Továbbra is szabad az internetes zeneletöltés

Az Európai Bíróság kimondta, hogy az internetszolgáltatókat nem lehet arra kényszeríteni, hogy szűrőrendszereket telepítsenek hálózatukra az illegális letöltések kiszűréséhez. A zeneipar kalózpéldányok elleni küzdelméhez kapcsolódó ítéletet Belgiumban hozták, de az Európai Unió összes tagállamára vonatkozik.

A döntés előzményeként 2004-ben a SABAM nevű belgiumi jogvédő szervezet, a magyar Artisjus megfelelője bírósági úton kötelezte a Scarlet Extended internetszolgáltatót, hogy olyan szűrőrendszert építsenek ki, amely megakadályozza, hogy a hálózatán a felhasználók a Sabam kínálatához tartozó zenéket cseréljenek egymás között, mivel a SABAM – amely zeneművek harmadik fél általi felhasználásának engedélyezésével foglalkozik – arra a következtetésre jutott, hogy a Scarlet szolgáltatásait használó internetezők engedély és jogdíjfizetés nélkül töltenek le az internetről az ő katalógusában szereplő műveket úgynevezett „peer-to-peer” hálózat segítségével.

A Scarlet fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a belga bírósági döntés az adatátvitel nyomon követésének általános kötelezettségét írja elő számára, ami pedig összeegyeztethetetlen az elektronikus kereskedelemről szóló európai irányelvvel és az alapvető jogokkal, a belgiumi bíróság pedig ekkor az Európai Bírósághoz fordult a kérdés tisztázása érdekében.

Tény, hogy a kérdésre régóta keresik a megoldást, hiszen az illegális letöltések a szerzőknek komoly bevételkiesést okoznak kérdés azonban, hogy az ő érdekük az általános uniós vagy uniós állampolgári érdekek elé helyezhetők-e.

Erre a kérdésre adott most az Európai Bíróság minden bizonnyal jelentős és nagy gyakorlati kihatású ítélete most választ mikor a Scarletnek adott igazat, és kimondta: „ellentétes az uniós joggal az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatónak az olyan szűrőrendszer létrehozására való kötelezése, amely a szolgáltatásain áthaladó valamennyi elektronikus adatátvitelt érinti, amely teljes ügyfélkörére megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, amely megelőző jellegű, amelynek költsége kizárólag a szolgáltatót terheli, és amely időbeli korlátozás nélküli.”

Az Európai Bíróság álláspontja szerint az ilyen általános megfigyelés pedig nincs összhangban az európai joggal mivel az ilyen szűrők kötelezővé tétele ellentétes azzal a tilalommal, miszerint nem írható elő általános nyomon követési kötelezettség a szolgáltató számára.

Ellentétben áll emellett azzal a követelménnyel is, hogy igazságos egyensúlynak kell fennállnia egyfelől a szellemi tulajdonjog védelme, másfelől a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez fűződő jog – tekintettel arra, hogy a forgalom rendszerszerű elemzése, illetve a felhasználók IP címének összegyűjtését és azonosítását védett személyes adatokat sértene, lehetővé téve az említett felhasználók pontos azonosítását – illetőleg az információk fogadásának és közlésének szabadsága között. Arról nem is beszélve, hogy egy összetett, drága és állandó rendszer telepítése, ráadásul saját költségen, sértené az internetszolgáltató üzleti szabadságát.

Az ítélet végül azt is kimondja, hogy „az internetszolgáltatókat egy-egy meghatározott oldal blokkolására felszólíthatják a tartalomelőállítók, mivel az európai elektronikus kereskedelemről szóló direktívával csak a teljeskörű szűrés lenne ellentétes”, mellyel részleges megoldást azért biztosított a jogvédő szervezetek számára is az illegális letöltés elleni harcban.