Libériai nyomozás a felgyújtott norvég zászló ügyében

Ellen Johnson-Sirleaf az Igazságügyi Minisztérium elé utalta tüntetők egy csoportjának ügyét, akik múlt szombaton felgyújtottak egy norvég zászlót Monroviában. A fiatalok így tiltakoztak az elnöknő által elnyert Nobel-békedíj ellen.

Miközben a nyugati világ egésze ünnepli a Nobel-békedíjat elnyert Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknőt, hazájában korántsem ilyen egységes a Nobel-bizottság döntésének megítélése. Fiatalok egy csoportja véleményüknek hangot adva múlt szombaton utcára vonult, hogy kifejezzék ellenérzésüket a díj odaítélésével kapcsolatban. A békés tüntetők a Libériai Polgárháború Áldozataiért Mozgalom (Movement of War Victims in Liberia) transzparensét kezükben tartva vonultak a főváros utcáin rendőrségi kíséret mellett, mialatt kortárs libériai gospel dalokat énekeltek. A menet az Európai Unió monroviai követsége előtt gyűlt össze, ahol lángra lobbantottak egy norvég zászlót, ezzel bírálva a Nobel-bizottság döntését.

Az elnöknő az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult azzal az utasítással, hogy alaposan vizsgálják ki az esetet. Norvégiai útjáról megérkezve szerencsétlennek nevezte az incidenst, s arra kérte az elkövetőket, hogy kérjenek bocsánatot a norvég kormánytól.

Ellen Johnson-Sirleaf a napokban vehette át Oslóban a rangos Nobel-békedíjat, melyet az odaítélő bizottság szerint „a nők jogaiért folytatott erőszakmentes küzdelme” miatt érdemelt ki. A díjat az elnöknő megosztva nyerte el: a kitüntetettek között volt még egy szintén libériai békeaktivista, Leymah Gbowee, aki a polgárháború lezárásában játszott szerepet, valamint Tawakkul Karman jemeni aktivista is. Utóbbi szintén a nők jogaiért szállt síkra hazájában.

A libériai tüntetők csoportjának vezetője, Tyrone Marshall az Európai Unió felé intézett felhívásában kifejtette, hogy az elnöknő nem méltó egy ilyen tekintélyes, az egész világ által tiszteletben tartott elismerésre. Felhívta arra a figyelmet, hogy Johnson-Sirleaf egyike volt azoknak, akik a 14 évig tartó véres polgárháború finanszírozásában részt vettek. Így közvetett módon felelőse az elhúzódó konfliktusnak, mely 250 ezer libériai halálát okozta, köztük nőkét és gyermekekét is. A tüntetők csoportja azt is felrótta az elnöknőnek, hogy nem valósította meg teljes mértékben a Libériai Igazság és Megbékélés Bizottsága (TRC – Liberia Truth and Reconciliation Commission) által megfogalmazott ajánlásokat, mely véleményük szerint már önmagában elegendő okot szolgáltat arra, hogy megtagadják tőle a világméretű megbecsülést.

A múlt heti volt az első megmozdulás Libériában, amely valamelyest hasonlít az arab tavasz tiltakozásainak jellegére, még ha céljaiban és támogatottságában jelentősen el is tér attól. Sok libériai ugyanis elítéli a mostani tüntetést: szerintük a szólásszabadság gyakorlása során a fiatalok túl messzire mentek, s alábecsülték tettük esetleges következményeit.