioni megpróbálja feltornázni 3 millió euróra a jutalékot. Ebben az esetben három felé osztanák a pénzt. A harmadát Malchárek kapja, a második harmadot az SDKÚ, és a harmadik harmadot a Nemzeti Vagyonalap négy funkcionáriusa kapná (Bubeníková, Jurica, Grošaft, és Janota). Haščák attól tart, hogy Palacka többet akar majd, ugyanis az eladást a kormánynak is jóvá kell hagyni, és Palacka fizeti ki Ivan Miklošt. Azt mondaná ezért Palackának, hogy kevesebb jutalékot kaptak. A probléma ezzel azonban az, hogy az Electricité de France lényegében állami cég, így nem tudja egyenesen fizetni Haščáknak a jutalékot, hanem csak egy tanácsadócégen keresztül, ez az úgynevezett EPIC lesz. Palackának viszont nem okozna gondot az EPIC-en keresztül megtudni, mennyi a valódi jutalék. Haščák ellenben abban biztos, hogy a Nemzeti Vagyonalap funkcionáriusainak muszáj, hogy adjon 45 millió koronát, ha azt akarja, hogy együttműködjenek, mert övék a legnagyobb felelősség, és nekik van a legtöbb munkájuk vele, annak ellenére, hogy rendszeresen csak 2-3 millió koronát kapnak az ügyletekből. A jutalék a Nyugat-szlovákiai cégből azonban minden áron az MKP-nak, azaz Világinak kell hogy menjen. Ennél a cégnél körülbelül 300 millió eurós eladási árral számol Haščák, ami a német E.ON-tól körülbelül 4-6 millió euró jutalékot jelent. Ennek az elosztásával nem fognak foglalkozni, ugyanis a 49 százalékot birtokló német RWE Energy egyelőre nem mutat hajlandóságot a 41 százalék megvételére.

A szlovák kőolaj vezetékek karbantartója (Transpetrol a.s.)

A Transpetrol ügyletiből származó 3,5 millió dolláros jutalékot egy orosz céggel tervezik nyélbe ütni, amelyben az MKP is érdekelt lesz. Az MKP egyébként azt szeretné, ha a tranzakciót még a választások előtt nyélbe ütnék. A motiváció nem csak a jutalék, hanem a Transpetrol viszonya a Slovnafthoz, azaz a MOL-hoz. A tranzakció mögött lényegében három ember áll, az egyik a Transpetrol igazgatója Czucz István, a másik az MKP akkori elnöke, Bugár Béla, illetve nagy valószínűséggel a harmadik pedig Világi Oszkár. Bugár Béla egyébként perrel fenyeget mindenkit, aki azt állítja, hogy Hídas politikusok is részt vettek az ügyletekben.

Nemzeti Vagyonalap

Haščák vázolja Malcháreknek a Nemzeti Vagyonalap működéséről szóló új koncepcióját, ez esetben főleg személyek cseréjéről van szó, azaz hogy bizonyos emberek helyére számukra megfelelő, együttműködő saját embert helyeznének, tehát a Nemzeti Vagyonalapba olyan embereket kell ültetni, akik a Penta befektetői csoport érdekeit fogják szem előtt tartani.

Pozsonyi reptér

Felmerül a kérdés a pozsonyi reptér privatizációjával kapcsolatban. Kiválasztottak egy tanácsadót, a Meinl Bank személyében, ezt a Meinl bankot Haščák választotta ki. Ebben a privatizációs ügyben nincs MKP-s, vagy más érdekszféra.

Egy új politikai párt

Haščák azt monbdta Malcháreknek, hogy a Pentás partnereikkel megbeszélték, hogy csinálnak egy új politikai pártot, akinek azt tervezték, hogy Richard Rybníček, a szlovák TV akkori igazgatója lesz a pártelnöke. Most próbálnak Rybníčekről adatokat szerezni, aki egyébként még nem is tud új funkciójáról, még nem beszéltek vele erről. Mellékesen jegyzi itt meg Haščák, hogy Rybníčeknek vannak kapcsolatai a KDH-val.

A szlovák média helyzete

A Nový Čas nevű újság ellen körülbelül évente 500 pert indítanak, és nagyjából húsznak kell csak fizetniük, néhány millió koronát. Addig, amíg valaki nem nyer valamelyik újság ellen egy olyan pert, ami 100-200 millió koronás kártérítéssel jár, addig nem lehet befogni az újságok száját. Haščák azt javasolta Malcháreknek, hogy a Plus 7 dní újságot pereljék be 5 millió koronával, nem derült ki az anyagból, hogy milyen okból kifolyólag.

A fentiekből tisztán látszik, hogy csak néhány perc alatt töménytelen mennyiségben röpködtek a dollár, euró, és korona milliók. Nem állítjuk, hogy a fent olvasottak tények, ezt egyedül a vizsgálatok után állíthatjuk, de ha ennek bármiféle valóság alapja van, akkor azt kell, hogy mondjam, felettébb érdekes a demokratikus rend Szlovákiában. Két ember néhány órás beszélgetése alatt fél Szlovákiát „lerabolta”, és ennek még korántsincs vége.

Folyt.köv.