A válságban is terjeszkedik a maffia

Ha végigsétálnánk a Buenos Aires-i Florida sétányon, valószínűleg vegyes érzésekkel távoznánk onnan. Ennek az az oka, hogy a turistavonzó körzetet különböző maffiacsoportok lepik el, akik hamisított árukkal árasztják el azt. Valódinak tűnő krokodil emblévál ellátott pólókkal, Lego dobozokkal, márkásnak tűnő napszemüvegekkel standolnak – csak, hogy néhány portékát említsünk. Milyen problémákat vet fel a helyzet, és hogyan lehet kiiktatni a bóvlikat?

Kiszorulnak a kiskereskedők a piacról

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eredeti árukat forgalmazó üzletek tulajdonosai általában nagyon magas bérleti díjat fizetnek, amihez természetesen társadalombiztosítási díj, és különböző adók dukálnak. Ezzel szemben az utcai árusok egy pesoval sem járulnak hozzá az argentin költségvetéshez. Minden, amit eladnak, hamisítvány, amire ráadásul garanciát sem vállalnak. Ez azonban másodlagos szempont a fogyasztónak, a tendencia azt mutatja, hogy elsődleges preferenciája mégiscsak a termék ára. Ez persze nem megvetendő, főleg egy gazdasági recessziós hullám közepén.

A válság hatása azonban így halmozottan jelentkezik a kiskereskedők üzleteiben. A hatóságok épp ezért attól tartanak, bármelyik pillanatban tettlegességig fajulhat a versengés. A félelem nem alaptalan, hiszen a hamis árukat kínáló árusok csak a múlt hét folyamán háromszoros visszaesést okoztak „kereskedőtársaiknak”. A tisztességes üzletet vezetők most közös erővel próbálnak érvényt szerezni akaratuknak, hogy a hatóság tüntesse el az utcákról az engedéllyel nem rendelkező, vándorárusokat. Hatósági segítség nélkül, nem hajlandóak több adót fizetni. Igen ám, de nem olyan egyszerű felszámolni a maffia által irányított „üzleteket”.

Jövedelmező üzletág

A látszólagos instabilitás ellenére, hatalmas profit rejlik a tiltott kereskedelmi gyakorlatban. A Florida-, az Avenida de Mayo-, és a Plaza San Martín sétányok között realizált nyereség értéke havonta körülbelül negyven millió peso körül (kb. tízmillió dollár) mozog.

Kik állnak a háttérben?

Természetesen ez nem néhány önálló „üzletember” összegzett jövedelme. Komoly hálózatot épített ki nekik a maffia. Maguk az utcai árusok csak a fizikai megtestesítői az üzletnek, akik „kötelezettségeik” teljesítésének hiányában testi fenyítésnek vannak kitéve. Ilyen bevett gyakorlat például a naponta fizetendő 100-300 peso értékű védelmi díj, melynek mulasztása testi bántalmazást, és a piacról történő kiutasítást vonja maga után. 

Az igaszságszolgáltatás azonban tehetetlen, néhány sikeres rajtaütéssel megritkíthatják ugyan a piacot, felszámolása azonban lehetetlen vállalkozás. A maffia kifinomult és tökéletesen felépített apparátussal rendelkezik, korrupt hivatalnokok és ügyvédek biztosítják működését természetesen névtelenül. A kereskedelem igazi áldozatai maguk az utcára kényszerülő-, arcukat vállaló árusok, akik többszörös fenyegetésnek vannak kitéve.