Októberi fogadalom

Az idén új színnel gazdagodnak az október 23-i megemlékezések: az egyszerűsített magyar honosítást igénylők tömegei indulnak útnak a Kárpát-medencében, hogy az állampolgári eskütételt konzulátusokon, magyarországi testvértelepüléseken, legtöbbször rokoni, baráti vendég­járással egybekötve ünnepélyesebbé és emlékezetesebbé tegyék – írja Sylvester Lajos a Háromszék publicistája.

Ekképpen a nemzeti tragédiába torkolló, tömeges kivégzésekkel megtorolt, börtönbüntetéssel sújtott, világméretű magyar exodust kiváltó 1956-os nemzeti tragédia nem csupán megemlékezés, hanem számunkra, akik erre a napra időzítettük az állampolgári eskületételt, bensőséges ünneppé minősül.

És ez így van rendjén. A magyar forradalmat és szabadságharcot 1956 október-novemberében a kommunista világhatalom nemzetet és országot tipró bestiális beavatkozásával, hazai segédlettel brutálisan vérbe fojtotta, utána a résztvevők ellen irtóhadjáratot indított, közel fél évszázadra az országot és népét rabláncra fogták, de lám, a forradalom és szabadságharc eszméje néhány évtized után diadalra juttatta a nemzetegyesítés eszméjét. Ezért október 23-án nemcsak az emberi és anyagi áldozatokra, veszteségekre emlékezünk, hanem a magyar október diadalát is ünnepeljük.

Nem hivatalos forrásból származó hírek szerint, főleg Erdélyből, de az utódállamokba szakadt többi nemzetrész so­raiból is mintegy félezren utazunk az általunk legmagyarabb városnak titulált Hódmezővásárhelyre, hogy a Nagy Imre sétányon elmondhassuk az állampolgári fogadalmat. Hódmezővásárhely azért érdemelte ki tőlünk ezt a megtisztelő titulust, mert 2004 szégyenletes decembere után, mikor bennünket az 1956. negatív örökségét tovább éltető, nemzetietlen kormány le akart tépni a nemzet testéről, az alföldi nagyváros, lakosaival egyetértésben, felajánlotta a tiszteletbeli polgár státust, amelyet több mint húszezren igényeltünk. Ezután a hódmezővásárhelyi mozgalom országossá terebélyesedett, tartalommal és érzelmekkel töltődtek fel a testvértelepülési és testvérvárosi kapcsolatok.

Ez is az ’56-os forradalom és szabadságharc hozadéka. Egy mozzanat annak a törekvésnek a diadalmaskodásából, amely visszájára fordította a Kárpát-medence magyarságának elpusztítására összpontosító önkényt. A „legmagyarabb város” a tiszteletbeli polgárság felajánlásával tulajdonképpen nevet adott és lelket lehelt abba a nemzetegyesítő törekvésbe, amely 1956-ban a Kárpát-medence magyarságának körében kibontakozott.

Így válik ünnepléssé, az állampolgári fogadalomtételek napjává október 23., amelyen természetesen emlékezünk is, és elhelyezzük kegyeleti koszorúinkat a hősök és áldozatok emlékműveinél.

A fenti szöveg a Háromszékben jelent meg, szerzője Sylvester Lajos.