Amerika nemzetbiztonsági kérdéseiről vitáztak

A republikánus elnökjelöltek legutóbbi washingtoni vitáján számos komoly nemzetvédelmi kérdés került napirendre, amelyek jelentősen megosztották a részt vevő feleket. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a két legnépszerűbb jelölt, Mitt Romney és Newt Gingrich, szinte semmiben nem értenek egyet, ám álláspontjaikat annál határozottabban képviselik. Herman Cain-ről viszont ezúttal is kiderült, hogy a külpolitika egyáltalán nem az erős oldala.

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg november 22-én, Washingtonban a republikánus elnökjelöltek hivatalos vitáját, amely ezúttal a nemzetbiztonságot érintő legfontosabb kérdésekre fókuszált, tudósított a CNN.

A vitát megelőzően az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy Newt Gingrich kissé váratlan, erőteljes előretörése a republikánus mezőny népszerűségi mutatóiban, mennyire változtatja meg a korábbi vitákon tapasztalt visszahúzódó magatartását, hiszen először vehetett részt hivatalos vitaesten komoly eséllyel rendelkező jelöltként. Sokan várták azt is, hogy Herman Cain vajon fog-e ismét Líbiáról beszélni korábbi bakija után, illetve képes lesz e bizonyítani, hogy külpolitikai kérdésekben is tájékozott. Rajtuk kívül részt vett még a vitán Mitt Romney és Rick Perry, akik eddig is meghatározó alakjai voltak az elnökjelöltségi küzdelmeknek, valamint Michele Bachmann Nemzetvédelmi és Hírszerzési Ügyeket Felügyelő Bizottsági tag, Jon Huntsman, egykori kínai nagykövet, Ron Paul és Rick Santorum.

Az első komoly összetűzés a jelöltek között az illegális bevándorlók helyzetének megvitatása közben alakult ki. Newt Gingrich hangsúlyozta a mexikói határ biztosításának fontosságát, valamint megbüntetné azokat, akik illegális bevándorlókat alkalmaznak bármilyen munkakörben is. Ugyanakkor egy érdekes javaslattal állt elő a már amerikai területen élő illegális bevándorlókra vonatkozóan. Támogatná azoknak a személyeknek a maradását, akik már egy évtizede Amerikában élnek, adót fizetnek és családot alapítottak. „Nem alkalmazhat a párt olyan bevándorlás politikát, amely családokat választana szét. Nem kell állampolgárságot adni nekik, de nem kell elüldözni sem őket” – fejtette ki véleményét a szövetségi képviselőház egykori elnöke. Rick Perry azonban emlékeztette őt egy általa is aláírt 2001-es rendeletre, amely az illegális bevándorlók gyerekeire külön tandíjat rótt ki az államilag támogatott oktatási intézményekben is. Mitt Romney szerint az amnesztia egyáltalán nem helyes, csak a további vonzerőt növelné. „Ha azt mondjuk, hogy az emberek, akik törvénytelenül települtek be az országunkba, itt maradhatnak életük végéig, az csak arra fog ösztönözni másokat is, hogy próbáljanak meg illegálisan jönni hozzánk” – érvelt Romney.

Komoly vitát váltott ki a védelempolitikára fordítandó jövőbeli költségek témája is. Ron Paul nemcsak a külföldön szolgáló katonák visszahívását és a missziók forrásainak csökkentését szorgalmazza, hanem megkérdőjelezi az USA nemzetközi humanitáriánus segélyeinek fontosságát is, köztük az AIDS és egyéb súlyos betegségek elleni küzdelemre fordított segélyeket Afrikában. „A segélyezés a leghaszontalanabb, az emberek többségének semmi jót nem nyújt. Elveszed itthonról a szegény emberektől a pénzt és végül a gazdag embereknek juttatod egy szegényebb országban” – hangzott a sajátos megfogalmazás tőle. Rick Perry a pakisztáni segélyeket szüntetné meg, amelyet Michele Bachmann meglehetősen naiv lépésnek nevezett, mivel Pakisztánnak nukleáris fegyverei vannak, és kockázatos volna tovább rontani a két ország viszonyát.

Mitt Romney a jelenlegi politikai vezetést hibáztatja, amiért csökkenteni kell a védelmi kiadásokat, és amennyiben rajta múlna, biztosan nem vonna el forrásokat e területről. A nemzetvédelemre fordított pénzek csökkentése drákói lenne véleménye szerint, és nem engedheti meg magának az ország. Rick Perry viszont jelentősen csökkentené a védelempolitika költségvetését. „A nemzetvédelemben van, amit sokkal olcsóbban is meg lehet valósítani, ezért a kiadások csökkentése szükséges és elkerülhetetlen” – állítja Newt Gingrich is.

Az Afganisztánban szolgáló katonák sorsa is erősen vitatott a jelöltek körében. Romney még Obama tervénél, így 2014-nél is tovább tartaná a térségben az amerikai katonákat. Ezzel szemben Ron Paul és Jon Huntsman is hazahozná a legtöbb katonát a lehető legrövidebb időn belül. Huntsman szerint semmi szükség nincs 100 000 katonára ott, helyettük inkább a pilóta nélküli repülőkre és kis létszámú speciális csoportokra bízná a terrorizmus elleni küzdelmet.

Wolf Blitzer CNN riporter, aki a vita moderátora volt, felvetett egy újabb érdekes témát az elnökjelöltek számára, amikor azt kérdezte, hogyan biztosítanák a repülőtereket és a közlekedést a terrorfenyegetettséggel szemben. Rick Perry nem sokat törődne e kérdéssel, mert elnöksége alatt privatizálná az Amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóságot. Rick Santorum azonban újabb szigorító intézkedéseket vezetne be, az ő kormánya még alaposabban kutatna át és ellenőrizne minden muzulmán utast. Herman Cain hasonlóképpen cselekedne. Ron Paul megfedte riválisait, amiért polgári szabadságjogokkal ruházzák fel a terrorizmus elleni harcot, és etnikai alapon választják ki a terrorizmus gyanúsítottait.

A republikánus elnökjelöltek többnyire egyetértenek abban, hogy a közel jövőre nézve a legkomolyabb fenyegetést Irán jelenti az Egyesült Államok számára, és vele valószínűsíthető leginkább egy esetleges háború. Newt Gingrich kijelentette, hogy ő nem riadna vissza Irán Izrael felőli megtámadásától, ha nem lesz ennél jobb lehetőség, de a támadásnak az iráni politikai vezetést és politikai rendszert egyaránt meg kell döntenie.

Herman Cain szintén támogatná Izraelt, és támadást indítana onnan Irán ellen, amennyiben világosak a célok, illetve az, hogy mit is jelentene a győzelem, fogalmazott ezzel kapcsolatban. Cain esetében valóban felmerülnek a legalapvetőbb kétségek is a külpolitikai tájékozottságot illetően. Ez a vita sem maradt baki nélkül. Herman Cain ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak nyomást kell gyakorolnia a jövőben a szövetségeseire, hogy ne vásároljanak Szíria olaj készleteiből. A probléma ezzel mindössze az, hogy az Európai Unió, aki korábban a szíriai olaj 90 százalékát importálta, már szeptemberben bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be az országgal szemben, amely az olaj vásárlására is kiterjed. Ehhez képest már nem is volt megdöbbentő Cain egyetlen egyéni indoklása az esetleges iráni háború nehézségét illetően, amikor azt fejtette ki, hogy azért nem lesz könnyű a háború, mert hegyvidékről van szó. Az elnökjelöltek közül Mitt Romney nem látja egyelőre indokoltnak Irán megtámadását, csupán gazdasági szankciókat vezetne be.

Az elnökjelöltek vitája elsősorban azt mutatta meg, hogy a republikánus pártnak nincs egységes szemlélete az USA nemzetvédelmének kérdéseiben, komoly megosztottság és ellentétek vannak az egyes jelöltek nézetei között. A választási eredmények így a győztes jelölt személye mellett arra is választ adhatnak, hogy a republikánus szavazók a leglényegesebb kérdésekben milyen véleményt formálnak, melyik álláspontot támogatják a megosztott mezőnyben. A vita estjének napján a CNN és az ORC Nemzetközi Közvélemény-kutatási cég közös felmérése azt mutatta ki, hogy a republikánusok 24 százaléka Newt Gingrichet látná legszívesebben elnöknek, míg a korábbi népszerűségi listát vezető Mitt Romney 20 százalékkal a második.