Mexikó: a húszéveseké a világ?

Pénteken hozták nyilvánosságra Mexikóban a fiatalkorúakról készített nemzeti kérdőívek összesített eredményeit. A számokból egy, a magyartól és általánosságban az európai modelltől jelentősen különböző összetételű népesség és demográfiai szerkezet rajzolódik ki. Mexikó számára létfontosságú, hogy a fiatalok tömegeinek megfelelő életpályát kínáljon egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági válság és a más latin-amerikai országokból érkező diáktüntetések híre hallatán erre most különösen nagy szükség van.

Sokan vannak, néhol mégsem elegen

A felmérés alapjául tehát nem az egész mexikói népességet vették, hanem annak csupán a 12-től 29 évesekig terjedő keresztmetszetét. Ezt a 17 évet felölelő generáció elsőre nem tűnhet soknak, összeszámolva azonban kiderült, hogy 36,2 millióan vannak. Ez hazánk népességének több mint háromszorosa, noha a 112,3 milliós mexikói össznépességi adat után ez korántsem meglepő. Az említett 36 millió fiatal nemek szerinti megoszlásában nem tapasztalunk nagy eltéréseket, ugyanakkor a világon természetesnek tekintett nőtöbblet itt is minimális szinten érvényesül: a fiatalok 50,8 százaléka nő, 49,2 százaléka pedig férfi.

Területi megoszlás tekintetében viszont annál árnyaltabb a kép. A felmérés összesítésekor ugyanis kiderült, hogy a 32 mexikói szövetségi állam közül mindössze nyolcban (Központi Kerület, México, Veracruz, Jalisco, Puebla, Guanajuato, Chiapas és Michoacán) él a fiatalok 52,9 százaléka, ami egy mérsékelten erős népességtömörülés képét vázolja fel előttünk. Vannak tehát olyan területek, ahol viszonylag magas a születésszám, több a fiatal, míg máshol, még ha nem is öregedik el a népesség (az ország egészére ez nem jellemző), de kevesebb gyerek születik a felnőttek arányához képest. Ez a helyzet a fent említett nyolc szövetségi államon kívül eső területeken, például Észak-Mexikó egész területén.

A felmérést a Közoktatási Államtitkárság (Secretaría de Educación Pública – SEP) bonyolította le mintegy 30 ezer ember részvételével. A kérdések szociális és gazdasági jellegűek voltak, például hogy kivel élnek (egyedül, szülőkkel), milyen szolgáltatásokhoz férnek hozzá (oktatás, egészségügy) vagy milyen elfoglaltságaik vannak.

Iskola vagy munka? Vagy egyik sem?

Feltéve, ha egyáltalán van akármilyen elfoglaltságuk. A mexikói fiatalok 21 százaléka ugyanis munkanélküli. Az okok megoszlanak, 2,3 százalék szimplán inaktív, 13 százalék háztartási munkát végez a szülői házban, míg 6,7 százalék munkát keres, de még nem talált. A 36 milliós fiatalságból több mint hétmilliónak azonban nem hogy munkája nincs, de iskolába se jár. A nemek közötti különbség itt is markánsan jelen van, hiszen a tény, hogy ennek a hétmillió embernek a háromnegyede nő azt mutatja, hogy a fiatal mexikói nők ennyivel kisebb valószínűséggel találnak maguknak munkát vagy megfelelő szakmai továbbképzést – főleg a szegényebb vidéki régiókban.

Rodolfo Tuirán, a SEP helyettes államtitkára rámutatott arra, hogy ez a tendencia is regionális téren differenciált, ugyanúgy, mint a fiatalok lakóhely szerinti megoszlása. Az észak-mexikói Coahuilában a legrosszabb a helyzet, ott a fiatalok 31,2 százalékának nincs se munkája, se iskolába nem jár, azaz spanyol rövidítéssel „nini” fiatal (a ni.. ni… összetétel jelentése: se ez, se az). A legjobb mutatóval a közép-mexikói Tlaxcala rendelkezik, az ottani fiataloknak csupán 10,2 százaléka nem rendelkezik jelenleg munkával vagy aktív iskolai tanulmányokkal.

Szexuális szokások

A kérdőív a fiatalok szexuális szokásaira is rákérdezett. Itt a statisztika alsó korhatára 15 év volt. E szerint a 15 és 29 év közöttiek 61,6 százaléka létesített már testi kapcsolatot valakivel. Érdekes a felmérés e részében a tinédzserek adata: minden harmadik 19 éven alulinak (33,6 százalék) volt már intim kapcsolata. Az arány jelentős növekedést mutat a 2000-es felmérés azonos adatához képest, akkor a megfelelő korosztály még csak 22,3 százaléka mondhatta el ugyanezt magáról.

Ennek ellenére pozitívumként emelhető ki az, hogy míg 2005-ben a fiatalok 87,2 százaléka hallott és ismerte a szexuális úton terjedő fertőzésekről és azok megelőzésének módszereiről (ez is nagyon jó arány), addig idén már 92,4 százalék válaszolt igennel a feltett kérdésre.

Digitális ifjúság

A kérdőívnek egyik sarkalatos pontja volt a modern telekommunikációs eszközök birtoklása és ismerete is. Ezen a téren is határozott javulás figyelhető meg az elmúlt évek távlatában, hiszen míg 2005-ben a 12 és 29 év közöttiek 60,8 százaléka tudta használni például az Internetet, addig idén ez a mutató már 69,5 százalékra emelkedett. Az ok lehet egyrészt a vezetékes internetelérés egyre több településen történő elérhetővé tétele, de akár az ily módon naprakész iskolai oktatás is.

Az Internet rohamos fejlődésnek indult Mexikóban, az infrastruktúra kiépítettsége 2000-ben még csak 6,2 százalékos volt, addig 2005-ben 20,1 százalékába, idén pedig a háztartásoknak már 28,5 százalékába volt bekötve az Internet, ami több mint négyszeres javulást jelent alig több mint 10 év alatt. Önmagában az Internet bekötése azonban nem elég, a világhálót saját céljainknak megfelelően használni is tudni kell. Ezt a képességet a mexikói internetezők 38,5 százaléka sajátította el, amit a felmérés a közösségi oldalakon való részvétel alapján állapította meg. Nem meglepő módon a mexikóiak körében is a Facebook tarol, ezen a fiatalok 88,2 százaléka keresi az ismerőseit, míg a Twittert csupán 4,1 százalékuk használja.

Fontos különbség, hogy a digitális vívmányok ismerete terén nem figyelhető meg az az elkülönülés, mint például az álláskeresés területén. Ez azt jelenti, hogy a mexikói nők egyáltalán nem ismerik kevésbé a világhálót, és azon belül is a közösségi oldalakat, mint férfitársaik. Ugyanakkor értelemszerűen nem mindenki csak a Facebook miatt használja az Internetet, sokan vannak, akik célzott információgyűjtésre vagy munkájukhoz használják ahelyett, hogy csak beszélgetnének ismerőseikkel.

Kis család, nagy család

Meglepő eredményt hozott a felmérés azon része, amely arra kérdezett rá, hogy a 12 és 29 év közöttiek kivel élnek. Az elfogadott családmodellben a két szülővel élnek a gyerekek, a mexikói fiataloknak azonban csak 56,2 százaléka mondhatja el ezt magáról. 15,4 százalékuk (főként a megkérdezett generációk idősebb tagjai) már párjával és gyermekeivel él, 14,9 százaléka viszont csak az édesanyjával, 3,8 százaléka pedig az édesapjával együtt.

Az egyedül élőknek is megvannak a saját indokaik arra, hogy miért élik magányosan mindennapjaikat. 21,8 százalékuk egyszerűen saját elhatározásából él egyedül, 18 százalék a tanulmányait hozta fel ürügyül (statisztikailag ide számíthatók például a családjuktól távol lévő egyetemisták is), munkája miatt pedig a megkérdezettek 13,8 százaléka él egyedül.

A felmérésből az is kiderül, hogy ha viszont szerencsés helyzetben vannak és egyedüllét helyett a házasélet jutott osztályrészükül, akkor mi alapján döntötték el azt, hogy ily módon kötik össze életüket a párjukéval. Itt sem volt túl meglepő az eredmény, hiszen toronymagasan, több mint 50 százalékuk említette meg okként a szerelmet. A szerelmen túlmenően a második helyezett indok a leendő párok egyszerű közös elhatározása lett.

Fő az egészség

Mexikó 36 milliós fiatalsága az egészségügyi helyzet terén is jobb körülmények között él, mint évekkel ezelőtt. Mára több mint 26,5 millióan részesülnek egészségügyi ellátásban, ami jóval biztatóbb eredmény a 2005-ös 23,3 százaléknál. ASEP ennek okaként a mexikói biztosítási rendszer (Seguro Popular) kibővítését nevezte meg, amelyben immár minden negyedik fiatal részesülhet. Számottevő a javulás e téren is, mivel egy évvel korábban még csak minden tizedik mexikói fiatal mondhatta ezt el magáról.

További határozott pozitívumként könyvelhető el az is, hogy 2005 és 2010 között sikerült a dohányzást már életükben valamikor kipróbáló fiatalok arányát 32-ről 20,9 százalékra leszorítani.

Ugyanakkor mégsem nevezhetjük összességében egészségesebbnek a fiatalságot, hiszen amíg a dohányzók száma lecsökkent, addig az alkoholos italokat kipróbálók száma meredeken nőtt. 2005-ben még csak 42,1 százalék vallotta be, hogy fogyasztott már életében alkoholt, addig a mostani felmérés során az erre adott igenlő válaszok már 52 százalékot tettek ki, ami 5 év alatt 10 százalékos növekedés. Talán öröm az ürömben, hogy a fiatalok által leginkább keresett alkoholos ital a sör, és nem a töményebb szeszesitalok vagy a népszerű tequila.Nemek közötti megoszlásban a nők kétes érdemei a megfigyelhetők, arányuk az alkoholt már valaha kipróbáltak között 5 év alatt 32,1 százalékról 45,6 százalékra ugrott a SEP eredményei alapján.

Az ország jövője a tét

A fiataloké a jövő. Sokak által hangoztatott rövid és tömör mondat ez, igazságához talán kevés kétség fér. Azt ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy a fiatalok által birtokba vett jövő milyen is lesz, milyen lehetőségeket tartogat az egyes személyek számára. Lesz-e munkájuk? Egységes családban és egészségesen nőhet-e fel a gyermekük? Egy ország szempontjából hihetetlenül fontos kérdések ezek, amelyek megválaszolására hivatottak az olyan felmérések, amiket a SEP készít már évek óta.

Adatsoraikból érdekes és értékes megállapításokat tehet az, aki szemügyre veszi őket, hiszen kirajzolódik előtte, hogy mi az, ahol sikerült javulást elérni, és mely területeken kell még további lépéseket tenni. Látható, hogy a figyelemreméltó sikerek mellett Mexikó legnagyobb problémája jelen pillanatban a munkanélküli és iskolába nem járó, alkoholizáló fiatalok arányának minél alacsonyabb szinte szorítása. Ehhez komplex cselekvés kell, amit remélhetően a többi részterülethez hasonlóan éveken belül sikerül véghezvinni.