Szerbia tagjelöltsége: más miatt is rezeg a léc?

Az Európai Bizottság éves jelentése alapvetően pozitív képet fest Szerbiáról. Így az ország decemberben akár még EU-tagjelöltté is válhat. Azonban az ellenzők tábora is gyarapodik és még nem látni, hogy a továbbiakban milyen irányt vesz a szerb politika.

Szerdán (október 12.) tette közzé az Európai Bizottság éves országjelentését. Eszerint Szerbia komoly előrelépést tett az uniós tagság elérése felé, ugyanakkor a tagjelölti státuszhoz normalizált kapcsolatokat kell teremtenie Koszovóval.

Szerbia érdemeihez kétség nem férhet, hiszen az ország vezetése mondhatni maradéktalanul együttműködött a hágai törvényszékkel és egészen augusztusig Koszovóval is meglehetősen jól alakult a kapcsolata. Azóta azonban ismét kiújult a konfliktus. A Füle bővítési biztos szerdai európai parlamenti beszámolója világossá tette, a Bizottság Szerbia Koszovó-politikájának függvényévé tette a státusz elnyerését; azt tehát, hogy decemberben az Európai Tanács és az Európai Parlament áldását adja-e déli szomszédunk tagjelöltté nyilvánításához.

Magyar ellenvetés…

Mindez azonban Magyarország szempontjából közel sem kielégítő, tudatában léve az elmúlt hetek fejleményeinek a vagyonvisszatérítési-törvénnyel kapcsolatosan. A nemrégiben elfogadott törvény – mint azt korábban is írtuk – a kollektív bűnösség jegyében kívánja kiszorítani a magyarokat a kárpótlási rendszerből. Míg a törvény elfogadása előtt magyar-szerb kormányközi egyeztetésen a szerb fél még arról tájékoztatta kollégáit, hogy a vajdasági magyarok igényei nem fognak csorbát szenvedni, a gyakorlatba mégis másként lett átültetve a gondolat – hiába volt minden tiltakozás.

…egyelőre(?) kevés visszhanggal

Minderről az Európai Bizottság mondhatni tudomást sem vett, mindössze annyit szögezett le, hogy a törvény gyakorlati megvalósítása után fogják eldönteni, hogy valóban tartalmaz-e diszkriminatív intézkedéseket. A Vajdaság MA Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét idézi, aki igen sajnálatos az a ténynek nevezte, hogy az Európai Unió, amelynek értékrendjére vajdasági magyarokként is büszkék akarnak lenni és aminek irányába törekszenek, nem emeli fel szavát egy ilyen rendelkezés ellen.

Varga László szerb parlamenti képviselő szerint a szerb pénzügyminiszter által kilátásba helyezett megoldás, miszerint a későbbiekben egy minisztériumi rendelettel fogják rendezni a törvény hatályát, is elfogadhatatlan – írja a Vajdaság MA egy másik cikkében.

A bizottsági jelentés közzététele után a magyar néppárti képviselők közül Gál Kinga és Schöpflin György nemcsak nyilatkozataikban, de Štefan Füle bővítésért felelős biztosnak fogalmazott levelükben is tiltakozásukat fejezték ki a restitúciós törvény az Európai Bizottság által történt ignoráltsága miatt. Gál Kinga szerint ugyanis Szerbia olyan elv alapján fogadta el a törvényt, amin Európa bár nehezen, de mégis túllépett.

Ezzel párhuzamosan Schöpflin György is aláhúzta, hogy a törvény ellentétes az európai alapelvekkel. Mindeközben szerinte Szerbia azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a tagállamok nem csak külpolitikai vagy integrációs, de bővítési kérdésekben is egyre inkább vétóznak. Ezzel valószínűleg a magyar kormánytagok nyilatkozataira gondolt, köztük Semjén Zsoltéra, illetve Németh Zsoltéra, akik Magyarország nemzeti érdekeinek érvényesítése végett kilátásba helyezték a szerb tagjelöltség megvétózását. Ennek a lépésnek komoly visszhangja lenne, hiszen idáig országunk Szerbia uniós tagságának egyik legerősebb támogatója volt.

Azt azonban, hogy a vajdasági magyarság érdekei további csorbát szendvedjen, a jelenlegi kormány nem fogja hagyni. Igaz, ennek nemzetközi szinten egyelőre még nincsen komoly visszhangja, a magyar kormány feltehetően mindent megtesz majd ennek érdekében. Továbbá már Románia is felemelte hangját a szerbiai románok érdekei végett. Viorel Badea demokrata-liberális párti (PD-L) szenátor ugyanis leszögezte: a román parlament egyértelműen ellenzi Szerbia uniós csatlakozását, amennyiben az ott élő román közösség nem részesül európai bánásmódban.

Szigorú feltételek és a szerb lobbi

Szerbia csatlakozásának azért még számos akadályozója van az Unión belül. Igaz, ezen országok számára Koszovó számít kulcskérdésnek. Amint azt Angela Merkel legutóbbi belgrádi látogatásán és azt követően is nyilvánvalóvá tette, amennyiben Szerbia el kívánja nyerni a tagjelölti státuszt, radikális irányváltásra van szükség Koszovót illetően. Bár a bizottsági jelentés szerint mindössze a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd normalizálására van szükség, az EU többi tagállama német és brit (kiegészülve az amerikai) nyomás alatt van ebben a kérdésben. Ők Koszovó függetlenségének elismerését követelik.

A többi állam ugyanakkor egyetért bizonyos feltételek előírásával, mégsem kívánják a helyzetet túlbonyolítani. A svéd külügyminiszter például legutóbb nem tekintette a koszovói ügyet a szerb tagság akadályának. A szerb lobbi pedig  Spanyolországot és Hollandiát is meggyőzte saját igazáról, miszerint kellenek feltételek, de kölcsönösek és „igazságosak”.

Lehetséges fordulat: de milyen irányba?

Szerbia ugyanakkor továbbra sem hajlandó lemondani területi integritásáról, és egyre több jel mutat arra, hogy már a kormány is kezd belefáradni a követelmények szűnni nem akaró sorozatába. Így további feltételek jelentős fordulatra késztethetik Tadićot és kormányát: még akár az EU-val történő szembefordulásra is?

Bár a szerb politikusok többsége még lelkes, és nagy várakozásokat fűz a decemberi fejleményekhez, már vannak ezzel ellentétes hangok is: a Magyar Szó szerint Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnökhelyettese kijelentette, az ország legégetőbb gondjait nem fogja megoldani az uniós tagjelölt-státus, azokat csak egy új, reformokat véghez vivő hatalom lenne képes rendezni.