Hídavatás: egy új korszak kezdete az elzárt területek számára

Egy egyszerű hídavatás Európában nem tűnik nagy szenzációnak manapság, de Brazíliában ez máshogy megy. Főleg akkor, amikor egy hidat az őserdejéről, nehéz megközelíthetőségéről és hatalmas folyóiról híres Amazonas-medencében adnak át. Jelentőségét jól mutatja, hogy mind az előző, mind a mostani brazil elnök megjelent az ünnepségen.

Luiz Inácio „Lula” da Silva és Dilma Rousseff együtt adták át a minap elkészült új, mintegy 3595 méter fesztávú amazonasi hidat, amely a Rio Negro felett ível át, és a legnagyobb ilyen jellegű beruházásnak számít az adott térségben. A híd az amazonasi régió fővárosához közel fut, a Manaustól 80 kilométerre lévő Manacapuru városát köti össze a kerámiagyártásáról híres Iranduba környékével, közel a Rio Negro és az Amazonas összefolyásához. A híd megközelítőleg 1099 millió brazil reálba, azaz átszámítva körülbelül 134 milliárd 225 millió magyar forintba került.

A beruházás a költsége mellett önmagában is nagy teljesítmény, mivel a brazil kormányzat szerint a világ második legnagyobb ún. kábelmerevítéses hídjáról beszélünk. A legnagyobb ilyen jellegű híddal úgyszintén Latin-Amerika büszkélkedhet, azon belül is Venezuela, az Orinoco folyón átívelő hídjával. A kábelmerevítéses hidak lényege, hogy a folyómederbe tartópilonokat helyeznek (jelen esetben a központi pilon 185 méter magas), amelyekre ráfektetik az útpályát, és amiken át a hídszerkezetet tartó kábelek feszülnek. A hídon mindkét irányban kétszer két forgalmi sávot helyeztek el a forgalom minél zökkenőmentesebb lebonyolítása érdekében. Hazai kitekintő gyanánt: Magyarországon a nemrég átadott Megyeri-híd tartozik ebbe a hídszerkezeti csoportba.

A munka kicsivel több, mint három évig tartott, 3400 munkást alkalmaztak, 20 ezer tonna acélt, másfél millió tonna cementet és sódert, 47 ezer köbméter kavicsot és homokot, valamint 72 ezer tonna betont használtak fel a híd felépítéséhez.

A brazil elnök, Dilma Rousseff elmondta, hogy a beruházás segíti a régió fejlődését, ugyanakkor tekintettel voltak a környezetre és annak védelmére is. Ha már ott volt az amazonasi régióban, úgy egyúttal az elnök egy igen grandiózus tervet is bejelentett. Ennek értelmében a brazil kormányzat ezen túl fokozottabban fogja támogatni a régiót, és emiatt a következő 50 év során fejleszteni kívánják Manaus térségét, például új ipari üzemek létesítésével. A manausi ipari zónát még 1967 folyamán alapították, amikor a városba telepítettek számos elektronikai, telekommunikációs, számítástechnikai és egyéb profilú üzemet.

„Egyszerre védjük az erdőt és hozunk létre új munkahelyeket egy jobb életszínvonalért úgy, hogy szem előtt tartjuk a gazdasági növekedést és a természet védelmét is” – nyilatkozta Rousseff.