Változtatni kell a restitúciós törvényen

Kilenc vajdasági magyar szervezet nem tartja elfogadhatónak, hogy a novemberben a belgrádi parlament elé kerülő rehabilitálási törvény „hidalja át” azokat az észrevételeket, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan elhangzottak.

Észrevételeit és állásfoglalását közös közleményben hozta nyilvánosságra.

Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. október 24-én, megvitatták az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvényt, amely nagy csalódást keltett az itteni magyarok körében, kedvezőtlen reagálást váltott ki az anyaországban és a két ország között diplomáciai feszültséget okozott.

Az eddigi reagálások alapján, álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

1. Változtatni kell a restitúciós törvényen, mert az diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és a kollektív bűnösség elvén alapszik, sérti az alapvető emberi jogokat, s ellentétben áll az európai jogrenddel is. Ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a novemberben a parlament elé kerülő rehabilitálási törvény „hidalja át” azokat az észrevételeket, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan elhangzottak. Javasoljuk, hogy ennek a törvénynek a kollektív bűnösséget sugalló (5. szakasz 3. bekezdésének 3. pontját) töröljék, mivel a rehabilitálási törvénnyel nem lehet azt módosítani.

2. A restitúciós törvény azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal emlékeztetünk arra, hogy a délvidéki magyar és más nemzeti kisebbségek vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1941. április 6-ban határozzák meg – mint a hatályos rehabilitálási törvényben –, mivel ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések.

3. Emlékeztetünk arra is, hogy a szerb parlamentben – habár többször követeltük – mindeddig nem került sor olyan nyilatkozat elfogadására, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, eltörli a vajdasági magyarokra a mai napig fenntartott „kollektív bűnösséget” és koholt vádakat, valamint biztosítaná az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát és az események hatékony tudományos feltárását.

4. Megállapítjuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és képviselői, valamint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem tettek meg idejében minden politikai lépést, hogy a restitúciós törvény ilyen megfogalmazásban való elfogadására ne kerüljön sor.

5. Követeljük, hogy a VMSZ azonnal hozza nyilvánosságra a szerb kormánnyal kötött megállapodás szövegét, valamint, hogy a VMSZ az új rehabilitálási törvény javaslatának szövegét vitassa meg a magyar koalíciós partnereivel, és hogy az MNT is foglaljon állást erről, mielőtt még a parlamenti eljárásba kerül.

Újvidék, 2011. október 24.

Civil szervezetek– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, mgr. Bozóki Antal elnök– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya,Kovács László elnök– Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Papp Ferenc elnök– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Nagy Margit elnök– Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Sípos Piroska elnök

Pártok– Ágoston András, elnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt,– Csonka Áron, elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége– Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke– Rácz Szabó László, elnök, Magyar Polgári Szövetség