Gingrich amnesztiát adna az illegális bevándorlóknak?

Az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kijelentései miatt támadják ellenfelei Newt Gingrichet. A volt házelnök a legutóbbi elnökjelölti vitában úgy fogalmazott: nem szabadna kitoloncolni az országból azokat, akik régóta az Egyesült Államokban élnek, amerikai családtagjaik vannak és szoros kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Mitt Romney szerint ez a megjegyzés az illegális bevándorlóknak adott amnesztia felé tett lépéssel ér fel. Gingrich kitart álláspontja mellett, ám így elveszítheti az iowai konzervatív szavazókat.

Utat nyitna az illegális bevándorlóknak adott amnesztia felé Newt Gingrich republikánus elnökjelölt – vádolják versenytársai a New York Times beszámolója szerint. A Képviselőház egykori elnöke kedden, a CNN által közvetített vitában tett olyan kijelentéseket, hogy „humánus” migrációs politikára lenne szükség, amelynek nem lehet célja a már hosszabb ideje az Egyesült Államokban tartózkodó, a helyi közösségekben gyökeret eresztett bevándorlók kitoloncolása. „Ha nemrég jöttél ide, nincsen semmilyen köteléked az országhoz, haza kell menned. Ha viszont itt vagy huszonöt éve, van három gyermeked és két unokád, adót fizetsz, betartod a törvényeket, helyi templomba jársz, akkor nem hiszem, hogy erővel kéne elválasztani téged a családodtól” – mondta.

Gingrich nagy vihart kiváltó megjegyzéseire a helyszínen élesen válaszolt Michele Bachmann és Mitt Romney. Bachmann szerint 11 millió illegális bevándorló juthatna így állampolgársághoz, míg Romney arra helyezte a hangsúlyt, hogy ezzel azok kerülnének hátrányba, akik a sorukat kivárva, legálisan érkeztek az országba. Romney a vita óta is napirenden tartja a témát. Szerinte Gingrich kijelentései „amnesztiára” utalnak, ráadásul egy ilyen folyamatról nem lehet tudni, hogy hol érne véget: „Mi van azzal, aki húsz éve érkezett? Aki tizenkét éve? És aki tíz? Öt? Három?” – kérdezte. 

Gingrich azonban visszautasítja, hogy amnesztiaként jellemezzék az elképzeléseit, és Romney-nak a Twitteren azzal vágott vissza: árulja el akkor ő, hogy mi a pozíciója az illegális bevándorlók állampolgársághoz jutását illetően. A megjegyzéssel egy 2007-es interjúra utalt: Romney akkor támogatásáról biztosította a később elbukott törvényjavaslatot, amely rögzítette volna az illegálisan érkezettek legális állampolgárságának feltételeit. Romney szerint ugyanakkor nincs ellentmondás az akkori és a mostani álláspontja között, és soha sem támogatta, hogy bárkit is különleges elbánásban részesítsenek. 

A korábbi házelnök – Bill Clinton egykori nagy politikai ellenfele – a republikánus párt konzervatív szárnyának legújabb favoritja a jövő évi elnökjelöltségre. A Mitt Romney-val elégedetlenek a nyáron előbb Michele Bachmann képviselőnőt támogatták, majd megmentőként fogadták az augusztusban versenybe szálló Rick Perry texasi kormányzót. Perry azonban gyengén teljesített a vitákon, és miután a szintén indulásra biztatott Chris Christie pedig hosszas habozás után végül úgy döntött, hogy kimarad a mostani kampányból, a figyelem Herman Cainre irányult. Cain népszerűségét viszont kikezdték személyes botrányai, és a külpolitikai ismeretek terén is fény derült súlyos hiányosságaira.

Most Newt Gingrich van soron, akinek a kampányát már közvetlenül az induláskor leírták az elemzők, és több munkatársa is távozott belső feszültségek miatt. Gingrich azonban folyamatosan növelte a népszerűségét az elmúlt hónapokban, és a CNN legfrissebb felmérése szerint most először vezet a republikánus jelöltségért folyó versenyben: 24% támogatására számíthat, miközben Romney-ra 20%, Cainre 17% szavazna.

A növekvő népszerűség a média nagyobb figyelmével is együtt jár. Most Gingrich múltját, illetve korábbi kijelentéseit is alaposan vizsgálják – egy ilyen hosszú politikai pályafutás esetén pedig bőven van mit találni. Ezzel a volt házelnök is tisztában van, aki el akarja kerülni versenytársai hibáit, így maga is elismerte: a következő hetek döntik el, hogy van-e reális esélye a jelöltség megszerzésére. Ha jól viseli a támadásokat, jelentette ki múlt héten, akkor tovább erősödhet, viszont ha szerencsétlen kijelentéseket tesz vagy más ostobaságot csinál, akkor a szavazók azt kérdezik majd: „ki a következő?”.

Eddig úgy tűnt: nem lehet kizökkenteni Gingrichet. Nem csökkent akkor sem a népszerűsége, amikor azzal foglalkoztak újságcikkek, hogy a politikából való visszavonulása után alapított tanácsadói cége a később állami megmentésre szoruló Freddie Mac jelzáloghitelezőnek is dolgozott. Az illegális bevándorlással kapcsolatos kijelentései kapcsán viszont most össztűz alá került, ráadásul emiatt a kiemelt jelentőségű Iowa államban is könnyen bajba kerülhet. 

A legutóbbi, részben még a vitát megelőzően készített felmérések szerint Gingrich vezetett Iowában: a CNN által publikált adatok szerint 27%-on áll, miközben Romney a republikánus szavazatok 20%-ra számíthat, a harmadik pedig Ron Paul 16%-kal. A New York Times választási elemzője, Nate Silver szerint nem kell feltétlenül visszaesésre számítani, és a felmérések szerint önmagában a bevándorlókkal kapcsolatos kérdés nem olyan, ami valamilyen irányba megváltoztatja valakinek a szavazatát. Nem biztos azonban, hogy ez Iowára is igaz: Terry Branstad-nek, az állam republikánus kormányzójának egy munkatársa úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy az átlagosnál kozervatívabb iowai választók számára elfogadhatatlanok lehetnek Gingrich kijelentései, és lesznek olyanok, akik emiatt gondolják meg magukat.

Nem véletlenül csapott le Romney a kijelentésekre. A volt massachusettsi kormányzó rendelkezett a legstabilabb támogatottsággal az év folyamán, de eddigi inkább biztonságinak számító kampányával nem sikerült kellőképpen meggyőznie a republikánus bázist. Az előválasztások közeledtével most agresszívebb stratégiára váltott: az lehet a célja, hogy Iowa és New Hampshire megnyerésével már a legelején eldöntse a küzdelmet. Ha ezt Gingrich meg akarja akadályozni, akkor Iowában feltétlenül jól kell teljesítenie. Még nem egyértelmű, hogy a bevándorlással kapcsolatos álláspontja mennyire nehezíti ezt meg, de az biztos: hat héttel a jelölőgyűlés előtt már egyre kevesebb hibát engedhetnek meg maguknak a jelöltek. 

Tábor Áron

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »