Leckét kapott Európa válságkezelésből

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök londoni körútja során találkozott II. Erzsébet királynővel és David Cameron miniszterelnökkel is. A látogatás nem titkolt célja a két ország kapcsolatának szorosabbá fűzése, minél vonzóbbá téve a negyedik legnagyobb latin-amerikai gazdaságot a külföldi befektetők számára. Santos emellett „ajánlásokat” is megfogalmazott Európának és az USA-nak a gazdasági világválság kezelésére vonatkozóan.

„A latin-amerikai országok nem ülhetnek karba tett kézzel azt figyelve, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasági és pénzügyi válsága milyen hatással lesz majd rájuk.”

Ezek voltak Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szavai Londonban, ahol konferenciai beszédében Latin-Amerika jövőjét és lehetőségeit vette górcső alá.

Az angolszász és a spanyolajkú országok közötti párbeszéd elősegítésére létrehozott alapítvány székhelyén, a Canning House-ban, a kolumbiai elnök úgy nyilatkozott, hogy „elkövetkezhet Latin-Amerika évtizede, most, amikor a világ figyelme e régió mint lehetséges stratégiai partnerek felé fordul, a világgazdaság problémáinak megoldásához.”

Santos londoni látogatásának célja elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása, és a külföldi tőke Kolumbiába való csábítása volt.

A kolumbiai elnök hangsúlyozta a térség országainak gazdasági növekedését, politikai stabilitását, amelyek mind elősegítik az integrációt és a közös munkát, és amelyekkel igazi hatalommá vállhatnak.

Ez a konferencia volt Santos angliai látogatásának utolsó állomása, amelynek során fogadta őt többek között a brit miniszterelnök, David Cameron és II. Erzsébet királynő is. A megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok erősítését szolgálták. A brit külügyminiszter, Williem Hague már egy tavalyi egyeztetés során úgy fogalmazott, hogy „akárhonnan is nézzük, Latin-Amerika jelentős potenciált képvisel”. 

Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint a The Economist című lap egyik legutóbbi jelentése, amely – a latin-amerikai régió előző évi növekedését alapul véve – azt írta, hogy a térség 2025-re megkétszerezi az egy főre jutó éves bruttó hazai termék nagyságát, ami átlagosan  22 millió dollár/fő értéket mutathat így.

Emellett Santos utalt a HSBC Bank tanulmányára, amely 2050-re azt prognosztizálta, hogy a térség öt országa – Brazília, Mexikó, Argentína, Kolumbia és Venezuela – ott lesz a világ 30 vezető gazdasága között.

Santos üzenete Európának és az USA-nak a gazdasági világválságban

A kolumbiai elnök fontosnak tartotta kiemelni – újabb „jópontként” Latin-Amerika mellett -, hogy a régiót kevéssé érintette meg a világgazdasági válság, köszönhetően a megfelelő fiskális és monetáris politikának. 

Véleménye szerint Európának és az Egyesült Államoknak ugyanazt a „gyógyszert” kell alkalmazniuk a hiány leküzdésére, mint amit Latin-Amerikának „írtak fel” néhány évvel ezelőtt, különben a világválság hatásai ellen képtelenek lesznek védekezni – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek.

Santos a jelenlegi helyzetben – amikor a világpiacok részvényei újra mélyzuhanásba kezdtek az USA és Európa adósságállományának növekedése miatti aggodalomtól – ekként figyelmeztette az európai vezetőket: „A világ változóban van. Most mi mondjuk: tegyék rendbe a házuk táját, mert a rendetlenség ránk is kihat”.

Latin-Amerika, és különösen Kolumbia – erős pénzügyi rendszereinek köszönhetően – eddig viszonylag jól el tudta magát szigetelni az eurózóna krízise elől, alacsonyan tudták tartani az adósságszintet, magas színvonalú banki eszközök és szolid infláció mellett.

Dél-Amerika harmadik legnagyobb országának vezetője kifejezte azon aggodalmát is, hogy a fejlett, iparosodott államok nem lesznek képesek meghozni a megfelelő intézkedéseket, így példát sem mutatnak a válságkezelésben a világnak.

“Teljes mértékben fel vagyunk készülve, azonban senki nem vállhat teljesen ellenállóvá az ilyen jellegű helyzetekben.”

Az elnök meglátása szerint Kolumbia ebben az évben – Venezuelát megelőzve – a negyedik legnagyobb latin-amerikai gazdasággá nőheti ki magát, ami köszönhető az átlagosan 5,5 százalékos növekedésnek.

A hétfői londoni befektetői csúcstalálkozón a Kolumbiai Központi Bank elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ország fejlődési mutatói biztatóak az infrastruktúrában, építőiparban, mezőgazdaságban, bányászatban. A legfontosabbnak a kávé ipari termelésének növekedését tekintette, olyan újabb generációs, fiatal kávécserjék ültetésével, amely jobban ellenáll a fertőzéseknek.

“Egy spanyol vállalkozó helyében, és amennyiben lehetőségeim engednék (…) számomra Kolumbia ígéretes befektetési lehetőség lenne, ahol szükség is van erre a kapacitásra” – mondta Santos.

Biztonsági helyzet javítása

„Minden kolumbiai elnök álma az, hogy békét hozzon országának az 50 éves háború után. Bízom benne, hogy ez megtörténik velem, de nem esem abba a hibába, hogy újra tévedjek. Nem okozhatok csalódást a kolumbiai embereknek… Ami nekik jó, az jó nekem is.”

Santos nagy hangsúlyt fektet a biztonsági helyzet javítására, amellyel külföldi befektetőket vonzana az országba. A biztonsági erők jelenlétét és Alfonso Cano, a FARC vezetőjének meggyilkolását a “lázadók” elleni utolsó csapásként értelmezte.

A FARC új vezetőjével,Timoleón Jiménezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem sokban különbözik elődjétől, és megismételte azt az augusztusi felhívását, mely szerint a félkatonai csoportoknak egyetlen választása van: letenni a fegyvert és elkezdeni a tárgyalásokat a kormánnyal.

“Nem tartom elképzelhetetlennek”, hogy Jiménez, alias Timochenko követi a Bogotá nemrég kinevezett polgármesterének példáját, és egy napon megnyeri a választásokat, ha kész a tárgyalásra és a problémák jogi úton való megoldására – nyilatkozta Santos.

A nyolcmilliós kolumbiai főváros lakói – nem törődve múltjával – azt a Gustavo Petro-t választották meg polgármesterüknek, aki az M-19 nevű csoport egyik gerillája volt.

A kétoldalú kereskedelem és a biztonság fontosságát hangsúlyozva Santos a “békülékenyebb” politikát támogatja a szomszédos Venezuelával, ellentétben az előző elnökkel, Álvaro Uribe-vel.

“Ha bizonyítékaink lennének arra nézve, hogy ő (Timochenko – a szerk.) Venezuelában bújkál, azonnal Hugo Chávez elnökhöz fordulnék, aki előzetesen már biztosított arról, hogy megtenné a szükséges intézkedéseket” – nyilatkozta.

Bár Santos szerint a FARC politikai győzelmet aratott, óvatos volt Latin-Amerika legrégebbi gerillaszervezete jövőjének latolgatásában: “47 éve aktívak, és az ország földrajzi adottságainak köszönhetően könnyen elrejtőznek az erdőkben és a hegyekben. Ha kitartunk, az a gyengülésükhöz és a széthullásukhoz fog vezetni. Lassan el fognak tűnni” – vélekedett.