Sürgetik a schengeni bővítést

Ismét Románia és Bulgária schengeni felvételére kérte a tagállamokat az Európai Parlament. A képviselők a csütörtökön, Brüsszelben elfogadott határozatukban arra szólították fel a Tanácsot, hogy tegyék félre a nemzeti-populista politikát, és támogassák Bukarest és Szófia csatlakozását.

Négy hónappal a júniusban elfogadott EP-határozat után az Európai Parlament ismét állásfoglalást fogadott el Románia és Bulgária mielőbbi schengeni csatlakozásáról. A határozatban a képviselők felszólítják a tagállamokat arra, hogy ne hátráltassák tovább a két új tagállam csatlakozását a határellenőrzés nélküli övezethez.

Megjegyzik, hogy Bukarest és Szófia maradéktalanul átvette a schengeni joganyagot, és így teljesíti a schengeni csatlakozás egyetlen (de több elemből álló) feltételét. Az EP ennek megfelelően kéri a tagállamokat, hogy ne kérjenek tőlük számon újabb kondíciókat. Ugyancsak a dokumentumban szerepel, hogy Románia és Bulgária az elmúlt években teljesen átalakította a határőrizeti és igazságügyi rendszerét, nem egyszer komoly befektetéseket eszközölve, hogy maradéktalanul megfeleljen az előírt követelményeknek.

Kiemeli az állásfoglalás azt is, hogy Románia és Bulgária évek óta folyamatos támogatást nyújt az Európai Unió országainak, elsősorban a külső határok hatékony védelmével. Emellett az EP azt is kifejti, hogy szerinte a tagállamok nemzeti-populista politikát folytatnak, ami ilyen helyzetkhez vezet.

Az Európai Parlament felidézte, hogy június 8-án a képviselők már elfogadtak egy hasonló tartalmú jelentést. Az EP abban is maximálisan támogatta a két ország felvételét a Schengen-zónába. Másnap az uniós belügyminiszterek Luxembourgban el is fogadták, hogy a két ország valóban teljesíti a schengeni csatlakozás kritériumait, de – elsősorban Hollandia ellenérzései miatt – nem állapodtak meg csatlakozási dátumban, hanem arról határoztak, hogy „legkésőbb szeptemberig visszatérnek az ügyre”.

Így is lett: a szeptember 22-i belügyminiszteri tanácsülésen ismét téma volt a román és a bolgár schengeni tagság kérdése, ekkor viszont Hollandia mellett Finnország is azt mondta, hogy az általuk nem megfelelőnek vélt román és bolgár korrupcióellenes küzdelem, valamint a szervezett bűnözés megakadályozásáért vívott harc miatt egyelőre nem hajlandók igennel szavazni az egyhangú támogatást igénylő voksoláson.

A lengyel elnökség emiatt fel sem tette szavazásra a kérdést. A probléma további kimenetele egyelőre bizonytalan, de nem kizárt, hogy a jövő vasárnapi, egynaposra rövidült állam- és kormányfői csúcstalálkozóra is „beviszik” a témát egyes delegációk, ami a BruxInfónak nyilatkozó források szerint nem kedvezne az ügynek.

Egy szerda reggeli, szűkkörű brüsszeli rendezvényen a lengyel belügyminiszter azt mondta, a lengyel elnökség reményei szerint még az év végéig döntést lehetne hozni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Hogy pontosan milyen megoldást látnának szívesen a bővítést támogató országok, azt egyelőre nem tudni. A legutóbbi álláspont szerint október végi légi- és vízi határnyitást szeretett volna a tagországok többsége, míg a szárazföldi határok megnyitásáról jövőre dönthetett volna a Tanács.

Jerzy Miller hozzátette, nem tud most határidőt adni a románoknak és a bolgároknak, de mint fogalmazott, „nem egyedül mi győzködjük a kétkedő országokat, hanem más tagországok és a Bizottság is”.

Ehhez képest az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja szűkszavú volt a plenáris vitában. Az Európai Parlamentben alig több mint fél percet beszélt, és csak azt mondta, hogy mivel a schengeni bővítés ügyében a testület csak megfigyelő szerepet tölt be, így nincs befolyása a döntések meghozatalában. Cecilia Malmström ettől függetlenül megerősítette, a két ország valóban teljesítette a csatlakozási feltételeket, és reméli, hogy minél előbb be is léphetnek az övezetbe.

A képviselők szerda délután szinte kivétel nélkül Románia és Bulgária mielőbbi schengeni csatlakozása mellett érveltek. Visszatérő érv volt, hogy a két ország maradéktalanul teljesíti a határellenőrzés nélküli övezet feltételeit, így joga van ahhoz csatlakozni.

A román néppárti Marian-Jean Marinescu kérte az Európai Tanácsot, hogy a következő ülésén foglalkozzon a schengeni bővítés kérdésével. A képviselő kifejtette, Románia 2005-ben külön szerződésben vállalta, hogy az igazságügyi rendszerét az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) előírásai szerint felfejleszti az uniós szintre, és az EU ettől függetlenül a csatlakozási szerződésben vállalta azt is, hogy „beengedi Romániát a Schengen-övezetbe, ha annak az előírásait alkalmazni tudja”.

A bolgár szocialista Iliana Iotova pedig azzal példázta a helyzetet, hogyha ugyanazokat a feltételeket kérnék számon például Olaszországtól, mint amit a két új tagállamtól, akkor Olaszországot ki kellene zárni a Schengen-zónából.

„Mi ez, ha nem kettős mérce?” – tette fel a kérdést a német néppárti Renate Weber. Ezzel kapcsolatban Jerzy Miller lengyel belügyminiszter még szerda reggel azt mondta, a szeptemberi belügyi tanácsülésen 25 tagállam támogatta a schengnei bővítést, kettő (Hollandia és Finnország) nem. „Nincs kettős mérce, az országok túlnyomó többsége szeretné, ha Románia és Bulgária csatlakozhatna, de tisztelnünk kell a szerződéseket, és azt, hogy ezt a döntést egyhangúlag kell meghoznunk” – mondta a tárcavezető.

A szinte teljesen egyhangú plenáris vita menetét a holland konzervatív Peter Van Dalen törte meg, aki kijelentette: nem támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Azt a képviselő sem vonta kétségbe, hogy a két ország megfelel a schengeni előírásoknak, „csak az a helyzet, hogy a feltételek rosszak, ezért nem szabad egyelőre a zónába engedni a két országot” – magyarázta a holland politikus.

Van Dalen azt mondta, néhány éven belül csatlakozhatna Bukarest és Szófia, de előbb javítaniuk kell a korrupció- és szervezett bűnözés elleni harc aggasztó állapotán, és Görögország határellenőrző képességeit is javítani kell, „mielőtt megnyitjuk Románia és Bulgária kapuit”.

Tanácsi források már korábban rámutattak arra, hogy a fő problémát elsősorban nem Románia és Bulgária képességei, és pláne nem az igazságügyi erőfeszítések okozzák, hanem Görögország. Szerintük ugyanis Athén nem túl hatékonyan őrzi az unió külső határait, Bukarest és Szófia csatlakozásával viszont „létrejönne egy szárazföldi folyosó” Görögország és az EU többi része között, „így ha egy észak-afrikai, vagy közép-ázsiai illegális bevándorló bejut az EU-ba Görögországnál, akkor határellenőrzés nélkül elutazhat egészen Portugáliáig” – magyarázták diplomaták.