Szerbia: túl nagy a kormány befolyása a médiára

A szerb Korrpucióellenes Tanács 2011 végén kiadott jelentése szerint a média és a kormány közötti kapcsolatok nagyon szorosak – számolt be a SETimes. A kormányt alig kritizálják a médiában, ami nem meglepő annak fényében, hogy állami intézményektől származik a szerb média reklámbevételeinek egynegyede.

A média és a kormány közötti összefonódások aggasztó méreteket öltenek Szerbiában – áll az ország Korrupcióellenes Tanácsa által tavaly év végén kiadott jelentésben. A beszámoló szerint már nincsen olyan médium, amelyből az állampolgárok teljeskörű és objektív tájékoztatást kaphatnának.

A nézők is arra panaszkodnak, hogy a kormányt a sajtóban nem éri komoly kritika, és az újságírók láthatóan vigyáznak, nehogy kellemetlen kérdéseket tegyenek fel, így arról sem igazán kérdezhették a kormányt, hogyan tovább azután, hogy Szerbia egyelőre nem kapott EU-tagjelölti státuszt. Elrettentő például szolgálhat például Suzana Trninićnek, a B92 televízió- és rádióadást is üzemeltető tartalomszolgáltató újságírójának esete, akire háromezer euróra büntettek, mert a parlament szóvivőjét a Hágában raboskodó Franko Simatović, Milošević állambiztonsági szolgálatának volt főnöke feleségének a Srbijagasnál való állítólagos foglalkoztatásáról kérdezte. Egyre gyakrabban perelik be a médiumokat kormánytisztviselők hasonló esetekben, és a bíróság rendszerint a politikusok javára dönt.

A beszámolóban vizsgált harminc médium közül tizennyolcnál lehetetlen volt meghatározni a valódi tulajdonosokat. A tizenegy országosan sugárzó TV- és rádióállomás közül kilenc offshore cégek birtokában van, amelyeknek a tulajdonosi szerkezetét szinte képtelenség kibogozni.

A jelentés kitért a média finanszírozására is. Az RTS (Radio-televizija Srbije, a szerb közszolgálati rádió és televízió) például megtagadta a pénzügyi dokumentumok megmutatását a Korrupcióellenes Tanácsnak, és inkább vállalta, hogy büntetést fizet a közérdekű információk biztosának. A  szerb média reklámbevételeinek egynegyede, vagyis 165 millió euró származik állami intézményektől. Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Szövetségének elnöke szerint a nehéz gazdasági helyzet kényszeríti arra a különböző médiumokat, hogy elfogadjanak pénzt az államtól és cserébe engedelmeskedjenek, különben tönkremennének. Obradović úgy fogalmazott, hogy kormányzati tisztviselők által végrehajtott rendszerszintű korrupcióról van szó.

A Tanács a PR-ügynökségeket is vizsgálta, és arra az eredményre jutott, hogy néhánynak közülük nagyon jelentős a szerepe a reklámpiacon, ugyanis nem csak hirdetési felületet vásárolnak fel a médiában, hanem állami intézményekkel is együttműködnek. Boris Tadić államfő tanácsadója, Srđan Saper, és Belgrád polgármestere, Dragan Đilas a tulajdonosai a legjelentősebb PR-ügynökségeknek, a McCann Ericksonnak, a Multikomnak és Direct mediának.

Az Európai Bizottság az Unióhoz csatlakozni kívánó államoknál a média figyelemmel követését különösen fontos tényezőnek tartja. Szerbia a Freedom House 2011-es listáján a részben szabad országok között szerepel, a 72. helyen áll 196 ország között.