Fellőtték az első két Galileo-műholdat

Útjára indította az Európai Unió a majdani Galileo helymeghatározó rendszer első két műholdját, amely a következő tíz évben újabb szatellitekkel kiegészülve 2014-ben kezdheti meg az alapszolgáltatást. A GPS európai riválisának szánt Galileo együttműködik majd az amerikai rendszerrel, és a Bizottság szerint a mostaninál jóval pontosabb és precízebb helymeghatározásra lesz képes.

Az Európai Bizottság pénteken a szokásos déli sajtótájékoztatóján élőben közvetítette, ahogy a francia-guyana-i Kourou kilövőállomásáról útnak indult az a Szojuz hordozórakéta, amely felvitte, és Föld-körüli pályára állította a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer első két szatellitjét.

A Galileo hasonló szolgáltatásokat fog nyújtani, mint az amerikai GPS, csak míg a GPS egy alapvetően katonai célú rendszer, amit civilek is használhatnak, addig az európai helymeghatározás civil felügyelet alatt lesz, de a Bizottság szerint nem kizárt, hogy katonai célokra is lehet majd használni.

A már jelenleg is az űrben lévő két kísérleti műholdhoz péntek délután csatlakozott a most fellőtt újabb, immár „funkcionális műhold”. A tervek szerint 2014-ben már 18 Galileo-műhold lesz Föld-körüli pályán, akkor már a testület el is indítaná az első, lakossági szolgáltatást (Open Service). A terv az, hogy a GPS-nél pontosabban, és több kiegészítő szolgáltatással tudják az állampolgárok használni az autós, gyalogos navigációt az erre szolgáló készülékekkel, vagy okostelefonokkal. Egy bizottsági tisztviselő elmondta, minden korábbi híreszteléssel szemben a nyitott szolgáltatás ingyenes lesz az állampolgárok számára.

Hozzátette, a Galileo kompatíbilis, sőt, néhány szolgáltatás tekintetében „interoperábilis” is lesz a GPS-szel. Bár a most kapható vevőkészülékek többsége nem lenne alkalmas a Galileo-jelek észlelésére, de mint a bizottsági forrás hangsúlyozta, az alkatrész-gyártókon fog múlni, hogy milyen gyorsan alakítják át a készülékeket arra, hogy az új rendszer frekvenciáin is működjenek.

Korábban a BruxInfo kérdésére az Európai Űrügynökség főigazgatója elmondta, hogy az amerikai GPS és a Galileo olyannyira együtt fog működni egymással, hogy egy európai állampolgár, aki például az autójában ülve a megfelelő készülékkel használja a műholdas navigációt, nem is fogja érzékelni, hogy a GPS, vagy éppen a Galileo jelét veszi. A két rendszer összehangolása nyomán viszont sokkal pontosabb lehet a helymeghatározás – fejtette ki Jean-Jacques Dordain.

Egy bizottsági szakértő szerint 2014-re a piacon kapható okostelefonok és a vevőkészülékek 95 százaléka alkalmas lesz arra, hogy a Galileo szolgáltatásait futtassák rajtuk, és mivel „az állampolgárok egyébként is átlagosan két-három évente lecserélik a készülékeiket, vélhetőleg nem lesznek majd komoly kompatibilitási problémák” – fejtette ki a tisztviselő.

Ugyancsak 2014-re tervezi a Bizottság a közszolgáltatás megindítását. Ennek keretében a mentők, a rendőrség, és minden olyan közfeladatot ellátó szolgáltató, amelynek szüksége lehet műholdas helymeghatározásra a lakosságinál pontosabb és jobb minőségű szolgáltatást vehet igénybe. Ennek részleteiről, és pláne finanszírozásáról jelenleg is komoly viták folynak a tagországok között.

Kutatási és mentési munkálatokra is külön Galileo-szolgáltatást biztosít majd az EU. A Bizottság szerint például, ha egy hajós elvész a tengeren, akkor „nemcsak vészjelzést tud leadni, hanem értesítést is kaphat, hogy meghatározták a helyét, és a segítslg úton van” – mondta egy szakértő.

Ezen túlmenően általános kereskedelmi szolgáltatásra is használni lehetne a Galileót. Fizetős alapon a bányászat, a térképészet, és a geológia is profitálhatna az uniós projektből.

A Galileo projekt határidőit az elmúlt években már többször ki kellett tolni, és a költségek is messze túlmentek az eredeti terveken. A projekt eddig három milliárd eurójába került a tagállamoknak és az EU-nak közösen. 560 millió euróba került a fejlesztési szakasz, 2,4 milliárdot pedig a telepítésre irányoztak elő. A tagországok tavasszal megelégelték, hogy a költségek folyamatosan növekednek, a határidők pedig egyre csak tolódnak ki. Az uniós közlekedési miniszterek májusban úgy döntöttek, hogy az Európai Bizottságnak jelentősen csökkentenie kell a projekt költségeit. A testület 500 millió euróval mérsékelte is a következő hétéves költségvetés tervezetében a Galileóra fordítható keretet, úgy tudjuk, eredetileg 7,5 milliárd eurót szántak a projektre.

Az Európai Bizottság 2014-2020 között évente egymilliárd eurót szán a Galileo-rendszer kiépítésére és működtetésére, valamint a „Galileo kistestvéreként” is aposztrofált EGNOS program kiegészítésére. (Az EGNOS az amerikai GPS – jelenleg is működő – európai kiegészítése, amely némiképp jobb minőségű helymeghatározó szolgáltatást nyújt a GPS-nél). Az összesen hétmilliárd eurós plusz felhasználását alátámasztandó, novemberben a Bizottság bemutatja azt a keretprogramot, amely részletes tervet kínál a megvalósításra.

A Galileo jelentősége a testület szerint abban áll, hogy míg a GPS-t széleskörben használják Európa-szerte, fennáll a veszélye annak, hogy Európa máholdas helymeghatározó rendszer nélkül maradna, ha az amerikaiak bármikor, bármilyen okból lekapcsolnák a rendszert.