Megszorítások: most jön csak a fekete leves

Néhány pozitív részeredményről számolt be első negyedéves jelentésében a Görögország megsegítésére létrehozott bizottsági munkacsoport vezetője, aki ugyanakkor elismerte, hogy a neheze még hátravan.

Nehéz világos képet kialakítani a görögországi helyzet fejlődéséből azon jelentés alapján, amelyet három hónappal a munkájának megkezdése után mutatott be az Európai Bizottság speciális szakértői gárdájának (task force) vezetője, Horst Reichenbach. A beszámolóból kiderül, hogy a görög növekedést és munkahelyteremtést lassító akadályok elhárításában az athéni kormány segítségére siető munkacsoport több területen is részsikerekről számolhat be, de a munka dandárja még hátravan.

„Görögország valóban óriási kihívás előtt áll és nagyon mostoha gazdasági és pénzügyi körülmények között kell eredményeket felmutatnia” – közölte a görög kormánynak technikai segítséget nyújtó szakértői csoportot vezető Horst Reichenbach.

Az uniós technikai támogatás egyik fő célja a kohéziós alapok görögországi lehívásának elősegítése. A munkacsoport feje szerint az elmúlt hónapokban sikerült javítani a görög pénzfelhasználó képességen, aminek eredményeként az abszorpciós képesség most az uniós átlag fölött van. Athénnak összesen 20,4 milliárd euró jár 2007 és 2013 között a felzárkóztatási alapokból. A legfrissebb adatok szerint ennek a keretnek eddig a 60 százalékát kötötték le, 2011 júniusáig ugyanakkor csak a támogatások 28 százalékát fizették ki Görögországnak. Az EU az uniós társfinanszírozási ráta 78-ról 85 százalékra való felemelésével is előmozdítja a források felhasználását és az intézmények hamarosan jóváhagyják azt a javaslatot, ami 95 százalékra emeli az uniós önrészt, csökkentve ezzel a görög költségvetés terheit.

Brüsszel emellett a projektek fontossági sorrendbe állításával és szelekciója révén is elő kívánja segíteni az olajozottabb forrásfelhasználást.

Komoly fejtörést okoz ebből a szempontból az, hogy az öt nagy autópálya-építési beruházásból a pénzhiány miatt négynek a megvalósítását le kellett állítani, ami miatt a koncessziót elnyerő cégek akár be is perelhetik a görög államot. Összesen 1400 kilométer hosszúságú pályaszakasz megépítéséről van szó, amelynek az összköltségét 8,7 milliárd euróra becsülik. A beruházás GDP-re gyakorolt hatását 1,5-2 százalékra, a projektnek köszönhetően potenciálisan létrejövő munkahelyek számát pedig több tízezerre saccolják. Reichenbach csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy a Bizottság szakértői a görög kormánnyal együtt megpróbálnak megoldást találni a problémára.

Egy másik, még a tervezés szakaszában lévő zászlóshajó projekt keretében görög napenergiát töltenének be a hálózati rendszerbe és észak-európai uniós tagállamok számára értékesítenék, amelyek elszámolhatnák azt a megújuló energiákra vonatkozó nemzeti célok teljesítéseként. A HELIOS projekt összköltségét 20 milliárd euróra becsülik.

A szakértői gárda a helyi hatóságokkal egyetemben nagy erőfeszítéseket tesz a görög adóbehajtás rendszerében fellelhető lyukak befoltozására. A jelentés körülbelül 60 milliárd euróra becsüli a befizetetlen adó összegét, amiből 6-8 milliárd eurót viszonylag rövid időn belül be lehetne kasszírozni. Az adók begyűjtését a hellén államban nagyban megnehezíti az érvényben lévő fellebbezési rendszer, ami miatt 30 milliárd euró adó befizetése késik (legalább 165 ezer vitás ügyről van szó). A Bizottság segítségével most olyan törvénymódosításokat készítenek elő, amelyek segítségével át lehetne vágni ezt a gordiuszi csomót.

Ugyancsak a görög munkacsoport mandátumába tartozik az, hogy tanácsokat adjon az államadósság csökkentésében és a versenyképesség növelésében fontos szerepet kapó privatizációs program végrehajtásához. A jelentés rámutat, hogy a görög hatóságok nemrég csökkentették a 2011 negyedik negyedévre vonatkozó privatizációs célokat. Az új célkitűzés most 1,3 milliárd euró bevétel biztosítására módosult október és december vége között. A 2015 végéig tartó program általánosan meghirdetett célja, hogy 50 milliárd euró bevételt generáljon az állam tulajdonában lévő vagyon eladásából. E cél teljesíthetőségét ugyanakkor komoly kételyek övezik.

Kérdésekre válaszolva a munkacsoport vezetője úgy vélte, hogy a misszió 2-3 évig tarthat. Arra ugyanakkor nem tudott pontos választ adni, hogy mi lenne a kívánt eredmény, mit kellene elérni ahhoz, hogy sikerrel lezáruljon a misszió. Ennek a kritériumnak a pontosabb meghatározása a három hónap múlva esedékes második jelentés tárgya lesz – hangsúlyozta Reichenbach.