Növekedést és munkahelyeket akar az Európai Tanács

A belső piac mielőbbi kiteljesítésével, az adminisztratív terhek csökkentésével és a mostaninál racionálisabb szabályozási környezet megteremtésével robbantaná be az európai gazdaság motorját az Európai Bizottság. A testület a decemberi állam- és kormányfői csúcstalálkozóra készíti el az ezzel kapcsolatos jelentését, magában foglalva a konkrét intézkedési listát is. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint a részben már ismert jogszabályokkal 3 százalékponttal is emelkedhet az európai GDP 2020-ra.

Az Európai Tanács kérésének megfelelően a decemberi állam- és kormányfői csúcstalálkozóra kell elkészítenie az Európai Bizottság elnökének a gazdasági növekedés beindításához szükséges ütemtervet, amelyet már október 13-i európai parlamenti beszédében is előrevetített José Manuel Barroso.

A bizottsági elnök – részletek ismertetése nélkül – az ötpontos ütemtervének egyik pontjaként említette egy komplex gazdasági növekedési intézkedéscsomag elkészítését az év végéig. Az Európai Tanács vasárnap meg is erősítette, hogy decemberre várja a jelentést, kiemelve néhány olyan elemet, amely szerinte prioritást kell, hogy élvezzen.

Az állam- és kormányfői tanács elnöke a csúcstalálkozó után kijelentette, a gazdasági növekedés beindítására továbbra is az egységes piac lenne a legjobb eszköz. Herman Van Rompuy kifejtette, „elhatároztuk, hogy felgyorsítjuk azoknak a belső piaci intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek rövid- és hosszú távon munkahelyeket teremthetnek, és gerjeszthetik a GDP bővülését.” Az Európai Bizottság elnöke szerint az egységes piac megteremtése 2020-ig 3 százalékponttal emelné az európai bruttó hazai összterméket.

Az állam- és kormányfők a vasárnapi csúcstalálkozójukon lényegében saját magukat szólították fel arra, hogy az egységes piac kiterjesztését célzó 12 jogszabályt 2012 végéig fogadják el a tagállamok. Az ezzel kapcsolatos akciótervet áprilisban jelentette be az Európai Bizottság, és bár a testület maga is úgy gondolta, hogy jövő év végére elfogadhatják a tagországok az intézkedéscsomagot, a közelmúltben egyre több jel mutatott arra, hogy ez nem így lesz.

A záróközlemény felhívja a figyelmet egy ugyancsak régi politikai hiátus kitöltésére. Az Európai Tanács kéri, hogy az év végére minden tagország teljes körűen alkalmazza a szolgáltatási irányelv rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatban ugyancsak többször fogalmazódott már meg kritikaként, hogy egyes tagállamok többéves késésben vannak a direktíva átvételével.

A 27-es körben megtartott csúcstalálkozó után az Európai Bizottság elnöke kiemelte, az év végére elkészülő bizottsági jelentés kitér majd az egységes digitális piac megteremtésére, a kis- és középvállalkozások működési szabályainak racionalizálására és kockázati tőkeellátására. José Manuel Barroso hozzátette, ugyancsak a gazdasági növekedést segítheti a protekcionizmus elleni harc, és a szabadkereskedelem hirdetése.

Az Európai Tanács elnöke felkérte a Bizottság elnökét, hogy „mielőbb mutassa be az egységes digitális piac 2015-ig tervezett kiterjesztésének ütemtervét, és ebben is koncentráljon a minél zökkenőmentesebb elektronikus kereskedelem, és a határokon átnyúló online szolgáltatások megteremtésére”. Herman Van Rompuy szerint a minél nagyobb szélessávú internetes lefedettség, a szellemi tulajdonjogok minél magasabb szintű védelme, a szerzői jogi rendszer megteremtése, és a rádiós spektrumpolitika minél hamarabbi elfogadása mind hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.

Csakúgy, mint az adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentését célzó akcióterv minél előbbi végrehajtása. A 2007-ben elfogadott csomaggal nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a belső piaci intézkedésekkel: bár a határidő itt is 2012, annak a realitása, hogy ezt tartani lehet, egyre inkább kérdéses, ezért az EU sürgeti a tagországokat a minél hamarabbi átvételre. A záróközlemény szerint nagyobb előrelépésre lenne szükség a könyvelési szabályok, a tagállamonként jelentősen eltérő társasági jogi, adó- és vámrendszer egységesebbé tételére és egyszerűsítésére.

Ehhez kapcsolódóan az állam- és kormányfők felszólították az Európai Bizottságot arra, hogy az adminisztratív terhek mellett az úgynevezett „szabályozási terheket” is csökkentse a vállalkozások számára. Hogy mindez mit jelentene, azt nem részletezték az uniós intézmények vezetői, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a testületnek decemberben egyebek mellett arra kell javaslatot tennie, hogy milyen szabályozási kötelezettségek alól lehetne mentesíteni a mikrovállalkozásokat.

Ugyancsak a gazdasági növekedés felgyorsítása és a munkahelyteremtést célozná az a vasárnapi, minden eddiginél magasabb szintű kinyilatkoztatás arra nézve, hogy a tagországok végre fogják hajtani az Európai Bizottság nyáron bemutatott országspecifikus ajánlásait.

A tagországi állam- és kormányfők – mint olvasható a záródokumentumban – arra is felszólítják a Tanácsot, hogy még az év vége előtt hagyják jóvá azt a bizottsági javaslatot, amely átmenetileg megemelné az uniós társfinanszírozási rátákat a munkahelyteremtést és a növekedést célzó EU-projektek esetén. Az Európai Befektetési Bankot is arra kérik, hogy térképezze fel, milyen további lehetőségeket lát a beruházások ösztönzésére Európában, ideértve a nemzetközi hitelben részesült úgynevezett „programországokat”.

Úgy tudjuk, José Manuel Barroso kérte a tagállamokat az egységes szabadalmi rendszer, az energiamegtakarítási irányelv minél hamarabbi elfogadására, és a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit elősegítő programok előtérbe helyezésére.

Barroso gazdasági pillanatképe

Az Európai Bizottság elnöke szemléletes prezentációval illusztrálta a csúcstalálkozón, hogy miért lenne égetően fontos a gazdasági növekedés mielőbbi beindítása. Mindebből kitűnt, hogy az Európai Unió 2000 milliárd eurós veszteséget könyvelhetett el 2007-2010 között pusztán abból, hogy a gazdasági válság következtében nem tudta tartani a korábbi növekedési pályát.

A versenytársak fejlődését is tekintve a leginkább kezelendő probléma az, hogy a termelékenység nem követte a foglalkoztatottság alakulását. Míg a foglalkoztatottak aránya 2001-2010 között jelentősen nőtt a munkaképes korúakon belül, és tavaly meg is közelítette az amerikai szintet, a termelékenység ezzel szemben folyamatosan csökkent az elmúlt 11 évben, és ezzel komoly versenyhátrányba is került Washingtonnal szemben.

Mindennek az elsődleges oka, hogy több tagország, például Hollandia és Németország a tömeges elbocsátások helyett a munkahelyek megtartásával, de a fizetések és a munkaidő mérséklésével igyekeztek visszafogni a költségeket. Ennek következményeképpen alakultak kedvezően a foglalkoztatási adatok, de emiatt csökkent a termelékenység. Mindehhez persze az is hozzájárult, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban drasztikusan nőtt a munkanélküliség.

José Manuel Barroso szerint a szolgáltatási irányelv teljes körű alkalmazása 1,6 százalékponttal, a működő integrált energiapiac 0,8 százalékponttal, a pénzügyi integráció 0,5 százlaékponttal, a közbeszerzések reformja pedig 0,1 százalékponttal emelné az EU GDP-jét 2020-ig. A Bizottság szerint ezekből állna össze az a 3 százalékpontos GDP-többlet, amely modellszámítások szerint megvalósulna az egységes piac megvalósulásával.

Az uniós intézkedéseknek ugyancsak célja az uniós források könnyebb lehívhatósága, aminek terén az EU-átlag alatt teljesít Magyarország. A 2007-2013 közötti időszakban mindössze a rendelkezésre álló források 28 százalékát fizették ki Magyarországon (lekötések már nagyobb arányban vannak), az EU-átlag 30 százalékon van. A sort Litvánia (46%), Észtország (41%), Svédország (38%) és Írország (37%) vezeti, a sereghajtó pedig Bulgária és Olaszország (18-18%), valamint Románia, amely a nekijáró uniós pénzeknek mindössze 15 százalékát fizette ki eddig.